163577. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú lencse
7 163577 8 felületet magába foglal, amely az általános definíciót kielégíti, legyenek a metszékek algebraiak vagy sem. Anélkül, hogy a találmány keretein túllépnénk, alkalmazhatunk folyamatosan változó konkáv felületet. Ebben az esetben a megfelelő dioptria arány olyan meridián segítségével nyerhető, amelynek görbületi sugara növekvő irányban változik (R3 >Ri) Hasonlóképpen organikus lencsék készítésénél az öntőforma felületére vonatkozólag a változás törvényszerűségét invertálni kell, de mind az egyik, mind a másik esetben a metszékek folyamatosan változva az oszkuláló körbe beírt metszékekből az oszkuláló kört kívülről érintő metszékekbe mennek át. A 11. és 13. ábrák a fenti leírásnak megfelelő lencsékkel elért eredményeket mutatják. Az aberrációk az alsó oldalsó zónák felé tolódnak el (11. ábra), növelve ily módon a D és D' felhasználható zónákat. A távollátás, közbeeső látás és a közeli látás számára rendelkezésre álló mezők ily módon nagymértékben megnövekednek. Hasonlóképpen az így létrejövő torzítás is nagymértékben csökken (13. ábra), jelentősen növelve a lencse viselőjének kényelmét. Az itt leírt lencsével a 12. ábrán látható tárgy a 13. ábrán látható módon torzul el. Á tárgy Vt pontja W\ képének látszólagos helyzete a változó felület azon pontja normálisának irányától függ, ahol a szembe belépő fénynyaláb a felületet metszi. Az U^V*! képszakasz és az Ui V, tárgyszakasz közti arány megfelel a lencse vizsgált pontjában (ebben az esetben A!) levő Gx nagyításnak. Hasonlóképpen a függőleges irányú nagyítás a függőleges szakaszok arányából adódik, például a meridiánon az üveg felső részén r —A y~ u,u2 Világos, hogy a nagyítások eloszlása a dioptria eloszlástól, vagyis a lencse teljes felületén a görbületi • sugarak változásától függ. Ezen felületeknél az az érdekes, hogy a torzításuk kisebb, mivel az A,-ben levő nagyítás nagyobb, az A3 -ban levő nagyítás kisebb, mint amilyen például olyan felület esetén adódnak, amelynek metszékei körök,~minek eredményeképpen az U3V3 arány az l-hez tart. Azt is meg lehet tenni, hogy G (x)-t A,-ben közelhozzuk G (x)-hez A3 -ban, vagyis l/\ v", +± U"3 V" 3 , miáltal a függőleges vonalak oldalsó torzítása gyakorlatilag kiküszöbölődik (14. ábra). Az ily módon nyert felületek a függőleges vonalak torzítását részben tehát korrigálják, de meghagyják a vízszintes vonalak deformációját és a viszonylagos asztjgmatizmust. Ezen kellemetlenségek enyhítése céljából ezeknek a felületeknek a távoli és a közeli látási zónáiban egy második és egy harmadik köröspont-vonallal kell rendelkezniük, valamint tartalmazniuk kell egy vagy több vonalat, amelyek észrevehetően párhuzamosak vagy merőlegesek a változást meghatározó köröspontvonalra, vagyis, ha ezen utóbbi a lencse használata esetén függőleges, akkor a fenti vonalak észrevehetően vízszintesek vagy függőlegesek, és ezen vonalak mentén a prizmatikus hatásnak állandó függőleges vagy vízszintes komponense van, másképpen mondva, ezen függőleges vagy vízszintes vonalak minden egyes pontjában a felületet érintő síkok konstans szöget zárnak be azzal az oszkuláló síkkal, illetve az oszkuláló síkra merőleges síkkal, amelyik a köröspontvonal azon pontjához, a lencse középpontjának nevezett ponthoz tartozik, ahol a lencse prizmatikus hatása nulla. Jóllehet ugyan, hogy ezen másodlagos köröspontvonalak a legáltalánosabb esetben torzultak és ferdék lesznek, a továbbiakban a magyarázat egyszerűsítése kedvéért olyan felületékre fogunk hivatkozni, ahol a köröspontvonalak síkgörbék és az MM'-vel ortogonálisak. Létrehozható például egy olyan felület (16. ábra), Emiely tartalmaz egy LL' köröspontvonalat a távollátás zónájában, amely a változást megszabó meridiánt az A1 pontban metszi, és amelynek göbületi sugara Aj-től a lencse széle felé haladva oly módon változik, hogy az oldalirányú nagyítás az U", V'"j és U'"3 V'" 3 szakaszokra a lehető legegyformább hosszúságokat adja. Mivel ezen E és E' távollátási zónák közel esnek LL'-höz, mentesek lesznek minden nagyobb aberrációtól és az FF', GG' aberrációs zónák oldalirányba és lefelé tolódnak. Ugyanez a felület tartalmaz továbbá egy, az MM'-re az A3 pontban ortogonális QQ.' vonalat (16. ábra), amely mentén a prizmatikus hatás függőleges komponense konstans. Ebből következik, hogy IT'3 V'" 3 egyenes. Tehát az Ui V, U3 V 3 téglalap (12. ábra) érzékelhetően egy másik téglalapnak fog látszani (15. ábra): a torzítás csökkenése növeli a szemüveg viselőjének kényelmét, aki a himbálódzó hatás miatt nem szenved. Nem kizárólagos példaként leírjuk egy olyan lencse számításának menetét és módját, illetve az elért eredményeket, amelyeknél a dioptriaváltozás P3 -Pi = = 1,50 D-nyi addíciót ad és amely tartalmaz az MM köröspontvonal meridiánon kívül (20. ábra) két másodlagos köröspontvonalat, amelyek MM'-vel Ar ben és A3 -ban derékszöget zárnak be és amelyek mentén a prizmatikus hatás függőleges komponense konstans, a lencse tartalmaz továbbá két függőleges vonalat (nem láthatóak a 20. ábrán), amelyek az MM' meridiánnal párhuzamosak és attól szimmetrikusan kétoldalt helyezkednek el Vx = ±22,5°-ra és amelyek mentén a prizmatikus hatás vízszintes komponense konstans. Első közelítésben ez a felület evolúciós kúpszeletekből megvalósítottnak képzelhető el, mint ahogy azt fentebb láttuk, ezen kúpszeletek paramétereinek változását a 17. ábra adja, azzal a kiegészítő feltétellel, hogy az R-nek, a meridián görbületi sugarának, az A ponthoz képesti helyzet függvényében történő változást leíró görbe függőleges érintővel rendelkezik az A, és A3 pontokban, amely pontokban a másodlagos köröspontvonalak a mondott meridiánt ortogonálisán metszik. Egy ilyen felület kiszámítása a következőképpen történik: Először is meg kell határozni a klasszikus optikai számítások alapján a vázat, amely váz ebben a példában tartalmazza - A meridián alakját, amely a megkívánt dioptriaváltozást biztosítja. A meridián köröspontvonal lévén, környezetében a felület alakulása tehát ismert. - A két másodlagos köröspontvonal alakját, amelyekre nézve az a feltétel érvényes, hogy az MM' 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
