163469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,2-dimetil-propanal-2-karbamoiloxim-származékok előállítására
17 163469 18 3. példa Hatásosság kullancsok ellen A) Rhipicephalus bursa: Üvegcsövekbe 5—5 kifejlett kullancsot vagy 50—50 lárvát helyeztünk és az állatokat 1—2 perc időre 2 ml vizes hatóanyag-emulzióba merítettük; az emulziók koncentrációja egy hígítási sorozatnak felelt meg, 100, 10, 1, illetőleg 0,1 mg/liter hatóanyag-tartalommal. Azután az üvegcsöveket szabványos vattadugóval lezártuk és a csövet bedugaszolt szájával lefelé fordítottuk, hogy a hatóanyag-emulziót a vatta felszívja. A kísérlet értékelése a kifejlett állatok esetében két hét múlva, a lárvák esetében pedig két nap múlva történik. Mindegyik kísérletet két párhuzamos sorozatban végeztük. B) Boophilus microplus (lárvák): A fenti A) kísérlet-sorozatban alkalmazotthoz hasonló hígítási sorozattal dolgoztunk; kísérleti állatként 20—20 szenzibilis, illetőleg OP-rezisztens lárvát alkalmaztunk (a rezisztencia a diazinonnal szembeni ellenállóképességre vonatkozott). Az 1. példában felsorolt hatóanyagok mindkét kísérletsorozatban igen jó hatást mutattak a Rhipicephalus bursa kifejlett példányai és lárvái, valamint a Boophilus microplus lárvái ellen. 4. példa Az akaricid hatás vizsgálata. Bokorbab (Phaseolus vulgaris) növényeket 12 órával a kísérlet megkezdése előtt egy tenyésztett Tetranychus urticae példányokkal fertőzött levéldarab ráhelyezése útján fertőztünk. A növényekre átmászott mozgékony fejlődési fokozatú állatokat egy kromatográfiai porlasztó segítségével bepermeteztük a vizsgálandó hatóanyagok emulziójával, olymódon, hogy a permedé lecsepegése ne következzék be. Hét nap múlva binokuláris mikroszkóppal megszámláltuk a növényeken fellelhető eleven és elhalt lárvákat, kifejlett állatokat és petéket és az így értékelt hatást százalékokban fejeztük ki. A kezelt növényeket a kísérleti időtartam folyamán 25 C° hőmérsékleten tartottuk, üvegházi fülkékben. Az 1. példában leírt hatóanyagok a Tetranychus urticae kifejlett példányai, lárvái és petéi ellen egyaránt kitűnő hatást mutattak. 5. példa Inszekticid hatás az emésztőcsatorna útján: Dohány- és burgonya-növényeket a vizsgálandó hatóanyagok 0,05%-os vizes emulziójával (10% hatóanyagtartalmú emulgeálható koncentrátumokból előállítva) permeteztünk. A permetlé rászáradása után a dohány-növényeket bagolylepke-hernyókkal (Spodoptera litoralis), a burgonya-növényeket pedig burgonyabogár-lárvákkal (Leptinotarsa decemlineata) fertőztük. A kísérletet 24 C° hőmérsékleten folytattuk és a növényeket 60% viszonylagos nedvességtartalmú légkörben tartottuk. 5 Szisztémás inszekticid hatás: A vizsgálandó hatóanyagok szisztémás inszekticid hatásának megítélése céljából gyökeres babnövényeket (Vicia fába) a hatóanyag 0,01%-os vizes oldatába 10 állítottunk (az oldatot 10%-os emulgeálható koncentrátumból készítettük). 24 óra múlva a növény földfeletti részeire levéltetveket (Aphis fabae) helyeztünk. Az állatokat egy különleges berendezés segítségével védtük a szerek kontakt- és gázhatása ellen. A kísérletet 24 C° 15 hőmérsékleten, 70% viszonylagos nedvességtartalmú légkörben folytattuk le. A fent ismertetett kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az 1. példában leírt hatóanyagok jó inszekticid hatásúak mind az emésztőcsatornán keresztül, mind 20 pedig a növényekbe felszívódott állapotban. 6. példa A fungicid hatás vizsgálata. 25 a) Hatásosság Botrytis cinerea ellen babnövényen. Petri-csészékben, amelyek alját megnedvesített szűrőpapírral borítottuk, csészénként három teljesen ki-30 fejlődött, egyenlő nagyságú babnövény-levelet (Vicia fába) helyeztünk el, amelyeket egy 0,1% hatóanyag-tartalmú, 10%-os permetezőporból előállított permetlével lecsepegően nedvesre permeteztünk egy erre alkalmas permetezőkészülék segítségével. Amint a levelek megszá-35 radtak, a kórokozó gomba frissen elkészített, 100 000 spóra/ml koncentrációjú, standardizált szuszpenziójával fertőztük őket és 48 óra hosszat 20 C° hőmérsékleten, nedves légkörben tartottuk az így kezelt leveleket. Ennek az időnek az elmúltával a leveleken fekete, 40 eleinte pontszerű foltok mutatkoztak, amelyek gyorsan szétterjedtek. A vizsgált hatóanyagok hatásosságát az ilyen fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéltük meg. 45 b) Hatásosság Erysiphe cichoracearus ellen Cucumis sativus (uborka) növényeken. Fiatal Cucumis sativus (uborka) növényeket permetezőporból készített, 0,1% hatóanyagtartalmú szuszpen-50 zióval permeteztünk be, majd a permetlé rászáradása után a növényeket ugyancsak bepermetezés útján a kórokozó gomba spóra-szuszpenziójával fertőztük. Az így kezelt növényeket üvegházban 8 napig 23 C° körüli hőmérsékleten tartottuk, majd a levél-felületeken mu-55 tatkozó micélium-bevonat alapján értékeltük a fertőzöttség fokát, az ugyancsak fertőzött, de hatóanyaggal nem kezelt kontroli-növényekkel összehasonlítva. c) Hatásosság Uromyces appendiculates (babrozsda) 60 ellen bab (Phaseolus vulgaris) növényeken. Bab (Phaseolus vulgaris) növényeket a kétleveles fejlődési állapotban lecsepegően nedvesre permeteztünk a vizsgálandó vegyületek permetezőporból vízzel való 65 hígítása útján készített, 0,1% hatóanyag-tartalmú 9
