163472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített azabicikloalkánok előállítására

5 163472 6 nítésre, a virágzás késleltetésére stb. szolgáló hatóanya­gokként is alkalmazhatók. Azúj vegyületek befolyásolják a vegetatív növényfejlődéstésacsáraképességet, elősegítik a virágképzést, a gyümölcsfejlődést, 4s az elválasztó­szövetek fejlődését. Különféle növényfajtáknál erősen csökkentik a nem kívánatos fattyúhajtások kialakulását. Serkentik ezek az új vegyületek a szekréciót, így pl. a Hevea brasiliensis esetében fokozzák a látex-kiválasztást. A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a palánták és dugványok gyökerezését, valamint a burgonya gumó­képzését az új vegyületek előnyösen befolyásolják. A csírázóképességet pl. vetőburgonya és hüvelyes ter­mények vetőmagvai esetében az új vegyületek ki kon­centrációban elősegítik, nagyobb koncentrációban azon­ban gátolják. Mindkét fajta hatás gazdasági szempont­ból jelentős lehet. Számos dísznövény és kultúrnövény esetében szabályozható az új hatóanyagok segítségével a virágzás időpontja és a virágok száma. így ha valamely kultúra minden növénye egyszerre virágzik, akkor ezáltal lehetővé válik valamennyi növény termésének egy viszonylag rövid időközön belül történő betakarí­tása. A kísérletek során kitűnt továbbá, hogy gyümölcsfák esetében a virágzás és a gyümölcsképzés ritkítása is elérhető. Emellett pl. alma, körte, őszibarack, paradi­csom, banán és ananász esetében a gyümölcsérés és a gyümölcs-színeződés gyorsítható és javítható. Az el­választó-szövetek képzésének elősegítése útján lényege­sen megkönnyíthető a gyümölcs- és levél-abszcisszió (leválás). Ez a hatás különösen a gépesített betakarítás esetében, pl. a citrus-gyümölcsök és a gyapot betakarí­tása során bír nagy gazdasági jelentőségegei. Herbicid szerek előállítása céljából a találmány szerinti hatóanyagokat erre alkalmas vivőanyagokkal és/vagy eloszlatószerekkel keverjük össze. Az ilyen készítmé­nyekhez a hatás-spektrum kiszélesítése céljából más­fajta herbicid hatóanyagok, pl. triazin-sorbeliherbicidek, mint halogén-diamino-s-triazinok, alkoxi- és alkiltio­-diamino-s-triazinok, triazolok, diazinok, mint ura­cilok, laifás karbonsavak és halogénkarbonsavak, halo­génezett benzoesavak és fenilecetsavak, ariloxialkánkar­bonsavak, hidrazidok, amidok, nitrilek, karbonsavész­terek, karbaminsavak- és tiokarbaminsavészterek, kar­bamid és hasonlók is keverhetők. Az új (I) általános képletű helyettesített 2-azabicik­loalkánok előállítási eljárását közelebbről az alábbi példák szenteltetik. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa 11,1 g cisz-dekahidrokinolin 100 ml vizes 50%-os etanollal készített oldatához 4,5 g káliumhidroxid 50 ml vízzel készített oldatát adjuk, majd az elegyhez keverés és 0—5 C° hőmérsékletre történő hűtés közben 6,1 g széndiszulfidot csepegtetünk. Ezután az elegyet még 1 óra hosszat keverjük 5—10 C° hőmérsékleten, majd egyszerre hozzáadunk 8,7 g etilbromidot és szoba hőmérsékleten további 8 óra hosszat keverjük. A reakció­elegyet 200 ml vízzel hígítjuk, majd a kivált olajszerű terméket metilénkloriddal oldjuk. Azelválasztott metilén­kloridos oldatot szárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk; maradékként sárgás színű olajszerű terméket kapunk, ezt nagyvákuumban 3 óra hosszat 50° hőmérsékleten tartjuk és így mentesítjük az illékony szennyezésektől. Ily módon 17 g l-(etiltio-tiokarbonil)-cisz-dekahidro­kinolint (az elméleti hozam 85 %-a) kapunk, amelynek törésmutatóján!? = 1,599 7. 5 2. példa 12 g transz-dekahidrokinolin 100 ml etanollal készített oldatához 3,5 g nátriumhidroxid 50 ml vízzel készített oldatát adjuk, az elegyet 0° hőmérsékletre hűtjük és 10 keverés közben hozzácsepegtetünk 6,6 g széndiszulfidot. Az elegyet 5—15° hőmérsékleten még 1 óra hosszat keverjük, majd egyszerre hozzáadunk 6,9 g allilkloridot és szobahőmérsékleten további 15 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyet 300 ml vízzel hígítjuk és a kivált olaj-15 szerű terméket metilénkloriddal kioldjuk. Azelkülönített metilénkloridos oldatot szárítjuk, majd kb. 30 ml térfo­gatra bepároljuk és egy 75 g III aktivitású „Woelm" alumíniumoxiddal o töltött oszlopon kromatografáljuk. Az eluátumból 8,6 g sárgás olajszerű terméket kapunk, 20 amelyet golyóscsővel, 200° hőmérsékletű olajfürdőben, 0,1 mm Hg-oszlop nyomáson történő desztillációval tisztítunk. Ily módon 8,0 g l-(alliltio-tiokarbonil)-transz­-dekahidrokinolint (az elméleti hozam 72 %-a) kapunk, színtelen viszkózus olaj alakjában. 25 3. példa 12,5 g oktahidroindolt 150 ml vizes 50%-os etanolban oldunk és az oldathoz 50 ml 2-n nátriumhidroxid-oldatot 30 adunk. Az elegyhez 0—5° hőmérsékleten, keverés köz­ben hozzácsepegtetünk 7,6 g széndiszulfidot, majd 15— 20° hőmérsékleten további 30 percig keverjük. Ezután 11,5 g 2,3-diklór-propént adunk az elegyhez és szoba­hőmérsékleten még 24 óra hosszat keverjük. Az etanolt 35 vákuumban legnagyobbrészt elpárologtatjuk és a kivált olajszerű terméket éterrel kioldjuk. Az éteres oldatot szárítjuk, az oldószert vákuumban elpárologtatjuk és a maradékként kapott barnás olajszerű terméket III aktivitású „Woelm" alumíniumoxidon kromatografál-40 juk. Benzol és metilénklorid 10: 1 arányú elegyével eluálunk; az eluátumot vákuumban bepároljuk és a maradékként kapott sárgás olajat 0,1 mm Hg-oszlop nyomáson szárítjuk. Ily módon 21 g l-(2-klóralliltio­-tiokarbonil)-oktahidroindolt kapunk, amelynek törés-45 mutatója ng = 1,6107. A fenti példákban leírttal egyező módon állítjuk elő a megfelelően helyettesített kiindulóanyagok egyen­értékű mennyiségeiből kiindulva az alábbi táblázatban 50 felsorolt további hasonló vegyületeket is; a táblázatban megadtuk a kapott vegyület törésmutatóját, illetőleg — ahol ez meghatározható volt — a 0,04 mm Hg-oszlop nyomáson mért forráspontját is. 55 /. Kísérlet kikelés előtti alkalmazásban A hatóanyagot 10% hatóanyagtartalmú por-kon­centrátum alakjában vittük be a talajba, hektáronkint 30 kg hatóanyagnak megfelelő koncentrációban. Az így 60 előkészített földet csészékbe töltöttük és ezekbe a követ­kező kísérleti növényeket ültettük: köles (Setarai italica), mustár (Sinapsi alba), zab (Avena sativa), angol perje (Lolium perenne) és bükköny 65 (Vicia sativa). 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom