163441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktériumellenes hatású 4-oxo-1,8-naftiridin-3-karbonsav- és 4-kinolon-3-karbonsav-származékok és intermedierjeik előállítására

5 163441 6 náljuk, a reakció szobahőmérséklet alatti hőfokon jobb eredményekkel végezhető el. Azokat a III általános képletfl vegyületeket, melyek­ben Rj hidrogénatom, úgy is előállíthatjuk, hogy a fentiek szerint előállított 4-alkoxi észtereket hidrolizál­juk. A hidrolízisre bármely hagyományos módszer alkal­mazható. Ipari szempontból előnyös alkáliaként alkáli­fémhidroxidot, savként pedig egy ásványi savat, pl. kénsavat vagy sósavat használni. Azonban nemcsak szervetlen savak és bázisok, hanem szerves savak vagy bázisok is használhatók. A hidrolízis ezenkívül végbe­mehet csak víz jelenlétében is, sav vagy bázis használata nélkül. A reakció során alkalmazott oldószer lehet víz, vagy egy vízzel elegyedő oldószer, például egy alkohol vagy dioxán. A fentiekben leírt, 4-alkoxiszármazékok előállítása során alkalmazott V általános képletű 4-halogénész­terek ugyancsak új vegyületek, és úgy állíthatók elő, hogy egy IV általános képletű 4-hidroxivegyületet, mely képletben R' rövidszénláncú alkilgyök, Z, R2, R 3 és R 4 az I általános képletnél megadott jelentésű, egy halogé­nezőszerrel, például foszforoxikloriddal, foszforoxi­bromiddal, foszforpentakloriddal, foszfortrikloriddal, foszgénnel vagy ezek elegyével reagáltatunk. A fenti reakció már alacsony hőmérsékleten is végbe­megy, jó eredmények azonban akkor érhetők el, ha a reakcióelegyet előnyösen 30 C° és 100 C° közötti hő­mérsékletre melegítjük. A reakció végezhető 100 C° és 200 C° közötti hőmérsékleten is, azonban 150 C° feletti hőmérsékleten a termelés csökken. A reakció végezhető oldószer nélkül, de valamely inert oldószer, pl. toluol, benzol, diklóretán, kloroform, éter vagy petró­leum szénhidrogén a reakciót egyenletesebbé teheti. Ilyen célra még halogénezőszer felesleg is használható. A re­akció elősegítésére pl. piridin, dietilamin vagy dimetil­formamid is lehet a reakcióelegyben. Ezenkívül azok az V általános képletű 4-halogén-3-I -kinolin-karbonsavészterek, melyekben Z CH-csoport és X, Rj, R2, R 3 és R 4 a fentiekben megadott jelentésű, úgy is előállíthatók, hogy egy alkiléndioxi-anilinometilén­-malonsav-észtert halogénezőszerrel reagáltatunk. Ezek­ben a vegyületekben a halogénatom klór-, bróm- vagy jódatom. A találmány szerinti eljárást a következő példák kap­csán részletesebben ismertetjük, anélkül azonban, hogy a találmány oltalmi körét kizárólag ezekre a példákra korlátoznánk. 1. példa 10 g etil-4-hidroxi-7-metil-l,8-naftiridin-3-karboxilát és 50 ml foszforoxiklorid keverékét 1 órán át melegítjük 60 Cc -on keverés közben. A foszforoxiklorid felesleget csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a terméket jeges vízbe öntjük. Az oldhatatlan anyagot szűrjük, a szürlet pH-ját vizes ammóniával történő kezeléssel, hűtés köz­ben 8 értékre állítjuk, majd éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízmentes magnéziumszulfát felett szárít­juk. Ezután az extraktumot 0,5 g aktív szén hozzáadásá­val elszíntelenítjük. Az éteres extraktumot szűrjük, kis térfogatra pároljuk be, majd lehűtjük. A csapadékot szűrve 8,6 g etil-4-klór-7-metil-l,8-naftiridin-3-karboxi­látot kapunk, sárga tűs kristályos anyagként; o,p. 99— 100 C° (bomlás közben). Analízis: a C12 H 11 N 2 0 2 C1 összegképletre 5 számított: C 57,49%; H 4,42%; N 11,18%; Cl 14,14%; mért: C 57,46%; H 4,48%; N 11,26%; Cl 13,88%. 10 2. példa 17 ml etanolhoz 4,26 g etil-4-klór-7-metil-l,8-nafti­ridin-3-karboxilátot és 0,39 g fémnátriumból és 12 ml etanolból, 10 percig történő hűtés közben előállított 15 nátriumetilát oldatot adunk és a keveréket 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az etanolt csökkentett nyomáson eltávolítjuk, a maradékot kloroformban old­juk, a kloroformos oldatot a szervetlen só eltávolítása céljából vízzel mossuk és magnéziumszulfát felett szá-20 rítjuk. A kloroformot csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a maradékot petróleum-benzinből átkristályosítva szín­telen, tűs kristályok alakjában kapjuk az etil-4-etoxi-7--metil-l,8-naftiridin-3-karboxilátot, o.p. 82—83 C°. 25 Analízis: a C14 H 15 0 3 N 2 összegképletre számított: C 64,60%; H 6,20%; N 10,76%; mért: C 64,58 %; H 6,27 %; N 10,85 %. 3. példa 30 1,8 g etil-4-etoxi-7-metil-l,8-naftiridin-3-karboxilát és 15 g etiljodid elegyét 1 órán át vízfürdőn, visszacsepegő hűtő alatt forraljuk. Az etiljodidot ledesztilláljuk és a maradékot izopropiléterből vagy etilacetát-n-hexán 35 elegyből átkristályosítjuk, így 1,6 g színtelen, tűs kristá­lyos anyagot kapunk, amely etil-l-etil-7-metil-4-oxo­-l,8-naftiridin-3-karboxilát, o.p. 122,5—123,5 C°. A ter­méket keverék olvadáspont meghatározással és egy au­tentikus minta IR spektrumával történő összehasonlí-40 tással azonosítottuk. Analízis: a Ci4 H 16 0 3 N 2 összegképletre számított: C 64,60%; H 6,20%; N 10,76%; mért: C 63,39 %; H 6,31 %; N 10,44 %. 45 4. példa 1,63 g etil-4-etoxi-7-metil-l,8-naftiridin-3-karboxilát és 15 g etiljodid keverékét 1 órán át visszacsepegő hűtő alatt vízfürdőn forraljuk. Ezután az etiljodidot ledesz-50 tilláljuk, a maradékhoz 15 ml 5%-os vizes káliumhid­roxid oldatot adunk és az így kapott keveréket 2 órán át forró vízfürdőn melegítjük, keverés közben. A keverékhez 0,2 g aktív szenet adunk, majd szűrjük, a szürlet pH-ját 6 n sósav hozzáadásával 3—4 közti ér-55 tékre állítjuk. A csapadékot szűrve, vízzel mosva és szárítva 1,3 g tiszta 224—225 C° olvadáspontú l-etil-7--metil-4-oxo-l,8-naftiridin-3-karbonsavat kapunk. Egy kis mintát dimetilformamid-víz elegyből átkristályosít­va a vegyületet színtelen tűs kristályokként kapjuk. 60 A terméket keverék olvadáspont meghatározással és egy autentikus minta IR spektrumával történő összehason­lítással azonosítottuk. Analízis: a C12 H 13 0 3 N 2 összegképletre számított: C 62,06%; H 5,21%; N 12,06%; 65 mért: C 62,30%; H 5,15%; N 12,13%. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom