163405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tégla előállítására vörösiszapból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XII. 21. (GE—902) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970. XII. 22. (P 20 63 028.8) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1975. IV. 30. 163405 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 3/00, 27/00 Feltalálók: Bayer Gerhard vegyészmérnök, Rheingönheim, Dr. Cherdron Egon oki. vegyész, Limburgerhof/Pfalz, Dr. Haerter Manfred oki. vegyész, Neuhofen/Pfalz, Hecht Ernst laboráns, Waldsee/Pfalz, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: GEBRÜDER GIULINI GmbH., Ludwigshafen am Rhein, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás tégla előállítására vörösiszapból í Az eljárás tégla, különösen falitégla előállítására vonatkozik, amelyhez főalkotórészként, a bauxitból kiinduló Bayer-féle timföldgyártás során melléktermékként keletkező vörösiszapot használjuk fel. 5 A bauxitból kiinduló Bayer-féle timföld előállításnál 1 tonna előállított timföldre vonatkoztatva, a bauxit eredetétől függően max. 2 tonna 40—50% víztartalmú, szűrt, nedves vörösiszap keletkezik. A tetemes hulladékanyagot képező vörösiszap értékesítését korábban is 10 megkísérelték. Többek között a tégla előállításához felhasználni. A tégla előállításra irányuló kísérletek azonban nem bizonyultak eredményesnek, mivel a magas alkálitartalmú tégláknál — a száraz vörösiszapra vonatkoztatva mintegy 10 súly% alkálitartalom — miatt 15 gyakran lépett fel kivirágzás. Ezen túlmenően már a nyerstégla előállításánál nehézségek jelentkeztek, mint pl. a ki nem elégítő formatartás, valamint a jelentős zsugorodás következtében a szárításnál és az égetésnél tapasztalt repedésképződés. (DAS 1 292 570) 20 Az 1 292 570 számú NSZK közzétételi iratból ismeretes továbbá, hogy az agyaghoz kevés vörösiszapot keverve, a téglát színezni lehet. Ez az eljárás azonban nem oldja meg a hatalmas mennyiségű vörösiszap-tömeg felhasználásának kérdését. 25 Meglepő módon azt találtuk, hogy a vörösiszapot agyaghoz keverve formatartó, kivirágzás mentes téglát kapunk, ha a vörösiszap nedvességtartalmát bekeverés előtt 15—35 súly%-ra, célszerűen 20—25 súly%-ra csökkentjük, majd a keverék szárazanyagtartalmára vo- 30 natkoztatott 50—92 súly%-ban, célszerűen 70—90 súly%-ban agyaggal keverjük össze; a keverék nedvességtartalmát szükség esetén víz hozzáadásával 15— 25 súly %-ra állítjuk be, majd formázzuk és az idomokat a továbbiakban a téglagyártásnál ismert módon 70 °C alatti hőmérsékleten meleg gázokkal szárítjuk, és 900— 1000 °C hőmérsékleten téglává égetjük. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a vörösiszapban levő szabad alkália, a megadott nedvességtartalomra történő szárítás és a szárazanyagtartalomra vonatkoztatott max. 8 súly% agyag hozzáadása után, már 900—1000 °C hőmérsékleten kémiai kötést (üvegkötést) hoz létre. A találmány kidolgozása előtt nem vált ismeretessé, hogy azok a vörösiszap-agyag elegyek, amelyek vörösiszap tartalma 50—92% között van, tégla előállításhoz kiválóan alkalmazhatók lesznek. Ellenkezőleg, arra lehetett következtetni, hogy a vörösiszap tégláknál leírt zsugorodás és repedés a magas vörösiszap tartalmú elegyeknél fokozottabb mértékben jelentkezik. Ebben a vonatkozásban meglepő felismerést jelent az is, hogy ha 15 súly% alatti nedvességtártalommal rendelkező vörösiszapot keverünk össze több mint 50 súly %-ban agyaggal, akkor nem kapunk formatartó nyerstéglát, mivel az ilyen nagymértékben kiszárított vörösiszap szilárdságát elveszti. Arra, hogy a vörösiszapnak a találmányban megadott nedvességtartalomra való beállítása ilyen nagyjelentőségű, tehát nem lehetett számítani. A találmány szerint beállított nedvességtartalmú elegye-163405 1
