163389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium elektrolitikus színezésére

3 163389 4 be, amikor a nikkel-elektród szomszédságában a feszült­ség jelentősen ingadozik. A fürdő bórsavtartalmának növelésével ezek a feszültségingadozások megakadályoz­hatók vagy nagymértékben csökkenthetők, és így — az igen hosszú ideig tartó elektrolízis kivételével — elkerülhetjük a felületi réteg repedését. A találmány szerint 0,7—1,5 A/dm2 áramsűrűséggel történő elektrolízishez 50—150 g/l NiS04 . 7 H 2 0-t, 25—35 g/l ammóniumszulfátot, adott esetben a pH beállítására kis kénsavfelesleget vagy kis mennyiségű ammóniát és pufferként 45—60 g/l bórsavat tartalmazó elektrolizáló fürdőt használunk. A fürdő hőmérsékletét 20—35 °C-ra állítjuk be. Az elektrolízishez előnyösen lOOg/l NiS04 . 7 H z O-t, 30 g/l ammóniumszulfátot és 50 g/l bórsavat tartalmazó fürdőt használunk, ahol előnyös koncentrációnak a megadott értékektől ± 10%-ig eltérő koncentrációkat tekintjük. Ha 25 °C és 35 °C közötti hőmérsékleten, 0,75—1,5 A/dm2 áramsűrűséggel elektrolizálunk, mint­egy 5 perc alatt sötét bronzszínű bevonatot, mintegy 10—20 perc alatt az áramsűrűségtől függően fekete fedőszínt kapunk. Az eredmények összefüggésben vannak a pH-értékkel és az elektródok felületének arányával. így pl. ha az alumínium és nikkel-elektród felületének aránya 2: 1, és a pH nem haladhatja meg a 4,5 értéket, ha az előbbi felületarány 8:1, 3,5—5,2 pH értékeknél kapunk jó eredményeket. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. A példák­kal az a célunk, hogy megmutassuk a bórsavkoncentráció befolyását az alumíniumoxid-réteg repedésére nikkel­szulfát fürdő, 50 Hz frekvenciájú váltóáramú elektrolízis, 0,8 A/dm2 konstans áramsűrűség és 6 perces kezelés esetén, amely körülmények sötétbronzszínű réteg elő­állítását teszik lehetővé. A kísérletekhez 99,5 %-os tisztaságú kereskedelmi alumíniumlemezeket használtunk, amelyekben a szo­kásos szennyezések, elsősorban szilícium és vas talál­hatók. A szokásos tisztítás és ledörzsölés után a fémet egy 20 súly% kénsavat tartalmazó fürdőben 30 percen át 20 °C hőmérsékleten és 1,5 A/dm2 sűrűségű egyen­árammal anódos kezelésnek vetettük alá. Az így kapott alumíniumoxid réteg vastagsága 12 {*. Színezőfürdőként az alábbi összetételű elektrolitot használtuk: NiS04 . 7 H2 0 100 g/l (NH4)2 S0 4 30 g/l H3 BOj 25 vagy 50 g/l a kísérlettől függően Az oldat pH-ját kis mennyiségű híg H2 S0 4 vagy NH r oldat hozzáadásával a kívánt értékre állítottuk, minden kísérletsorozatban. A fürdő hőmérsékletét elektrolízis közben 30 °C-on tartottuk. A kísérletekhez un. Hull-cellát használtunk. Ez egy paralelepipedon alakú cella, amelynek alapja derék­szögű trapéz. Az elektrolízis üzemi körülményei az egységes fedőszín előállítása szempontjából nem egészen kedvezőek, minthogy az elektródok felületei nem pár­huzamosak, hanem 50°-os lapszöget zárnak be. A nikkel ellenelektródot a trapéz párhuzamos oldalai-5 ra merőleges függőleges falon helyeztük el, míg az eloxált alumíniumlemezt az ellenelektróddal szemközti felületen. A lehetséges legnagyobb felületű síkelektródok haszná­lata esetén az alumínium-nikkel arány 2: 1. Az olyan kísérletekben, ahol az Al-Ni felületarány 2-től eltérő 10 volt, számított méretű nikkel vagy alumíniumlemezeket használtunk. A kísérlet befejezése után az alumíniumlemezen könnyen megállapíthattuk a repedés okozta hibákat, amelyek fénylő foltokban nyilvánultak meg azokon 15 a helyeken, ahol a kezelés az alapfémet érte. 1. példa Az 1. táblázatban azoknak a kísérleteknek az eredmé-20 nyeit mutatjuk be, amelyeket 25 g/l bórsavat tartalmazó fürdőben végeztünk változó pH értékek és változó Al-Ni felületarány mellett, vagyis ezeket a kísérleteket nem a találmány szerinti eljárással végeztük. 25 1. táblázat \. PH Al/Ni ^\ 5,2 4,8 4,5 2 Számos re­pedés, sza­bálytalan fedőszín 10—17 V Kezdődő repedések, sötét fedő­szín 10—16 V Számos re­pedés, sötét fedőszín 11—17 V 8 Számos repedés, sötét fedőszín 10—17 V Kezdeti repedések, sötét fedőszín 10—10 V 16 Számos repedés, sötét fedőszín 10—16 V Számos repedés, sötét fedőszín 10—17 V * a feszültségadatok az elektrolízis kezdeti és végső feszültségét jelentik. A kísérletekből láthatjuk, hogy 25 g bórsavat tartal­mazó fürdőben 0,8 A/dm2 áramsűrűséggel nem állít-55 hatunk elő jó minőségű fedőszínt, bármilyen is az elekt­ródok felületaránya. A legkevésbé kedvezőtlen eredmé­nyeket 4,8-as pH-nál kaptuk, bár kezdeti repedést itt is megfigyelhettünk és a feszültség a konstans áramsűrű­ség mellett folytatott elektrolízis végén hirtelen meg-60 emelkedett. Összehasonlító kísérleteket végeztünk 50 g/l bórsavat tartalmazó fürdőben, egyébként előbbiekkel megegyező körülmények között. A kísérletek eredményeit a 2. táb-65 lázatban mutatjuk be. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom