163428. lajstromszámú szabadalom • Sárgaszárú kendernövény
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1970. XII. 23. (NO—149) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 163428 Nemzetközi osztályozás: A 01 h 5/00 Feltaláló: Dr. Bocsa Iván igazgatóhelyettes, Kompolt Tulajdonos: Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet, Kompolt Sárgaszárú kendernövény Á fajta neve: Kompolti sárgaszárú kender í A találmány sárgaszárú kendernövényre vonatkozik. Ismeretes, hogy a zöld kenderfajtákat a többszáz év óta világszerte alkalmazott módon úgy takarítják be, hogy a technikai érés stádiumában levő rostken- 5 der-állományt kézzel, vagy géppel levágják és tarlóra fektetve renden szárítják. Jó időjárás esetén a rendek külső oldala néhány nap alatt elveszti klorofill-tartalmát, és a kóró világos színt ölt. Ekkor a rendeket megforgatják. A teljes szárítás folyamata 10 napos idő esetén mintegy 8-12 napot vesz igénybe. Ha ez idő alatt csapadékos időjárás uralkodik - ami augusztusban gyakran előfordul -, akkor a rostkender a rendeken többször megázik és fokozatosan barnulni, szélső esetekben feketedni kezd. Az ilyen kó- 15 ró szabvány szerint legalább egy osztályközzel alacsonyabb minősítést kap, mert a feldolgozó ipar a barnás-fekete kóróból csak kedvezőtlen színű rostot, ill. készárut tud előállítani. A kedvezőtlen színváltozás következtében fellépő árbevételi kiesés így rend- 20 kívül jelentős lehet. A találmány célja olyan kenderfajta előállítása, amely azonnal vágás után lehetővé teszi a nyers kóró kévébe kötését és kúpba állítását, ami által kiküszöbölhetővé válik a vágott kender tarlóra fektetve 25 renden végzett szárítása, ill. forgatása. A találmány alapja az a felismerés, hogy a „Kompolti" zöldszárú, nagy kórótermőképességű, késői déli típusú kenderfajtából speciális mutánssal keresztezve, majd több ízben visszakeresztezve olyan fajta 30 nemesíthető ki, amelynek klorofill-tartalma öröklődőén csökkent és így lehetővé teszi a kender betakarítását a kenderkóró káros elszíneződése nélkül. A találmány olyan kendernövényre vonatkozik, amelynek klorofill-tartalma a levelekben a növekedés nagy periódusában a zöld kenderfajtákéhoz viszonyítva maximum 70%, előnyösen 50-60%, a hímkenderek szárában a klorofill-tartalom a hímvirágzás időpontjában a zöld kenderfajtákéhoz viszonyítva gyakorlatilag legfeljebb 3% (fotometrikus extinciós érték), előnyösen 0-0,5%, magkenderállományban vetve a nőkenderek szárának klorofill-tartalma a nővirágzás időpontjában a zöld kenderfajtához viszonyítva szintén maximum 3%, előnyösen 0-0,5%, és magéréskor a növénynek a magot burkoló lepellevele citromsárga. A találmány szerinti kendernövény új, mert mostanáig nem volt ismert a fenti tulajdonságokkal rendelkező fajta, továbbá egynemű és viszonylag állandó, mert a fajta szaporítóanyagának felhasználásával termesztett növények morfológiai, élettani tulajdonságai egyöntetűek, és a növények e tulajdonságaikat az egymást követő generációkban megőrzik. A találmány szerinti kender rendszertani helyét illetően az ún. déli vagy mediterrán alakkörhöz (földrajzi rassz) tartozik. Morfológiai bélyegei általánosságban megegyeznek a déli alakkörhöz tartozó fajtákéval, azonban minden egyéb eddig ismert fajtától különbözik a szik- és lomblevelek, valamint a szár színében, ill. klorofilltartalmában. 163428 1
