163427. lajstromszámú szabadalom • Benzil- N,N-DI-szek, butiltiolkarbamát tartalmú készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

15 163427 16 Ismeretes, hogy a rizstermesztést a világ különböző országaiban egymástól nagymértékben eltérő agrotechnikai módszerekkel végzik. A felhasznált módszerek a rendelkezésre álló munkaerőtől, az éghajlati viszonyoktól, továbbá az ország technikai fejlettségi szintjétől és 5 a mezőgazdaság gépesítési fokától függően változnak. Egy hagyományos agrotechnikai módszer szerint a rizsföldeket — az aratás kivételével — állandóan víz alatt tartják; a vízmennyiség a környezeti feltételektől függően változik. A rizstermesztést úgy is végezhetik, 10 hogy a magvakat száraz talajba vetik; ebben az esetben a magvak csírázása és további fejlődése a természetes csapadék mennyiségétől és gyakoriságától függ. Az ecsetpázsit mind az elárasztott, mind az el nem árasztott rizsföldeken megtalálható. Általánosságban 15 azt mondhatjuk, hogy a 15—20 cm-nél szélesebb vízréteggel elárasztott területeken az ecsetpázsit növekedése visszaszorul. Az eddig ismert herbicid hatóanyagok csak egy-egy meghatározott rizstermesztési módszerben voltak alkalmazhatók. A találmány szerinti hatóanyag 20 ezzel ellentétben a legkülönfélébb agrotechnikai és környezeti körülmények között is kifejti hatását. Ezt az állításunkat a következő példák adataival igazoljuk. 17. példa /. sz. kísérlet: A 9. példában ismertetett módon előkészített ládákba 60-60 Echinocloa spp.-magvat és 40-40 db rizsmagvat vetünk. A magvakat 1 cm vastag finom talajréteggel borítjuk. A talajt ezután vízzel telítjük, és a talaj felületére M 3432 hatóanyagot tartalmazó permetlevet permetezünk. A hatóanyagot a következő mennyiségekben alkalmazzuk: 0, 2, 4, 6, 8, 10, illetve 12 kg/ha. Az egyes ládákba vetett magvakat naponta a szükségletnek megfelelően öntözzük. 14 nap elteltével meghatározzuk a rizs- és gyomnövények fejlettségi fokát. Ekkor a talajt 10 cm vastag vízréteggel árasztjuk el. A kezelés után 87 nappal meghatározzuk a növények fejlettségi fokát. Az eredményeket a 19. és 20. táblázatban ismertetjük. 19. táblázat Elárasztás előtt Elárasztás után Kezelés módja Echinocloa spp. növekedési jellemzői 14 nappal a a kezelés után Echinocloa spp. növekedési jellemzői 87 nappal a kezelés után Echinocloa spp. növekedési jellemzői 14 nappal a a kezelés után Élő növ., % Hajtás, cm Gyökér, cm Kontroll M 3432 2 kg/ha 4 kg/ha 6 kg/ha 8 kg/ha 10 kg/ha 12 kg/ha Sok növény 15—20 cm magas A növények nagy része 7—10 cm magas A növények nagy része 2—5 cm magas A növények nagy része 1—2 cm magas A növények nagy része 1 cm magas A növények nagy része 1 cm magas A növények nagy része 1 cm magas 88,3 11,7 1,7 0 0 0 0 20,7 27,7 36,0 0 0 0 0 10,5 15,6 13,0 0 0 0 0 20. táblázat Elárasztás előtt Elárasztás után Kezelés módja Rizs növekedési jellemzői 87 nappal a kezelés után Kezelés módja Rizs növekedési jellemzői 14 nappal a kezelés után Élő növ., % Gyökér, cm Hajtás, cm Teljes száraz súly, g Kontroll A növények nagy része 15—20 cm magas 85 18,4 26,6 0,1457 M 3432 2 kg/ha A növények nagy része 17—25 cm magas 95 23,5 33,9 0,3010 4 kg/ha A növények nagy része 15—25 cm magas 70 22,8 36,3 0,2891 6 kg/ha A növények nagy része 15—25 cm magas 62,5 23,1 34,6 0,3160 8 kg/ha A növények nagy része 15—20 cm magas 80 21,2 31,7 0,2929 10 kg/ha A növények nagy része 12—20 cm magas 82,5 19,0 33,3 0,2564 12 kg/ha A növények nagy része 12—20 cm magas 80 20,6 34,2 0,2800 18. példa l.sz. kísérlet: Az M 3432 jelű hatóanyag még akkor is növekedést serkentő hatást fejt ki rizsre, ha a hatóanyagot vetés előtt oszlatjuk el a talaj felületén. 65 A 7. példában leírt módon előkészített üvegcserepeket a talaj szintjétől számított 7 cm vastagságban vízzel árasztjuk el. Előzetesen vízben duzzasztott RIBE-9