163366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fehérségi fokú cellulózpép előállítására magas hozammal papírgyártási célokra
MAGYAR SZABADALI Ml 163366 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEIRAS ^^^^ Nemzetközi osztályozás: wC^ Bejelentés napja: 1969. XI. 20. (VI—710) D 21 c 9/10 upp Olaszországi elsőbbsége: 1969. VII. 30. (20285 A/69) 1969. IX. 26. (22550 A/69) /•'' • • "; *> ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1973. II. 28. HIVATAL Megjelent: 1975. V. 31. -Feltalálók: KRUGER Emilio, RUFFINI Guglielmo, GANDINI Giovanni, GHISLANDI Franco, Milano Olaszország Tulajdonos: VITA MAYER et C. giá F.lli Vita SaS, Milano, Olaszország Eljárás nagy fehérségi fokú cellulózpép előállítására magas hozammal papírgyártási célokra í A találmány tárgya eljárás nagy fehérségi fokú cellulózpépek előállítására magas hozammal papírgyártási célokra, viszonylag alacsony gyártási költséggel. A papíripari és cellulózbázisú termékekkel szemben fennálló fokozott igény a fa nyersanyag tökéletesebb 5 hasznosítását igényli, főként keményfa kerül nagyobb mértékben felhasználásra. A keményfából jó mechanikai tulajdonságokkal és fehérségi fokkal rendelkező cellulózpépek állíthatók elő magas hozammal. A magas gyártási költséget igénylő üzemek fenn- 10 tartása és létesítése azonban gazdasági nehézségekbe ütközik és gazdaságos papírpép gyártás rendszerint nagy kapacitású üzemekben valósulhat meg. A papírgyártáshoz szükséges hatalmas üzemek létesítése a gyengén fejlett országokban nehézségekkel jár, 15 sőt az erdőkben levő faforrás kihasználását még erősen fejlett országokban is bizonyos mértékig hátráltatja. A papíripar műszaki haladását illetően egyik fontos követelmény tehát az, hogy a papírgyártáshoz szükséges üzemek beruházási és üzemeltetési költsége csökkent- 20 hető legyen. Ismeretes az, hogyha faforgácsot, főként keményfaforgácsot vizes nátriumhidroxid oldattal kezelnek, akkor 85—94%-os hozammal fapép állítható elő. A nátriumhidroxid feltáró hatása kedvezőbb, mint más vegysze- 25 reké. A nátriumhidroxid-oldattal kezelt fa gyorsan duzzad. A lignin térhálós szerkezete azonban korlátozza a teljes rosttömeg duzzadását. Mivel a különböző mértékű duzzadás a fa szerkezetében feszültséget vált ki, a nagy 30 mértékben lignifikált külső rétegek lebontása főtömegben a nátriumhidroxiddal kezelt nyers fa tárcsás foszlató berendezésben történő rostosítása közben következik be. Az így kapott rostfelület biztosítja a rostok közötti kötés kialakulását. A nátriumhidroxid oldat a hemicellulózhoz kötött acetil-csoportokat elszappanosítja, hasonlóképpen elszappanosító hatást fejt ki az észter- és lakton-csoportokra, amelyek feltehetően a hemicellulózok és a lignin között kialakuló kötést biztosítják. Az összes tényezők hatására a sejtfalak duzzadása növekszik és ez megkönnyíti a rostok elkülönítését és a rostok közötti kötés későbbi kialakulását. A környezeti hőmérsékletnél magasabb hőmérsékleti értékeken növelhető a lúgos oldatnak a faforgácsba történő behatolása és a faforgács és az alkália között végbemenő és fentiekben részletezett reakciók sebessége szintén növekszik, amikor végeredményben javított tulajdonságokkal rendelkező fapép állítható elő. A fa lúgos kezelése eredményeképpen elszíneződött fapép képződik, amelynek színe halványsárgától sötétbarnáig terjed. A nagy lignin tartalmú fapépek fehérítése elég nehézkes, ez megnöveli az üzemi költségeket és ezzel a fapép gyártási költségeit is. A jelen találmány fő célkitűzése olyan eljárás kidolgozása, amellyel egyszerű módon, viszonylag kis üzemeltetési költséggel jó fizikai tulajdonságokkal, nagy fehérségi fokkal rendelkező fapép állítható elő magas hozammal. 163366 1
