163409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására

13 163409 14 tük. A növényeket megszáradás után ismét üvegházba helyezzük, majd amikor a növények már öt levelet hordoznak, a növényeket búza-lisztharmat (Erysiphe graminis) konídiumaival erősen megfertőzzük, és a növényeket nagy páratartalmú helyiségbe helyezzük. 24 óra elteltével a növényeket visszavisszük az üvegházba. A megfertőzés után 14 nappal meghatározzuk a növények károsodási fokát. Az eredményeket a 6. táblázatban ismertetjük. A táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti vegyületek lisztharmat ellen kitűnő szisztemikus hatást fejtenek ki, amely messze meghaladja az ismert hatóanyag aktivitását. 6. táblázat Búza-lisztharmat elleni hatás, %, a következő Vegyület sorszáma hatóanyag-koncentrációknál [mg/l permetlé] 4000 2000 1000 500 250 2. 100 97 95 90 65 3. 100 97 95 90 75 26. 97 95 85 75 65 4. 100 97 95 90 65 8. 100 97 95 90 65 6. 100 95 90 85 65 7. 100 95 90 75 40 27. 100 95 90 85 65 12. 100 100 97 95 90 29. 100 97 97 95 85 15. 100 97 90 85 65 13. 100 100 97 97 90 5. 100 97 90 85 65 1. 100 97 95 90 85 9. 100 97 95 85 65 28. 100 95 90 85 65 25. 100 100 97 90 85 17. 100 100 97 97 90 10. 100 100 97 95 90 Összehasonlító anyag 0 0 0 0 0 Kezeletlen 0 0 0 0 0 7. példa Búzamagvakat csávázó dobban 400, 200, 100, ill. 50 g/kg mennyiségű hatóanyaggal alaposan összekeverünk. A kísérletekben a 6. példában felsorolt hatóanyagokat használjuk. Összehasonlító anyagként higanyalapú csávázószert, ill. „Dinocap" elnevezésű, kereskedelemben kapható kártevőirtószert [hatóanyaga: 2,4--dinitro-6-(2-oktil)-fenilkrotonát, összetétele: 25% hatóanyag, 75 % közömbös segédanyag] használunk. 10—10 kezelt búzamagvat cserepekbe vetünk, és a kikelt, 5 levelet hordozó növényeket gabona-lisztharmat (Erysiphe graminis) konídiumaival erősen megfertőzzük. A kísérleteket ötször megismételjük. 14 nap elteltével meghatározzuk a növények károsodási fokát. Az eredményeket a 7. táblázatban ismertetjük. A táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a vetőmag kezelése esetén is kitűnő lisztharmat-ellenes hatást fejtenek ki. A fenti körülmények között az összehasonlító anyagok hatástalannak bizonyultak. 7. táblázat Lisztharmat elleni hatás, %, a vetőmag kezeléVegyület sekor, a következő hatóanyag-koncentrációknál sorszáma [mg/kg] 400 200 100 50 2. 100 95 85 40 3. 97 90 85 65 16. 85 75 65 0 4. 100 95 90 65 8. 97 95 .90 75 6. 100 97 90 40 7. 98 97 90 65 27. 95 90 75 0 12. 100 95 90 85 29. 100 95 85 75 15. 97 95 85 75 13. 100 97 95 90 5. 97 95 85 0 1. 97 95 90 85 9. 95 90 85 75 28. 95 90 75 0 25. 97 95 90 75 17. 100 100 97 85 10. 97 95 85 75 Összehasonlító anyag 0 0 0 0 Kezeletlen 0. 0 0 0 8. példa Agyagos talajhoz 10, 5, 2,5, ill. 1,25 mg/kg mennyiségű, a 6. példában felsorolt hatóanyagot adunk, és 8. táblázat Lisztharmat elleni hatás, %, a talaj kezeVegyület lésekor, a következő hatóanyag-koncentrásorszáma cióknál [mg/kg] 10 5 2,5 1,25 2. 100 97 95 85 3. 100 97 95 85 26. 100 97 95 65 4. 100 97 90 85 8. 95 90 85 75 6. 100 97 97 90 7. 100 100 95 85 27. 100 97 90 65 12. 100 97 95 95 29. 100 97 90 65 15. 100 97 90 75 13. 100 100 97 85 5. 100 97 95 85 1. 100 97 95 75 9. 100 97 95 75 28. 97 95 85 75 25. 100 97 97 90 17. 100 97 97 95 10. 100 97 97 85 Összehasonlító anyag 0 0 0 0 Kezeletlen 0 0 0 0 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7