163532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formázott kokszbrikettek bevonására katalitikus módszerrel, fényesen lecsapott szénréteggel
7 163532 8 széles ecsettel egyszer áthúzunk, A kezelést és kokszosítást az 1. példa szerint végezve a már említett kemény, tömör,, dörzsölésálló bevonat a briketteken kialakul és meg is marad. 3. példa Nagyüzemi gyártású, a 3 184 293 sz. amerikai szabadalmi leírás szerint készített kokszosított briketteket felületi kezelésnek vetünk alá oly módon, hogy 10%-os oldatból 16 ppm onkloridot permetezünk a brikettek felületére és a szén illóanyagait és nitrogént tartalmazó iners atmoszférában a briketteket 400 °C-ra hevítjük. Ezek a brikettek 25,4-6,35X25,4-X22.2 mm nagyságúak. A fenti módon végzett dörzsölési próbánál a brikettek porindexe 0,36 súly%. Az összehasonlító minta - amelyet ón jelenléte nélkül kezeltünk és kokszosítottunk - porindexe 0,56 súly% volt és 149%-kal erősebben kopott le. A kokszosított brikettek porzási hajlamának megállapítására használt vizsgálattal megállapítjuk az aprószén és por mennyiségét, ami akkor képződik, ha a briketteket mozgatjuk és a gyártás helyéről a felhasználás helyére szállítjuk. A gyakorlatban azt találtuk, hogy a kocsiban a kokszosított brikettek 2 súly%-a is ledörzsölődhet. Ez a magas érték azonban a nagyüzemi gyártású, leggyengébb minőségű termékre jellemző. A normál minőségű briketteknél 0,5% a ledörzsölt mennyiség, ami sokkal reálisabb. A kidolgozott vizsgálati módszer neve „vibrációs teszt" és a következőképpen végezzük: 100 g kokszosított brikettet (többnyire egész darabok) 127 mm átmérőjű, 50 mm falmagasságú, 10 lyukbőségű laboratóriumi szitára helyezünk. A szitát vibrátorhoz (pl. „Vita-Surge" SPN 74 207) kapcsoljuk, amely a szitát vízszintes irányban, 3,1 és 6,3 mm között 60-as periódusszámmal mozgatja. A vizsgálat 30 percig tart, ekkor a képződött aprószenet egyesítjük és megmérjük. Ezt a vegyes aprószenet 325 lyukbőségű szitán (44 /u) átszitáljuk. A szitán áteső mennyiség a kiégetett brikettek súly%-ában kifejezve adja a porindexet. 4. példa 150 g 50X50X25 mm nagyságú brikettet 10%-os oldatból 100 ppm ónkloriddal kezelünk. A briketteket az előző példák szerint kezeljük és kokszosítjuk. A porindexet vizsgálva azt találjuk, hogy ezek a brikettek nem kopnak és 44 mikronnál kisebb részek nem képződnek. A kontrollminta porindex 0,25 súly%. J. példa Jóminőségű lengyel szénből a 3 184 293 sz. amerikai szabadalmi leírás szerint készített, kb. 90 kg 50X50X25 mm nagyságú, hasáb alakú briketteket fémón jelenlétében 120 percen át 230-260 °C hőmérsékleten kezelünk folyamatos üzemben, amelynek kapacitása 90 kg/óra. Az ónt ónnal bevont acéledények (hat 4 literes fedeles edény) kb. 1612 cm2 nagyságú bevonata tartalmazza. Az üzem úgy működik, hogy felmelegített levegő halad át a kosárba rakott brikettek tömegén, amely a reakcióhőmérsékleten tartott kemence elkülönített szakaszában mozog. Az ónnal bevont, már említett fedeles edényeket függőleges helyzetbe állítjuk a kemence szélességében, 10 cm távolságra a faltól és egymástól. A kosár mindkét oldalán 3—3 edény van sorbaállítva. A briketteket a 3 184 293 sz. amerikai szabadalmi leírás szerint kokszosítjuk, ekkor felületükön fényes szénből álló kemény, tömör, szürke bevonat képződik. Ezeket a briketteket az ASTM-féle módosított szitapróbának alávetve, 3,2 kg terméket 15 cm hosszú és 90 cm átmérőjű hengerbe teszünk és 28 percig 700-as fordulatszámmal forgatjuk. A 6,35 mm-es lyuknagyságú szitán átmenő lekopott rész a bevitt anyag 18,2%-a. A szitát kinyitva igen kis porfelhő jelent meg, amely 2 mp-ig sem tartott. Az ónnal nem kezelt ellenminta porindexe ennél a módosított szitapróbánál a bevitt anyag 21 súly%-a és kb. 0,56 m3 -es porfelhőt képez, amely csaknem 60 másodpercig megmarad. A kezeléshez használt fedeles edények részben rideg szurokkal voltak borítva. A kokszosított brikettek minősége mindkét esetben kitűnő volt. A kontrollminta törési ellenállása 544 kg, az ón jelenlétében kezelt mintáé 657 kg volt. A brikettek felületén az ón kémiai úton nem volt kimutatható. 6. példa Tíz darab brikettet a 4. példa szerint ónkloriddal kezelünk, majd 954 °C-on kokszositunk. A brikettek felületén ezüstös-szürke fényes szénbevonat képződik és a brikettek porzási tulajdonságai igen javulnak. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás fényes szénbevonat előállítására formázott kokszbriketteken, azzal jellemezve, hogy a briketteket a felületükre felhordott ón vagy cink elemek katalitikus mennyisége jelenlétében legalább a kezelést előnyösen 210 és 230 °C hőmérsékletre hevítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy brikettekként reaktív formázott kokszot használunk és a fényes szénbevonatot a kezelési művelet alatt képezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy brikettekként reaktív formázott kokszot használunk és a fényes szénbevonatot a kokszosítási művelet alatt képezzük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy katalitikus elemként ónt használunk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a brikettekkel érintkező forró gázáramban elhelyezett fémdarabokból származó katalitikus fémet használunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. OKISZ Labor 13-0919-Ny/74
