163387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kémények belsejének műgyanta keverékkel történő szórására
3 163387 4 nenssel való összekeverés után azonnal megindul a viszkozitás növekedése, ezért a kémény teljes felületének beszórását viszonylag rövid időn belül végre kell hajtani. A fentiek alapján a találmány feladata olyan eljárás biztosítása, amely lehetővé teszi kémények belső felületének egyenletes bevonását kisátmérőjű, flexibilis szállítóvezeték és kis nyomás alkalmazása mellett, egy olyan műanyagkeverékkel, melynek kiindulási viszkozitása nagy (103 —10 5 centipoise) és amely hidegen keményedik. A feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy egyrészt az összekevert kiindulási anyagokba a szóróberendezés keverőtartályában nagymennyiségű levegőt keverünk be és az így lecsökkentett sűrűségű és viszkozitású keveréket továbbítjuk a szállítóvezetékbe a szórófej felé, másrészt a szállítóvezetékbe, célszerűen a szórófej közelébe, egy befúvató szerkezetet iktatunk, melyen keresztül sűrített levegőt fúvatunk az áramló anyagba úgy, hogy a keletkező levegő-műanyag elegynek a szállítóvezeték, illetve a szórófej falazatával érintkező határrétege levegőben minél dúsabb legyen s ezáltal a súrlódási veszteség lecsökkenjen, az egyúttal fellépő injektorhatással az elegy áramlási sebességét is előnyösen megnöveljük. A tartályban történő levegőbekeverés többféle módon történhet. Egy kedvező megoldás az, hogy a vízszintes tengelyű keverővel ellátott tartályban a keverőlapátok gyors forgatásával „verjük bele" a műanyagba az atmoszferikus, vagy sűrített levegőt. Egy másik előnyös kivitelnél, melynél kisebb teljesítményű keverő is elegendő, a sűrített levegő egy, a tartály aljában elhelyezett perforált csövön keresztül buborékol az anyagba. A levegő-műanyag elegyet végül egy önmagában ismert köralakú kilépőréssel rendelkező szórófejen keresztül kiszórjuk a kéménykürtő falára. Az anyagba előzőleg bekevert expandáló levegő jelentősen hozzájárul a kilépő anyag homogén eloszlatásához. A bekeverendő levegő mennyiségének határt szab az a körülmény, hogy a kémény falazatára felhordott bevonatból a levegőnek el kell távoznia a műgyanta gélesedésének bekövetkezése előtt. Ezért az anyag fajsúlyát a kiindulási érték felénél kisebbre nem célszerű csökkenteni. A keverőtartályban a levegőbekeverés műveletét célszerű minél rövidebb ideig végezni, mivel a komponensek elegyítése után a műanyagkeverék viszkozitása a térhálósodás megindulása miatt állandóan nő. A műanyagrendszerbe időegység alatt bekeverhető levegő mennyiségének és a keletkezett elegy stabilitásának növelése érdekében felületaktív adalékanyagot alkalmaztunk. Az ilyen adalékanyag, mint pl. szilikonolaj, mennyisége a gyantarendszerre vonatkoztatva célszerűen 0,1—5 s%. Az eljárás kivitelezésére egy, a kémények híg mészhabarcsos szórására alkalmas szóróberendezést, — mely egy légkompresszorból, légtartályból mechanikus keverővel ellátott keverőtartályból, szállítóvezetékből (gumitömlő) és körsugárban szóró szórófejből áll —, alakítottuk át a következőképpen: A berendezés keverőtartályának aljába egy perforált csövet építettünk be, A kiadásért felel: a melyet a légtartályból táplálunk, a szállítóvezetékbe pedig egy alkalmas befúvatószerkezetet iktatunk be, melyhez a sűrített levegőt gumitömlőn vezetjük, akár a légtartályból, akár más megfelelő forrásból. 5 A keverőtartályba összemérünk 10 kg-ot egy műanyagkeverékből, melynek összetevői a következők: epoxi gyanta, poliamin típusú keményítőszer, tixotropizálószer, furfurol és 1 %-nyi mennyiségben szilikonolaj. A keverék kiindulási viszkozitása 20 °C-on 9000 cP. 10 A komponensek bemérése után megindítjuk a keverőt, amely a szórás befejezéséig állandóan üzemel, és a perforált csövön keresztül sűrített levegőt buborékoltatunk az anyagba 10 percig, majd lezárjuk a tartály fedelét és a nyomást 10 att-ra növeljük. Megnyitjuk a tartály 15 kifolyócsapját, valamint megindítjuk a levegő hozzávezetést a befúvató szerkezetbe. Az anyag a tartályban uralkodó nyomás hatására a szállítóvezetékbe áramlik, a befúvatószerkezetbe adagolt sűrített levegő hatására felgyorsul és a szórófejből körsugárban kilép. A szóró-20 fejet, amely a szórás megindításakor a kürtő aljában helyezkedik el, 0,2 m/sec sebességgel felfelé húzva a falazaton összefüggő bevonatot nyerünk. A fenti kompozíciót és paramétereket alkalmazva szórási kísérletet végeztünk úgy, hogy a szórófejet egy 25 1 méter átmérőjű hordóban helyeztük el. Megállapítottuk, hogy a kilépő anyag, melynek sűrűsége a kiindulási 1,2-ről 0,7 kg/l-re csökkent, a szórófejtől mintegy 45 cm távolságban levő falra is kellő sebességgel csapódik fel és a szórási veszteség kisebb, mint 10%. Amennyiben 30 a fenti epoxi kompozíció szórását úgy próbáljuk elvégezni, hogy sem a tartályban, sem a szállítóvezetékben nem keverünk be levegőt, pusztán a tartályban uralkodó 10 att nyomás hatására áramlik az anyag a szórófejbe, akkor az anyag a szórófejből lassan folyik ki, attól csak 35 1—1,5 cm-re távolodik el, szórás tehát nem következik be, a veszteség gyakorlatilag 100%. Szabadalmi igénypontok 40 1. Eljárás kémények belsejének 1000 cP-nál nagyobb, de 100 000 cP-nál kisebb kiindulási viszkozitású műanyagkeverékkel, pl. epoxigyanta alapú kompozícióval való bevonására azzal jellemezve, hogy a szóróberende-45 zés keverőtartályában levő felhordandó anyagba célszerűen csövön vagy a keverő segítségével levegőt keverünk, miáltal az anyag szállíthatóságát és szórhatóságát megnöveljük, majd a szállítóvezetékbe iktatott fúvatószerkezettel további sűrített levegőt vezetünk a szállított 50 anyagba, mellyel a keverék áramlását felgyorsítjuk és elsősorban a falmenti határréteget levegőben feldúsítjuk, s végül az anyagot körsugárban a kémény falazatára szórjuk. 55 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a felhordandó műgyanta kompozícióhoz legfeljebb 5 s% felületaktív adalékanyagot, célszerűen szilikonolajat adunk, ezáltal az időegység alatt bekeverhető levegő mennyiségét és a kelet-60 kezett elegy stabilitását növeljük. ági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2 75.3486.67-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató
