163570. lajstromszámú szabadalom • Helyzetbeállító
3 Az összehasonlítást egy logikai egység végzi és egy másik logikai egység pedig meghatározza a mozgásirányt, azaz, hogy a beállítandó szerv az összehasonlítás pillanatában elfoglalt helyzetéhez képest milyen irányban mozogjon, hogy a szükséges helyzetbe jusson. Az ismert megoldásoknál ahhoz, hogy valamilyen helyzetet pontosan beállítsunk, a beállítandó szerv mozgását nagyszámú lépésre kell felbontani. Felmerül annak a szükségessége is az ismert megoldásoknál, hogy a beállítandó szervet minél rövidebb idő alatt juttassuk el a kívánt helyzetbe, ezért annak nagy sebességgel kell mozognia. Ilyen körülmények között a nagyszámú kislépés rövid idő alatt való számlálására nagy működési sebességű elektronikus logikai elemeket szükséges alkalmazni az ismert helyzetbeállító berendezésekhez. A beállítandó szerv nagy sebességgel mozog. Azért, hogy annak a beállítandó helyzeten való túllendülését elkerüljük, az ismert megoldásoknál két- és háromsebességű mozgatást alkalmaznak, aminek következtében újabb logikai egységeket, nevezetesen sebességátkapcsoló logikai elemeket szükséges beépíteni. Az ismeretes megoldások közös hátránya, hogy nagyon zavarérzékenyek, ami a beállítás pontosságát rontja, illetőleg a zavarérzékenység kiküszöbölésére bonyolult és költséges áramkörök szükségesek. Az ismeretes megoldások közös hátránya még, hogy az alkalmazott logikai elemek nagyfrekvenciás állapotváltozását teszik szükségessé. Különösen nagy hátrányt jelent ez pneumatikus logikai elemek alkalmazása esetén, melyek maximális működési frekvenciája 1 kHz körül van. A találmány értelmében mindezek a hiányosságok kiküszöbölhetők. A találmány helyzetbeállítóra vonatkozik pneumatikus, vagy hidraulikus vezérléssel, amelynek lényege, hogy egy tartószervhez rögzítetten elrendezett legalább egy munkahengere van, továbbá, hogy a tartószervhez rögzítetten elrendezett munkahengeren, vagy hengereken kívül a rögzítetten elrendezett munkahengerhez, vagy ^hengerekhez képest és egymáshoz képest elmozdíthatóan elrendezett munkahengerei vannak, továbbá, hogy a munkahengerekben elrendezett dugattyúi vannak, továbbá, hogy minden elmozdíthatóan elrendezett munkahengernek egy másik munkahenger dugattyújával összekötő szerve van, továbbá, hogy minden dugattyúnak elmozdulást határoló szerve van. Elrendezhetők a munkahengerek úgy is, hogy tengelyük egymással szöget zárjon be. Ebben az esetben a dugattyúkon és a munkahengereken fogasléc van, amely szabadon futó fogaskerekekhez csatlakozik, mégpedig úgy, hogy a szabadon futó fogaskerekek egytengelyűén vannak elrendezve. Ebben az esetben minden fogaskerékhez egy dugattyúrúdhoz kapcsolt és egy másik munkahengerhez kapcsolt fogasléc csatlakozik. A találmány egy kiviteli változatánál a munkahengereket egymáshoz képest axiálisan, vagy közel axiálisan rendezzük el, továbbá legalább az egyik dugattyúrúdon egy másik munkahengerben elrendezett újabb dugattyú van és minden dugattyúnak elmozdulást határoló szerve van. 4 A találmány egy előnyös kiviteli alakja továbbá, hogy munkahengerei egyetlen cső, vagy csőszerű testként vannak kialakítva, amely csövön, vagy csőszerű testen az elmozdulást határoló szerv és a 5 nyomóközegcsatorna bevezetésére nyílás, vagy nyílások vannak elrendezve a dugattyúrúdban és adugatytyúban is. A találmány egy kiviteli változata alkalmas szögelfordulások beállítására azáltal, hogy a munkahenge-JQ rekben dugattyúk helyett axiálisan elrendezett lengőlapátok vannak, amelyeken körcikkszerű elfordulást határoló szerv van. A találmányt közelebbről a rajzokkal összhangban kiviteli példák kapcsán magyarázzuk. 15 Az 1. ábra olyan helyzetbeállító megoldás példaképpeni kiviteli alakját mutatja, ahol a munkahengerek nem axiálisan vannak elrendezve. A 2. ábra pedig axiálisan elrendezett munkahengerekkel felépített helyzetbeállítót mutat. 20 A 3. ábra szögelfordulás elvén működő megoldást mutat be. Az 1. ábra szerinti helyzetbeállító nyugalmi, tehát vezérlés nélküli állapotban van és segítségével a C pont helyzete választható meg a B nyíl irányában. Az 25 A nyíl egy nyugalmi helyzetbe visszatérítő erőt jelképez, amely lehet rugóerő, súlyerő vagy más erő. A 9 tartószervhez rögzítetten van elrendezve az 1 munkahenger, a 2,3,4 munkahengerek pedig egymáshoz is és a tartószervhez is elmozdíthatóan vannak 30 elrendezve. A munkahengerek a vezérlést a 35, 36, 37 és 38 csőcsonkokhoz csatlakozó, a rajzon nem ábrázolt hajlékony vezetékeken keresztül kapják. A vezérlés lehet bináris, de lehet bármely tetszőleges számrendszer szerinti is. Lényeges azonban, hogy a 35 munkahengerek és a dugattyúrudak, valamint az elmozdulást határoló szervek hosszát olyan számrendszer szerint válasszuk meg, amelyben a vezérlés történik. 40 Az 1. ábrán bináris vezérlésű helyzetbeállítót ábrázoltunk. A beállítandó C pont helyzete attól függ, hogy a munkahengerek melyikén van vezérlőnyomás. A vezérléstől függően egy vagy több munkahenger működik, sőt valamennyi munkahenger akár egyszerre is 45 működtethető. Abban az esetben, ha csak az 1 munkahengerben van vezérlőnyomás, a 2, 3, 4 munkahengerekben pedig nincs, az utóbbi dugattyúi a hengerekhez képest nem mozdulnak el, azonban az 1 munkahenger 5 50 dugattyúja a 2, 3, 4 munkahengereket a dugattyúikkal együtt a B nyíl irányában elmozdítja, egészen addig, ameddig a 13 elmozdulást határoló a 9 tartószervhez nem ütközik. Ilyen módon a C pont a B irányában elmozdul, mégpedig tekintettel, hogy a 13 55 elmozdulás határoló szerv hossza a 14, 15, 16 elmozdulást határoló szervekhez képest a bináris számrendszer szerint egységnyi, egy egységet. Ha a C pont helyzetét az egység többszöröse szerinti mértékben kívánjuk beállítani, ennek megfele-60 lően kell vezérelni a munkahengereket. A 2. ábra szerinti helyzetbeállító axiálisan elrendezett munkahengerekből van felépítve. A 17, 18, 19, 20 munkahengerekben van elrendezve a 23, 24,25 és 26 dugattyú. Minden dugattyúrúdhoz egy újabb " dugattyú csatlakozik. 2
