163375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített oktahidro-1-pirindén-származékok előállítására

5 163375 6 és a kétsziklevelű gyomnövényeket nem károsítják. Az (I) képletű találmány szerinti hatóanyagok sokkal jobb hatást mutatnak káros füvek ellen és széles hatásmezővel rendelkeznek kétsziklevelű gyomnövényekkel szemben. Egynémelyik képviselőjük gabonával, különösen kukoricával és búzával, továbbá szójababbal, cukorrépával és gyapottal szemben tanúsított jó elviselhetőségük mellett még kis mennyiségekben is hatásosak nagyszámú fűfajta gyomnövény ellen, amelyeket az öszszehasonlításul szolgáló vegyületek nem vagy csak nem kielégítő eredménnyel irtanak. Néhány (I) képletű új helyettesített oktahidropirindén már kis koncentrációban, éspedig a herbicid hatás alatti mennyiségben, kitűnő fungicid hatást mutat fitopatogén gombák ellen. így például lisztharmatgombák, mégpedig az uborkalisztharmat (Erysiphe cichoriacearum), almalisztharmat (Podosphaera leucotricha), rózsalisztharmat (Sphaerotheca pannosa), búzalisztharmat (Erysiphe graminis), valamint a peronoszpóragombák, így a burgonya szár- és gumórothadását előidéző kórokozók (Phytophthora infestans), továbbá a szőlőperonoszpóra (Plasmophora viticola), valamint a levélfoltosodás kórokozói, így a paradicsom szárazfoltosodásának a kórokozói, a zeller (Septoria spicola) levélfoltosodását előidéző kórokozók, úgyszintén a rozsdagombák, így a babrozsda (Uromyces appendiculatus), továbbá a nehezen elpusztítható szürkepenész (Botrytis cinerea) és hasonló gombák az új hatóanyagokkal jól elpusztíthatok, illetve növekedésükben gátolhatok. A találmány szerinti vegyületek kitűnő tartós hatásuk mellett jó kurativ hatással is rendelkeznek és ezáltal az új hatóanyagok alkalmazásával lehetővé válik a növényszövetbe behatolt gombák elpusztítása is. Herbicid szerek előállításához az (I) képletű hatóanyagokat alkalmas vivőanyagokkal és/vagy eloszlatószerekkel összekeverjük. A hatásmező kiszélesítése végett ezekhez a szerekhez még más herbicid hatású anyagok is keverhetők, például az s-triazin-sorból származó 2-halogén-4,6-diamino-s-triazinok vagy a 2--alkoxi-, illetve 2-alkiltio-4,6-diamino-s-triazinok, továbbá a triazolok, a diazinok, így például uracilok, az alifás karbonsavak vagy halogénezett karbonsavak, a halogénezett benzoesavak és fenilecetsavak, a fenoxialkánkarbonsavak, a hidrazidok, az amidok, így például a helyettesített anilidek, a nitrilek, a fenilkarbamidok, a karbaminsavészterek vagy a tiokarbaminsavészterek sorába tartozó vegyületek. A következő példák az (I) képletű új helyettesített oktahidro-pirindén-származékok előállítását szemléltetik. A hőmérsékletértékek Celsius-fokokban vannak megadva. 1. példa 188 g oktahidro-1-pirindént feloldunk 1000 ml dietiléterben és a kapott oldatot alárétegezzük 84 g káliumhidroxid 500 ml vízzel készített oldatával. Ehhez az elegyhez erős keverés és hűtés (5—10°) közben hozzácsepegtetünk 187 g klórtiohangyasav-S-etilésztert. A reakció befejeződése után az elegyet még 30 percig keverjük, utána a fázisokat szétválasztjuk, a szerves fázist vízzel semlegesre mossuk, szárítjuk és az étert csökkentett nyomáson lepároljuk. A visszamaradó olajat vákuumban desztilláljuk. Ily módon 281 g l-(etiltio-karbonil)-oktahidro-l-pirindént kapunk színtelen olaj alakjában. Fp: 108—11270,4 Torr. (1. számú vegyület) 5 2. példa Amennyiben az 1. példában leírt módon 40,5 g oktahidro-1-pirindént 200 ml petroléterben és 13 g 10 100 ml vízben oldott nátriumhidroxidot keverés és — 5°—0°-ra történő hűtés közben reagáltatunk 32 g foszgénnel, úgy a szerves fázis feldolgozása után az oktahidro-1-pirindén-N-karboxikloridot kapjuk. Ezt a közbenső terméket petroléterben 27 g nátriumetil-merkaptid 15 vizes oldatával reagáltatjuk, majd a szerves fázist feldolgozzuk. Ily módon 55 g színtelen olajos terméket kapunk, amelynek a fizikai adatai egyeznek az 1. példában megadott vegyület fizikai adataival. 20 3. példa 16 g oktahidro-1-pirindén és 13 g trietilamin 200 ml benzollal készített oldatához keverés és hűtés közben lassan hozzácsepegtetünk 17,7 g klórtiohangyasav-S-n-25 -propilésztert. A reakció befejeződése után az elegyet még 3 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten, a reakció-oldatot ezután a kivált trietilammóniumkloridtól szűrés útján elválasztjuk és a benzolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Ily módon 22 g 30 l-(n-propiltio-karbonil)-oktahidro-l-pirindént kapunk színtelen olaj alakjában. Fp: 100—11070,01—0,02 Torr. (2. számú vegyület) 35 4. példa 25 g oktahidro-1-pirindén és 8 g nátriumhidroxid 400 ml 50%-os vizes etanollal készített oldatába 0° és 5° közötti hőmérsékleten lassú keverés közben 12,2 g 40 szénoxiszulfidot vezetünk. Egy órával a reakció befejezése után gyorsan 27,5 g n-butilbromidot csepegtetünk az elegyhez és az egészet még 5 óra hosszat 25°-on tovább keverjük. Az alkoholt csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a képződött olajat metilénkloridban 45 felvesszük. Az oldószer szárítása és ledesztillálása után a sárgás színű olajat vákuumban ledesztilláljuk. Ily módon 27 g l-(n-butiltio-karbonil)-oktahidro-l-pirindént kapunk színtelen olaj alakjában. 50 Fp: 125—12870,1 Torr. (3. számú vegyület) 5. példa 12,5 g oktahidro-1-pirindén és 4 g nátriumhidroxid 55 150 ml 50 %-os vizes etanollal készített oldatához 0° és 5° közötti hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 7,6 g szénkéneg 50 ml etanollal készült oldatát. Az elegyet egy óra hosszat 0—5°-on keverjük, majd utána 8 g allilkloridot adunk hozzá és 20 órán keresztül 25°-on tovább kever-60 jük. A reakcióelegyet vízzel hígítjuk és a kivált olajat éterrel extraháljuk. Szárítás után az étert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a visszamaradó sárgás olajat (18 g) nagyvákuumban szárítjuk. A képződött l-(alliltio-tiokarbonil)-oktahidro-l-pirindén törési indexe: n^ = 65 1,6092. (4. számú vegyület) 3