163538. lajstromszámú szabadalom • Nagystabilitású széles tartományban folyamatosan hangolható RC oszcillátor kapcsolási elrendezés
3 163538 4 - az aktív elem okozta instabilitás hatástalanításához pedig az szükséges, hogy az aktív eleme/ke/t tartalmazó négypólus annak belső impedanciájához viszonyítva gyakorlatilag extrém lezárások között üzemeljen. Ez a feltétel akkor teljesíthető, ha az aktív elemekből épített négypólus forráskövető kapcsolásban üzemelő FET vagy MOSFET (továbbiakban: FET-tag) és emitterkövető kapcsolású hagyományos tranzisztor lánckapcsolásával kialakított. Ilyen négypólust mutat a 2. ábra. A bemeneti és kimeneti impedancia közötti különbség meghaladja a hat nagyságrendet, széles határok között található olyan értékű belső impedancia, melyhez képest mindkét lezáró impedancia extrém. így az oszcillátorral szemben támasztott egyéb követelmények kielégítéséhez széles játéktér biztosított. A találmány szerinti oszcillátor az 1. ábrán mutatott, egyszerű felépítésű oszcillátor előnyeinek és a 2. ábrán mutatott négypólus előnyeinek egyesítését biztosítja, s ezáltal kiküszöböli az 1. ábra szerinti oszcillátor kapcsolásánál mutatkozó instabilitást. Találmányunk tárgya tehát oszcillátor kapcsolási elrendezés emitterkövető fokozattal és olyan RC kettős T-taggal, melynél a kettős T-tag egyes ágaiban az impedancia ohmos, illetve reaktáns eredő értékei úgy vannak megválasztva, hogy — a kettős T-tag sönt impedanciájának összetevőit egységnyinek tekintve — a söntági eredő kapacitás értéke C, a söntági eredő ellenállás értéke R, az egyik soros kapocs és a söntág közötti eredő kapacitás, azaz az első soros kapacitás értéke C/2, az egyik soros kapocs és a söntág közötti eredő ellenállás, azaz az első soros ellenállás értéke 2.R, a másik soros kapocs és a söntág közötti eredő kapacitás, azaz a második soros kapacitás értéke 3.C, a másik soros kapocs és a söntág közötti eredő ellenállás, azaz a második soros ellenállás értéke R/3. A találmány abban van, hogy a hagyományos tranzisztorral kialakított emitterkövető kétfokozatú erősítő második fokozatát alkotja, mely erősítő első fokozatát FET vagy MOSFET (továbbiakban: FET-tag) alkotja forráskövető kapcsolásban oly módon, hogy a FET-tag forráselektródája és a tranzisztor báziselektródája galvánosan közösített, az első fokozat forrásköri ellenállása, a második fokozat emitterköri ellenállása és a kettős T-tag söntágai a kapcsolási elrendezés közös pontjára kötöttek, míg a kettős T-tag egyik soros kapcsa a FET-tag kapuelektródájára, másik soros kapcsa pedig - közvetve vagy közvetlenül —. az erősítő második fokozatának emitterkörébe csatlakozik. Ha a második soros kapocs közvetlenül a tranzisztor emitter elektródájával közösített, a kimenő jel torzított. Ezért a találmány szerinti oszcillátor előnyösen úgy kivitelezett, hogy az erősítő második fokozatának emitterkörét ohmos feszültségosztó alkotja és a kettős T-tag másik soros kapcsa — közvetve vagy közvetlenül — a feszültségosztó leágazására csatlakozik. Ha a FET-tag kapuelektródájának előfeszültségét O-tól eltérőre kívánjuk beállítani, a söntági impedanciát a tápfeszültségforrás két sarka közé iktatott feszültségosztó tagjaként rendezzük el oly módon, hogy e feszültségosztó két tagját alkotó eredő ellenállások - melyek váltóáramúlag párhuzamosan kapcsolódnak — olyan értékűre vannak választva, hogy párhuzamos eredőjük a söntágban megkívánt R ellenállás legyen. A hangolhatóságot a kettős T-tag valamelyik ágában elrendezett hangolható elem biztosítja. Ez lehet potenciométer, változtatható értékű kapacitás, de lehet aktív elemet tartalmazó hangolható kétpólus is. A kettős T-tag adott ágában a hangolható kétpólus lehet fix passzív elemmel sorosan elrendezett. Maga a kétpólus az aktív elemmel sorban vagy párhuzamosan tartalmazhat fix passzív eleme/ke/t is. A hangolható elemet tartalmazó kétpólus előnyös kivitele lehet további FET-tag és fix ellenállás párhuzamos kapcsolása, aholis a fix ellenállással a további FET-tag csatornája kapcsolódik párhuzamosan, míg a további FET-tag kapuelektródája változtatható értékű egyenfeszültségforrás sarkára van kötve. Ez a megoldás is sokféleképpen realizálható. Két előnyös kivitel: 1. A további FET-tagot tartalmazó kétpólus a kettős T-tag ohmos söntágának soros elemét képezi és a kétpólus egyik kivezetése a kapcsolási elrendezés közös pontjára van kötve. Ennek alkalmazása akkor célszerű, ha a szabályozó áramkör egyik pontja egyenáramúlag összekapcsolható az oszcillátor áramkör közös pontjával. 2. A további FET-tagot tartalmazó kétpólus a kettős T-tag második soros ellenállásának tagjaként elrendezett, a másik soros kapocs csatoló kondenzátoron át csatlakozik az erősítő második fokozatának emitterkörébe és a további FET-tag kapuelektródája és forráselektródája közé kapacitás van beiktatva, s e két elektróda egy-egy soros ellenálláson át van vezérelhető értékű feszültségforrás egy-egy sarkára kötve. Ennek alkalmazása akkor célszerű, ha a szabályozó áramkört egyenáramúlag el kell választani az oszcillátor áramkörtől. Találmányunkat részletesebben a 3—5. ábrák kapcsán ismertetjük. A 3. ábrán látható, hogy az emitterkövető kapcsolású T tranzisztor R3 munkaellenállása és a forráskövető kapcsolású Fj FET-tag Rj munkaellenállása tápfeszültségre kötött. Az Fi FET-tag forrásköri R2 ellenállása és a T tranzisztor emitterköri ellenállásának egyik tagját alkotó R5 ellenállás a kapcsolási elrendezés közös pontjára vannak kötve. A T tranzisztor emitterkörét az R4 és R 5 ellenállások alkotta ohmos feszültségosztó képezi, ennek leágazására van kötve a kettős T-tag második soros kapcsa. A kettős T-tag passzív elemeit a korábban már felsorolt értékekkel jelöltük. A kettős T-tag első soros kapcsa az F, FET-tag kapuelektródájára van kötve. Az R4 ellenállással a torzítás minimuma állítható be. Elhagyásával a torzítás megnő, de megnő az oszcillátor berezgési képessége is. Az R2 ellenállással az Fj FET-tag, Rs ellenállással a T tranzisztor munkaponti árama állítható be. Az Rt és R 3 munkaellenállások megakadályozzák a tápegység kapacitív áthatását az erősítő bemenetére. Az oszcillátor jelét célszerűen a T tranzisztor kollektoráról lehet levenni. Ha a FET-tag kapuelektródájára nullától eltérő feszültséget akarunk adni, az eredő söntági R ellenállást oly módon alakítjuk ki, hogy a söntági 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
