163567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ütésálló termoplasztikus formázómasszák előállítására
5 példákban ismertetjük, míg az 1—17 példákban azt kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy milyen hátrányos egy másfajta terpolimerizátum, illetőleg stabilizátor vagy csúsztatószer alkalmazása, mint amilyet a találmány szerint előállított formázómasszák esetében használunk. Az 1. és 2.láblázatokból megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárással előállított formázómasszák általában optimális mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, az összehasonlításra előállított formázómasszáknak viszont például jó a hőalaktartásuk, de az ütésállóságuk, fényszámuk nem megfelelő, vagy színük nem felel meg a követelményeknek (lásd 6. példa). 1. példa a) Kopolimer előállítása butadiénből és akrilnitrilből: Keverőművel ellátott 16 l-es autoklávba 2880 g butadiént, 320 g akrilnitrilt, 7040 g elektrolit vizet, emulgátorként 32 g nátriumabietinátot és 80 g NaOH-oldatot töltünk be, és az autokláv levegőjét nitrogénes öblítéssel eltávolítjuk. A butadiénre és akrilnitrilre vonatkoztatott emulgátor-koncentráció ls%. Ezután a nitrogént gáz alakú butadiénnel kiűzzük, az autoklávot lezárjuk, és tartalmát 200 ford/perc sebességgel keverjük. Ezután az autokláv tartalmát 70 C°-ra hevítjük, a keverési sebességet 100 ford/perc értékre csökkentjük, és olyan oldatot táplálunk be, amely 500 g vízből és 9,6 g káliumperszulfátból készült. Külső hűtéssel az autokláv belsejének hőmérsékletét 70 C°-on tartjuk. Miután a kezdeti nyomás az autoklávban 8,5 atü-ről 2 atü-re csökkent, a nyomást atmoszférikusra csökkentjük és a keletkezett latexet 30 percen át nitrogénnel átöblítjük. „9300 g latexet kapunk végül is, amelynek szilárdanyag: tartalma 29 s%, a hozam az elméletinek 92%-a. b) A butadién-akrilnitril kopolimer ojtása stirol és akrilnitril monomer eleggyel. Egy 10 l-es, keverővel, hőmérővel és visszafolyató hűtővel ellátott üveglombikba az l/a szerint előállított latexből 3720 g-ot, 208 g stirolt, 62 g akrilnitrilt és 105 g vízből és 20 mg káliumperszulfátból készített oldatot tápláltunk be. Az elegyet 4 órán át erős keverés közben 80 C° hőmérsékleten tartottuk, és a felesleges stirolt és akrilnitrilt gőz bevezetésével kiűztük. 100 rész ojtott latex 26,6 súlyrész ojtott polimerizátot tartalmazott. c) Az ojtott polimerizátum keverése stirol és akrilnitril kopolimerrel. Az 1/b szerint kapott ojtott ?olimerizátum-latexet emulzióban előállított, 2-es K-értékű stirol-akrilnitril kopolimerizátum latex-szel keverjük össze. A kopolimerben a stirol/akrilnitril mennyiségének viszonya 72:28, a vizes emulzió szilárdanyag tartalma 30 s%. A kész keverék-polimerizátumban a kívánt gumitartalom elérésére 2150 g ojtott latexet 6440 g stirol-akrilnitril latex-szel egyenlítünk és a keverékhez 25 g, (vagy a szilárdanyag tartalomra vonatkoztatva 0,5%) 2,6i ditercier-butil-4-metilfenolt adagolunk, stabilizátorként. A kiváló latexből 1%-os ecetsavval, 85 C°-on kicsapjuk az akrilnitrü-butadién-stirol-keverékpolimerizátumot, vízzel mossuk és szárítjuk. d) Az 1/c szerint kapott terpolimerizátum száraz keverése polivinilkloriddal. 74 rész 65-ös K-értékű 6 szuszpenziós polivinilkloridot és 26 rész 1/c szerint előállított terpolimerizátumot kevertünk bolygó keverőben, és az elegybe 5 rész stearilalkoholt, valamint 2,5 rész bárium-kádmiumlaurátot adagol* c tunk.. A kapott keveréket extrudáltuk, majd granuláltuk és végül 160 C°-on fröccsöntéssel formázómasszává dolgoztuk fel. A butadién és akrilnitril elasztomer kopolimer mennyiségére (6 súly%) vonatkoztatva a formázómasszában a kihasználási JQ fok - amely a 0 C°-on mért ütésállóság és a formázómasszában levő %-os elasztomertartalom hányadosa - 0,95. A formázómassza jellegzetes adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. 15 2-5. példák Az 1. példával analóg módon jártunk el, azzal a különbséggel, hogy csúsztatószerként dioktilftalátot, 1500 mólsúlyú polietilénglikolt, butilstearátot, valamint 330 C°-nál magasabb olvadáspont tartományú 20 ásványolajat adagoltunk, amelynek törésmutatója: ni0 = 1,4816 volt. A kapott formázómassza tulajdonságait az 1. táblázatban adtuk meg. 6-10. példák 25 Az 1. példával azonos módon jártunk el, de csúsztatószerként 350 C°-nál magasabb olvadásponttartományú ásványolajat adagoltunk, amelynek törésmutatója nj)0 = 1,4816 volt és stabilizátorként dibutU-ón-bisz-dodecilmerkaptidot, kálciumstearátot, 30 ólomstearátot, bázisos ólomfoszfitot és dibutilónmaleátot adagoltunk be. Az így előállított formázómassza jellegzetes adatait az 1. táblázat tartalmazza. 11-14. példák 25 Az 1. példában leírttal analóg módon dolgoztunk, de az l/a szerinti butadién-akrilnitril kopolimer előállítására 3,2 g vagy 0,1 s% emulgátort használtunk. Csúsztatószerként a példákban a fent ismertetett ásványolajat használtuk, és stabilizátorként kálcium-40 stearátot, ólomstearátot, bázisos ólomfoszfitot és dibutilónmaleátot adagoltunk. Az így kapott formázómasszák jellegzetes adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. 45 15-16. példák Ali. példával analóg eljárással dolgoztunk, de csúsztatószerként stearilalkoholt és stabilizátorként bárium-kádmiumlaurátot, illetőleg di-(n-butil>ón-bisz-dodecil-merkaptidot adagoltunk. Az így kapott 5Q formázómasszák adatait és jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza. 17. példa A 11. példával azonos módon jártunk el, de isúsztatószerként butilstearátot és stabilizátorként 55 di-ín-butil>ón-bisz-dodecilmerkaptidot alkalmaztunk. A kapott formázómassza i adatai az 1. táblázatban szerepelnek. 75. példa A 11. példával analóg módon jártunk el, de 50 csúsztatószerként a fent ismertetett ásványolajat és stabilizátorként di-(n-butil>ón-bisz-dodecU-merkaptidot alkalmaztunk. A kapott formázómasszára az volt jellemző, hogy 74 s% polivinilkloridot és 26 s% terpolimerizátumot tartalmazott, mimellett a terpoli-55 merizátum ismét 23 s% butadién és akrilnitril elaszto-3
