163411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barbitursav-származékok előállítására és e vegyületeket tartalmazó készítmények

11 163411 12 12. példa 14. példa Szemcsés készítményt oly módon állítunk elő, hogy a hatóanyagot az oldószerben oldjuk, az oldatot horzsakő­szemcsékre permetezzük majd az oldószert elpárolog­tatjuk. Súlyo/o I. táblázat 7. sz. vegyület 5 Horzsakő szemcse 95 100 13. példa Vizes diszperziót oly módon készítünk, hogy az alábbi komponenseket a megadott arányban összeőröl­jük: Súlyo/o I. táblázat 8. sz. vegyület 40 Kalciumlignoszulfonát 10 Víz 50 100 A példákban szereplő védjegyek és kereskedelmi el­nevezések az alábbi kémiai összetételnek felelnek meg: „LUBROL" L = 1 mól nonüfenolnak 13 mól etilén­oxiddal képezett kondenzációs terméke. „AROMASOL" H =alkilbenzol oldószer-elegy. „DISPERSOL"T == nátriumszulfátnak formaldehid­naftalinszulfonsavnátriumsó kon­denzációs termékkel képezett ke­veréke. „LISSAPOL" NX = 1 mól nonüfenolnak 8 mól etilén­oxiddal képezett kondenzációs terméke. „TRITON"—100 = alkil-aril-poliéter-alkohol. 10 15 20 25 30 35 Az (I) általános képletű vegyületek aktivitását számos rovarfaj és más gerinctelen kártevő ellen meghatároz­tuk. A vegyületeket 0,1 súly% hatóanyagot tartalmazó folyékony készítmények alakjában alkalmazzuk, kivéve az Aedes aegypti ellen végrehajtott tesztet, ahol a készít­mény hatóanyagtartalma 0,01 súly%. A készítményt oly módon állítjuk elő, hogy a hatóanyagot 4 térfogat­rész aceton és 1 térfogatrész diacetonalkohol elegyében oldjuk. Az oldatokat 0,01 súly% „LISSAPOL" NX kereskedelmi néven forgalombahozott nedvesítőszert tartalmazó vízzel a kívánt hatóanyag-koncentrációra hígítjuk (a „LISSAPOL" szó védjegy). Az alkalmazott tesztmódszer alapja minden kártevő esetében a követ­kező: bizonyos számú kártevőt megfelelő tápközegre viszünk (mely általában gazdanövény vagy rovar­táplálék), majd a kártevőt és/vagy a közeget a készít­ménnyel kezeljük. A kártevők pusztulási arányát a kezelés után 1—3 nappal meghatározzuk. Az eredményeket a III. táblázatban foglaljuk össze. Az 1. oszlopban a kártevő fajnevét adjuk meg. A to­vábbi oszlopokban a gazdanövényt vagy közeget, a ke­zelés és a kártevő-pusztulás meghatározása között eltelt napok számát és az egyes vegyületekkel kapott eredmé­nyeket (az I. és II. táblázatban szereplő számozás sze­rint) tüntetjük fel. Az értékelést 0—3-ig az alábbi skála alapján adjuk meg: 0 = 30 %-nál kisebbmérvű pusztulás 1 =30—49%-os pusztulás 2 = 50—90%-os pusztulás 3 = 90 %-nál nagyobbmérvű pusztulás A = táplálékfelvételcsökkentő hatást észlelünk C = kemosteriláns hatást észlelünk. ///. táblázat Kártevő Tápközeg Napok száma Vegyület száma I. táblázat Tápközeg Napok száma 1 2 3 4 5 | 6 7 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Tetranychus telarius (bársonyos atka, kifejlett) zöldbab 3 3 3 3 C 3 3 3 3 C 3 3 3 3 3 3 3 C 3 3 Tetranychus telarius (bársonyos atka, tojás) zöldbab 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 Aphis fabae (zöld levéltetű) tót-bab 2 3 2 3 3 3 1 3 3 2 3 2 3 3 Megoura viceae (fekete levéltetű) tót-bab 2 3 1 3 3 3 3 3 1 3 2 Aedes aegypti (moszkitó, kifejlett) furnér 1 3 2 3 3 1 Aedes aegypti (moszkitó lárva) víz 1 3 3 1 Musca domestica (házilégy kontakt teszt) Musca domestica (házilégy-maradék teszt) tej/cukor furnér 2 2 3 3 3 2 3 2 3 2 1 3 2 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom