163461. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sejtek tenyésztésére

163461 , 3 4 meghatározott ideig tartó — műveletet program szerint előre meghatározott sorrendben végzi és így helyet, munkát és műveleti költséget takaríthatunk meg. Az edényt és a berendezést tehát sokféle célra alkal­mazhatjuk, amelyek mindegyike különleges műveleti feltételeket, berendezést és megfelelő segédberendezést igényel. A találmány szerinti berendezés az egyrétegű sejttenyésztés mellett használható szuszpenziós kultúrá­ban való tenyésztésre és vírusoknak a tenyésztő táp­közegben tartott sejtekben való szaporítására is. A találmány tárgya tehát olyan tenyésztő berendezés, amelynek azonos hosszúságú tenyésztőcsövei, egy cent­rálisán elhelyezett tartóeleme és a tartóelemre szerelt és a tenyésztőcsövek két végére tengelyirányú nyomást kifejtő, a belsejükben valamennyi tenyésztőcsövet össze­kötő közlekedő csatornákat tartalmazó, a csövek rög­zítésére és tartására alkalmas módon kialakított, a csö­vekkel együtt hermetikusan zárt edényt képező, egy általános tartószerkezethez leszerelhető módon csatla­kozó és forgatóeszközzel gördíthető tartókorongjai vannak, és a tartókorongoknak áramlásszabályozó szerkezettel felszerelt kiszolgálócsőhöz vagy szűrőcsőhöz csatlakozó bevezető vagy kivezető nyílása van. A tenyésztőcsövek célszerűen kör keresztmetszetűek, belső átmérőjük 1—10 cm, előnyösen 4 cm. A csövek anyaga fém vagy műanyag, előnyösen pedig olyan üveg, amely a gyors melegítéssel és hűtéssel szemben ellenálló. Ha a tenyésztőcső belső átmérője 4 cm, és a csőben 1 cm2 tenyészfelületre 0,2 ml közeg esik, a gáz-folyadék arány 4 : 1 értékre áll be, amely általában megfelel azokban az esetekben, ahol nincs folyamatos gáz­szabályozás. Az edényt szükség esetén könnyen ellát­hatjuk gázszabályozással, így például szabályozhatjuk az edényben levő levegő széndioxid-tartalmát. Ebben az esetben a — fentitől különböző — gáz-folyadék aránnyal jobban megközelíthetjük az optimális értéket. A centrális elhelyezésű tartóelem előnyösen négyzet keresztmetszetű összekötő rúd. A tartókorongok össze­fogására szolgáló alkatrészekkel felszerelt tartóelem lényeges jellemzője a felépítéséből következő egyszerű­ség, amely biztosítja, hogy a különböző csövekre azonos nyomást gyakoroljunk. Ez megkönnyíti a szerelést és gyorsabbá teszi a kezelést. Sőt, a centrális elhelyezésű tartóelem — átlátszó csövek alkalmazása esetén — lehetővé teszi például a csövek és a csövek tartalmának könnyű megfigyelését: a sejtek az üvegen keresztül mikroszkóposán megvizsgálhatók. Ilyen módon a vak­cinagyártás minden stádiumában ellenőrizni lehet a sej­tek növekedésének normális voltát és a vírusok szaporo­dását. Ez a megoldás csökkenti a szennyeződés veszélyét, mivel a steril rendszert nem kell felnyitni bizonyos vizs­gálatok elvégzéséhez. Az egyszerű összekötő rudat ter­mészetesen több tagból álló szerkezettel is.helyettesít­hetjük, így például olyan támasztóelem-csoporttal, amely azonos nyomáselosztást biztosít, lehetővé teszi, hogy a csövekhez könnyen hozzá lehessen férni, lehetővé teszi továbbá a csövek tartalmának könnyű ellenőrzését és a berendezés egyszerű összeszerelését. A tartókorongok acélból vagy előnyösen olyan műanyagból készülnek, amely szilárdsága révén a cső­ben a nyomást meghajlítás vagy alakváltozás nélkül biztosítani tudja. Súlyuk miatt igen előnyösek a nylon vagy acetál kopolimerek, ezért alkalmazásuk célszerű. A tengely­irányú nyomást kifejtő tartókorongok segítségével kényelmesen és egyszerűen megoldható a csövek el­helyezése és szilárd összefogása. A tartókorongokat adott esetben a csövek pereméhez illeszkedő tömítések-5 kel is elláthatjuk, s ezáltal elősegíthetjük az egész rendszer lezárását. Ilyen célra például valamely lágy csőtömítő anyagot alkalmazhatunk, mivel ezek jó tömítést biztosítanak, ugyanakkor nem teszik a csövek szétszerelését túlságosan nehézzé. 10 Ha a tartókorongok két vagy több részből állnak, akkor a részek között például keménygumiból vagy szilikongumiból készült tömítéseket helyezhetünk el a vízálló steril körülmények biztosítására. A tartókorongokban levő közlekedőcsatornák, ame-15 lyekben folyadék keringhet és amelyeken keresztül folyadék juthat a csövekbe, vagy folyadék távozhat el a csövekből, lehetővé teszik, hogy a különböző művelet­sorokat — így a töltést vagy az ürítést — az egész cső­rendszeren végrehajtsuk. A közlekedőcsatornák olyan 20 egymásba kapcsolódó vezetékekből állhatnak, amelyek a csövekből az egyéb szolgáltatóművekkel vagy gáz­szűrőberendezésekkel összekötendő közös nyílásokhoz vagy kivezetésekhez visznek. A közlekedőcsatornákat például úgy alakíthatjuk ki, 25 hogy a tartókorongot két olyan részből illesztjük össze, amelyek megfelelő hornyokkal vagy vájatokkal vannak ellátva. Az előnyösen köralakú vagy gyűrűalakú hor­nyok vagy vájatok a csőkarimával érintkező felületre ve­zető nyílásokkal és közlekedő furatokkal vannak ellátva, 30 és olyan alakúak, hogy a két lemezrész egymásrahelyezé­sekor csöveket alkotnak. A közlekedőcsatornák azonban célszerűen mind a tartókorongnak a tenyésztőcsövekkel érintkező részében helyezkednek el, így például a csator­nák hengerüregeket alkothatnak a két lemezrész közti 35 tömítéssel érintkező felületen. Az egész lemez célszerűen korongalakú, amely megfelelő hengeres felületet biz­tosít a szabadon való gördülésre, vagy a meghajtó kerekek vagy görgők számára. A tartókorongnak a párhuzamos csőrendszerrel 40 érintkező felületén alkalmas bemélyedéseket alakít­hatunk ki a csövek rögzítése céljából. A rendszerint köralakú vagy gyűrűalakú bemélyedéseket egy vagy több, centrálisán, vagy a csövek széléhez közelebb elhelyezke­dő nyíláson keresztül csatlakoztathatjuk a csöveket 45 összekötő közlekedőcsatornákhoz, és így folyamatos vagy keringető áramlást biztosítunk vízszintes helyzet­ben. A nyílások mérete vagy elhelyezése megszabja a cső belsejében a levegő-folyadék arányt. Ezt a lehetőséget előnyösen felhasználhatjuk az egyes gyártási folyamatok-50 nál a fenti arány beállítására. A csövek elhelyezkedését a szóban forgó vájatokon belül célszerűen valamely illesztőelemmel, például rács- vagy rostaszerű elemmel, vagy perforált illesztőlemezzel segítjük elő. Ez az eszköz további támaszt biztosít az oldalirányú elmozdulás vagy 55 a rögzítés oldása ellen. A csövek befogadására szolgáló bemélyedéseket a tar­tókorongon célszerűen úgy rendezzük el, hogy a felületet maximálisan kihasználjuk. így például a vájatok és a csövek koncentrikus köröket alkotó csoportokban 60 helyezkedhetnek el a centrális tartóelem körül, vagy a csövek olyan háromszöget alkothatnak, ahol a szom­szédos csövek közötti távolság körülbelül azonos. A tartókorongok kivezető nyílásait célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy alkalmas eszközökkel csatlakoztat-65 hatók vagy összeilleszthetők legyenek a folyadék- vagy 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom