163510. lajstromszámú szabadalom • Szer a gyümölcs-abszcisszíó elősegítésére
5 163510 6 Sorsz. Rí R2 R3 o.p. °C 40. biciklo[2,2,l]heptan-(5)-il-(2)H furfuril-90—91 41. biciklo[2,2,l]heptan-(5)-il-(2)—CH 3 -CH3 106—108 42. biciklo[2,2,l]heptan-(5)-il-(2)allilallil-56 43. 3a,4,6,7a-tetrahidro-4,7-metánindenil-(5)-CH3 -CH3 106—109 44. benzil-H H 168 45. fenetil- (C6 H 5 —CH 2 —CH 2 — ) H H 136—137 Az (I) általános képletű tiokarbamid-származékok 15 legnagyobb részt már ismert vegyületek, vagy pedig az ismert vegyületek előállítási módjához hasonló módszerekkel könnyen előállíthatók. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek kiválóan alkalmasak a gyümölcsök lehullásának, tehát a 20 gyümölcs-abszcissziónak az elősegítésére. Eddig az olyan fajta gyümölcsöknek, mint az alma, körte, cseresznye, szilva, őszibarack, sárgabarack, olajbogyó, citrom, narancs és a bogyós gyümölcsök, mint ribizke, egres, szőlő stb., a leszedése rendszerint kézi munkával történt. A me- 25 zőgazdaság munkafolyamatainak racionalizálása során más módszereket is javasoltak az ilyenfajta gyümölcsök betakarítására. Erre a célra igen különböző mechanika berendezéseket terveztek és javasoltak; az ilyenfajta mechanikai berendezések azonban legtöbbnyire káró- 30 sítják a növényeket és/vagy a betakarítandó gyümölcsöket. Az (I) általános képletű tiokarbamidoknak a találmány szerinti felhasználása útján lehetővé válik az említett gyümölcsöknek mechanikai közreműködés teljes 35 vagy igen messzemenő mellőzésével történő betakarítása a gyümölcs lehullásra való bírása útján; ezáltal az ilyen gyümölcsök betakarítása egyszerűbbé és lényegesen gazdaságosabbá tehető. A gyümölcs betakarítása céljából a betakarítandó gyümölcsöt termő fát, cserjét vagy 40 egyéb növényt rövid idővel a gyümölcs beérése előtt a találmány értelmében alkalmazásra kerülő hatóanyagot tartalmazó szerekkel kezeljük. Az (I) általános képletű hatóanyagokat az említett 45 célra erre alkalmas hordozóanyagokkal, oldószerekkel és/vagy egyéb adalékanyagokkal kombináljuk. Hordozóanyagként és adalékanyagként is ilyenfajta készítmények előállítása során általában alkalmazott szilárd vagy folyékony anyagok, pl. természetes vagy regene- 50 rált ásványi anyagok, oldó- és diszpergálószerek, nedvesítő-, tapadásfokozó- és sűrítőszerek, valamint kötőanyagok jöhetnek tekintetbe. A találmány szerinti szereket vizes oldatban vagy szuszpenzióban permetezhetjük a növényekre; az ilyen 55 permetezőszerek a találmány szerinti hatóanyagot0,01%tól 0,3%-ig terjedő koncentrációban tartalmazhatják. Ezeket a szereket oldat és szuszpenzió alakjában, továbbá szemcsézett készítmény vagy porozószer alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazásra kerülő készítmé- 60 nyéknek olyan alakúaknak kell lenniök, hogy lehetővé tegyék a hatóanyag finom elosztásban való felvitelét a kezelendő növényre. Az említett készítmények elkészítésére oldószerként különösen alkoholok, mint etanol vagy izopropilalkohol, 65 továbbá ketonok, mint aceton vagy ciklohexanon, alifás szénhidrogének, mint kerozén, gyűrűs szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol, tetrahidronaftalin, alkilezett naftalinok, továbbá klórozott szénhidrogének, mint tetraklóretán vagy etilénklorid, végül ásványi vagy növényi olajok vagy ezek elegyei alkalmazhatók. A vizes készítmények diszperziók lehetnek. A hatóanyagokat egymagukban, vagy az említett oldószerekkel készített oldat alakjában diszpergáljuk a vizes közegben, előnyösen diszpergálószerek segítségével. Kationaktív diszpergálószerként pl. kvaterner ammóniumvegyületek, anionaktív diszpergálószerként pl. szappanok, alifás hosszúláncú kénsav-monoészterek, alifás-aromás szulfonsavak, hosszúláncú alkoxiecetsav-származékok, nem-ionos diszpergálószerként pl. zsíralkoholok vagy alkilfenolok etilénoxiddal alkotott poliglikoléterei alkalmazhatók. Előállíthatunk a hatóanyagból, diszpergálószerből és esetleg valamely oldószerből álló koncentrátumokat is; az ilyen koncentrátumok felhasználás előtt pl. vízzel hígíthatok és így bármely kívánt koncentrációjú emulzióvá vagy szuszpenzióvá alakíthatók. A porozószereket a hatóanyagnak valamely szilárd vivőanyaggal való összekeverése és/vagy összeőrlése útján állíthatjuk elő. Vivőanyagként erre a célra pl. talkum, diatomaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, bórsav, trikalciumfoszfát, továbbá növényi eredetű anyagok, mint faliszt, parafaliszt, szén vagy hasonlók alkalmazhatók. Előállíthatjuk az ilyen készítményeket olymódon is, hogy a hatóanyagot valamely illékony oldószerben oldott állapotban visszük fel a vivőanyagra, majd az oldószert elpárologtatjuk. Nedvesítőszereknek és védőkolloidoknak az ilyen poralakú készítményekhez való adása útján nedvesíthető porokat vagy vízben szuszpendálható pasztákat is előállíthatunk. A fent ismertetett készítmények hatóanyag tartalma széles határok között változtatható, attól is függően, hogy a készítményt koncentrátum (pl. permetezőpor) alakjában kívánjuk-e forgalomba hozni, vagy erősen hígított alakban közvetlen felhasználásra alkalmas készítményt kívánunk-e előállítani. A koncentrátumok hatóanyagtartalma 99,5%-ig terjedhet, míg a híg vizes szuszpenziók, amelyek pl. a növények közvetlen permetezésére alkalmasak, olykor csupán 0,01%—0,3% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények hatása szempontjából elsősorban nem a szer koncentrációja, hanem a kipermetezett vagy kiszórt szerrel felvitt hatóanyagmennyiség a lényeges. 3
