163403. lajstromszámú szabadalom • Mérőelektród elektokémiai vizsgálatokhoz

5 163403 6 fenti értelemben különböznek. 2 elektródfém, amely például platina, iridium vagy más elektród-anyag, 1 elektródfémbe — például titán — be van sajtolva, adott esetben melegsajtolással. A 2 elektródfém elektrolittal ellentétes 3 oldalán forrasztással, hegesztéssel vagy más módon 4 csatlakozási helyen 5 vezetékkel van ellátva. Az 1 elektródfém általában nem forrasztható, ilyen­kor elég, ha a 2 elektródfémre csatlakoztatjuk a vezeté­ket, mivel besajtolt állapotban az 1 és 2 elektródfémek között többnyire villamos vezető kapcsolat van. Az 1, 2, 3, 4, 5 elektródkombinációt úgy ágyazzák be 7 szigetelőanyagba, hogy a 4 csatlakozási helyhez és 5 vezetékhez ne juthasson elektrolit. Szigetelőanyag­ként sokféle műanyag, pl. epoxigyanta vagy teflon al­kalmas. Az elektródtest 6 síkban köszörülve van, hogy az elektrolit az elektródfémhez hozzáférjen. A leírt technológiával a mérőelektródok 1 cm2 -től 10 -5 cm 2 hatásos felülettel reprodukálhatóan előállíthatók. A leírt elektródkombinációt alkalmas elektrolitban az 1 elektródfém passziválási feszültségtartományában előkezelik mindaddig, míg az 1 elektródfémen a képző­dött passzív réteg kielégítő stabilitást és rétegvastagsá­got el nem ér, hogy a vizsgálandó folyamat a 2 elektród­fémen a leírt értelemben megfelelő feltételekkel ját­szódjék le. Különösen titánnál bevált a passzívréteg termikus öregítése. Előnyös az 1, 2, 3, 4, 5 összetett elektródot 10 ellenelektróddal is egyesíteni, amely adott esetben a normálelektród. Ehhez a 2. és 3. ábrák szerint a szükséges elektródok hidrofil bevonóanyagba, például epoxigyanta-kaolin keverékbe vannak ágyazva és a már ismertetett módon köszörülve és polírozva vannak. A normálelektród pél­dául úgy állítható elő, hogy az e célra tervezett 9 fém­elektródra — ha az elektrolitban e célra alkalmas redox­rendszer van — platinát visznek fel. Lehet porózus üveg­frittet is beágyazni, amely egy külön normálelektród számára elektrolithidat képez. A leírt mérőelektródok minden elektrokémiai vizs­gálathoz alkalmazhatók, amelynél az 1 és 2 két elektród­fém rész-áramsűrűsége kielégítő mértékben különbözik egymástól. Speciális kronopotenciometrikus, kronoam­perometrikus és más anódos közbenső polarizációs im­pulzusmódszernél a találmány szerinti elektródok előnye a szokásos kivitelűekkel szemben — amelyeknél pél­dául speciális szervetlen üveget használtak —, hogy na­gyon magas áramsűrűséggel aktiválhatok, mert mecha­nikai, elektrokémiai és hőstabilitásuk sokkal nagyobb. Például platina és iridiumelektródokat 10 A/cm2 mel­lett 100 ms-os impulzusüzemben 105 ciklusra lehet igény­bevenni, míg az üvegbe olvasztott elektróddal ugyan­ilyen feltételek mellett csak 102 ciklusszámot értek el. A közbenső aktiválásra alkalmas áramsűrűségek az abszorbeált szennyeződéseket oxidáció vagy mechani­kus leválasztás útján megszüntetik és ezzel lehetővé vá­lik az ipari alkalmazás. Ugyanekkor az alkalmazott áram abszolútértéke kicsi — milliamper vagy mikroamper nagyságrendű — mert az elektród hatásos felülete vi­szonylag kicsiny. Ez különösen kedvező a külső elektro­nikus áramkör pl. potenciosztát alkalmazása szempont­jából. A kronopotenciometrikus mérésekhez alkalmas, ta­lálmány szerinti elektronikus kapcsolást a 4. ábra alap-5 ján ismertetjük, amelyen kiviteli példa van feltüntetve. A találmány szerinti kapcsolás alkalmas például moz­gatható hidrazin-levegő-tüzelőanyagcellában a hidrazin koncentráció szabályozására. 10 AZ elektrolit-cellában — amely vegyipari berendezés edényrendszerének része lehet — található a mérőelekt­ród-kombináció, amelyet itt AE munkaelektródnak nevezünk. K állandóáram-forrásból GE ellenelektródon át kap az AE munkaelektród változtatható program 15 szerinti impulzussorozatot — amelyet az 5. ábrán Ip jelöl. A polarizációs áramok anódosak vagy katódosak lehetnek. Az aktiváló IA1 impulzus és a mérő I M impulzus kÖ-20 zött lehet potenciostatikus I^O-^, ill. JA2(UP2) impul­zust bevezetni, ha ez speciális elektrokémiai folyamatok­hoz szükséges. x átviteli időt és TM mérésidőt egymáshoz képest úgy állítják be, hogy a berendezés kétpontszabályozóként 25 alkalmazható legyen. Ha az átviteli idő kisebb, mint a mérésidő, akkor SW jelváltón át ST diszkriminátor vezérlést kap, és a monostabil MM5 multivibrátorral mágnesszelepet vagy más beállítószervet működtet. Az impulzusprogramot az astabil AM multivibrator 30 mint vezérgenerátor és monostabil MM1, MM2, MM3, MM4 multivibrátorok képezik. A monostabil multi­vibrátorok párhuzamosan, vagy időben egymást köve­tően vezérelhetők a multivibrátorimpulzusok felfutó vagy lefutó élével. A névleges Co koncentrációérték a 35 mérésidő vagy a mérőáram szabályozásával állítható be. Az átviteli idő hőfokfüggése állandó koncentrációnál előnyösen az elektrolit hőmérsékletétől függő különbségi jel rákapcsolásával az állandóáramforráson belül kom­penzálható. 40 Szabadalmi igénypontok: 1. Mérőelektród elektrokémiai vizsgálatokhoz, külö-45 nősen elektrolitokban levő anyagok koncentrációjának meghatározására, azzal jellemezve, hogy elektródja (2) fémtestbe (1) van ágyazva, az ágyazó fém felülete elekt­rolitot át nem eresztő és azzal nedvesíthető réteggel van ellátva, az elektród (2) és az ágyazó fém (1) közös hom-50 lokfelülete (6) az elektrolittal nulla peremszöget alkotó csiszolt síkfelület. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőelektród kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy az ágyazó fém (1) homlok-55 felületén passzíváit réteg van. 3. A 2. igénypont szerinti mérőelektród kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a passziválandó ágyazó fém (1) titán, vagy annak előnyösen tantállal, cirkonnal, 60 molibdénnel, palladiummal alkotott ötvözete. 4. Az 1. igénypont szerinti mérőelektród kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy az ágyazó fém (1) felületét bevonó anyag epoxigyanta és kaolin 100: 10 és 100: 300 65 közötti arányú keveréke. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom