163510. lajstromszámú szabadalom • Szer a gyümölcs-abszcisszíó elősegítésére

5 163510 6 Sorsz. Rí R2 R3 o.p. °C 40. biciklo[2,2,l]heptan-(5)-il-(2)­H furfuril-90—91 41. biciklo[2,2,l]heptan-(5)-il-(2)­—CH 3 -CH3 106—108 42. biciklo[2,2,l]heptan-(5)-il-(2)­allil­allil-56 43. 3a,4,6,7a-tetrahidro-4,7-metánindenil-(5)­-CH3 -CH3 106—109 44. benzil-H H 168 45. fenetil- (C6 H 5 —CH 2 —CH 2 — ) H H 136—137 Az (I) általános képletű tiokarbamid-származékok 15 legnagyobb részt már ismert vegyületek, vagy pedig az ismert vegyületek előállítási módjához hasonló mód­szerekkel könnyen előállíthatók. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek kivá­lóan alkalmasak a gyümölcsök lehullásának, tehát a 20 gyümölcs-abszcissziónak az elősegítésére. Eddig az olyan fajta gyümölcsöknek, mint az alma, körte, cseresznye, szilva, őszibarack, sárgabarack, olajbogyó, citrom, na­rancs és a bogyós gyümölcsök, mint ribizke, egres, szőlő stb., a leszedése rendszerint kézi munkával történt. A me- 25 zőgazdaság munkafolyamatainak racionalizálása során más módszereket is javasoltak az ilyenfajta gyümölcsök betakarítására. Erre a célra igen különböző mechanika berendezéseket terveztek és javasoltak; az ilyenfajta mechanikai berendezések azonban legtöbbnyire káró- 30 sítják a növényeket és/vagy a betakarítandó gyümölcsö­ket. Az (I) általános képletű tiokarbamidoknak a talál­mány szerinti felhasználása útján lehetővé válik az em­lített gyümölcsöknek mechanikai közreműködés teljes 35 vagy igen messzemenő mellőzésével történő betakarítása a gyümölcs lehullásra való bírása útján; ezáltal az ilyen gyümölcsök betakarítása egyszerűbbé és lényegesen gazdaságosabbá tehető. A gyümölcs betakarítása céljá­ból a betakarítandó gyümölcsöt termő fát, cserjét vagy 40 egyéb növényt rövid idővel a gyümölcs beérése előtt a találmány értelmében alkalmazásra kerülő hatóanyagot tartalmazó szerekkel kezeljük. Az (I) általános képletű hatóanyagokat az említett 45 célra erre alkalmas hordozóanyagokkal, oldószerekkel és/vagy egyéb adalékanyagokkal kombináljuk. Hordo­zóanyagként és adalékanyagként is ilyenfajta készítmé­nyek előállítása során általában alkalmazott szilárd vagy folyékony anyagok, pl. természetes vagy regene- 50 rált ásványi anyagok, oldó- és diszpergálószerek, nedve­sítő-, tapadásfokozó- és sűrítőszerek, valamint kötő­anyagok jöhetnek tekintetbe. A találmány szerinti szereket vizes oldatban vagy szuszpenzióban permetezhetjük a növényekre; az ilyen 55 permetezőszerek a találmány szerinti hatóanyagot0,01%­tól 0,3%-ig terjedő koncentrációban tartalmazhatják. Ezeket a szereket oldat és szuszpenzió alakjában, to­vábbá szemcsézett készítmény vagy porozószer alakjá­ban alkalmazhatjuk. Az alkalmazásra kerülő készítmé- 60 nyéknek olyan alakúaknak kell lenniök, hogy lehetővé tegyék a hatóanyag finom elosztásban való felvitelét a kezelendő növényre. Az említett készítmények elkészítésére oldószerként különösen alkoholok, mint etanol vagy izopropilalkohol, 65 továbbá ketonok, mint aceton vagy ciklohexanon, alifás szénhidrogének, mint kerozén, gyűrűs szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol, tetrahidronaftalin, alkilezett naftalinok, továbbá klórozott szénhidrogének, mint tetraklóretán vagy etilénklorid, végül ásványi vagy nö­vényi olajok vagy ezek elegyei alkalmazhatók. A vizes készítmények diszperziók lehetnek. A ható­anyagokat egymagukban, vagy az említett oldószerekkel készített oldat alakjában diszpergáljuk a vizes közegben, előnyösen diszpergálószerek segítségével. Kationaktív diszpergálószerként pl. kvaterner ammóniumvegyüle­tek, anionaktív diszpergálószerként pl. szappanok, ali­fás hosszúláncú kénsav-monoészterek, alifás-aromás szulfonsavak, hosszúláncú alkoxiecetsav-származékok, nem-ionos diszpergálószerként pl. zsíralkoholok vagy alkilfenolok etilénoxiddal alkotott poliglikoléterei al­kalmazhatók. Előállíthatunk a hatóanyagból, diszpergálószerből és esetleg valamely oldószerből álló koncentrátumokat is; az ilyen koncentrátumok felhasználás előtt pl. vízzel hígíthatok és így bármely kívánt koncentrációjú emul­zióvá vagy szuszpenzióvá alakíthatók. A porozószereket a hatóanyagnak valamely szilárd vivőanyaggal való összekeverése és/vagy összeőrlése út­ján állíthatjuk elő. Vivőanyagként erre a célra pl. tal­kum, diatomaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, bórsav, trikalciumfoszfát, továbbá növényi eredetű anyagok, mint faliszt, parafaliszt, szén vagy hasonlók alkalmazhatók. Előállíthatjuk az ilyen készítményeket olymódon is, hogy a hatóanyagot valamely illékony ol­dószerben oldott állapotban visszük fel a vivőanyagra, majd az oldószert elpárologtatjuk. Nedvesítőszereknek és védőkolloidoknak az ilyen por­alakú készítményekhez való adása útján nedvesíthető porokat vagy vízben szuszpendálható pasztákat is elő­állíthatunk. A fent ismertetett készítmények hatóanyag tartalma széles határok között változtatható, attól is függően, hogy a készítményt koncentrátum (pl. permetezőpor) alakjában kívánjuk-e forgalomba hozni, vagy erősen hígított alakban közvetlen felhasználásra alkalmas ké­szítményt kívánunk-e előállítani. A koncentrátumok hatóanyagtartalma 99,5%-ig terjedhet, míg a híg vizes szuszpenziók, amelyek pl. a növények közvetlen perme­tezésére alkalmasak, olykor csupán 0,01%—0,3% ható­anyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmé­nyek hatása szempontjából elsősorban nem a szer kon­centrációja, hanem a kipermetezett vagy kiszórt szerrel felvitt hatóanyagmennyiség a lényeges. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom