163317. lajstromszámú szabadalom • Szárítószekrény szemestermények szárításához

3 163317 4 A lyuggatott elemekből összeszerelt falak létraszerű elrendezésben elhelyezett merevítő elemekkel vannak merítve. A felső egységhez olyan tetőelem kapcsolódik, amelynek alsó része a két belső lyuggatott falhoz csat­lakozik, míg a két külső falhoz csatlakozó felső részében a szekrényen túl nyúló szállítóelem (csiga) van beépítve. A felső (vagy szükségszerűen középső) szekrény elemhez olyan négyszögletes szárítőközeg bevezető cső csatla­kozik, amelynek felső palástja tengely körül elfordítható és ezáltal a levegő útja vagy a szabadba, vagy a szárító­szekrény belsejébe irányítható. A berendezés szerkezeti kialakításával lehetővé teszi, hogy a szárítószekrény felső szárító tagját (tagjait) és alsó hűtőtagját úgy kössük a szárítóközeget szállító ventillátorra, hogy annak szívó­csonkjának egy része a hűtőtaghoz csatlakozik, nyomó­csonkja pedig a szárító taghoz. Ezzel a felmelegedett hűtőlevegőt a szárítólevegőhöz keverve további hatás­fok javulás érhető el. Az 1. ábra a találmány szerinti szárítószekrény egy kiviteli alakját ábrázolja keresztmetszetben. A 2. ábra az első ábra szerinti berendezés hosszmet­szete. A szárítószekrény az 1, 2, 3 egységekből van egy­másra építve; amely egységek a 4 keretek közé épített négy egymással párhuzamos függőleges síkban elhelyez­kedő lyuggatott lemezből készült 5 sík lapokból van összeszerelve és célszerűen elhelyezett 6 merevítő ele­mekkel rögzítve. Az alsó 3 egység, valamint a felette levő 2 egység belső légtere tömör lemezzel van elválasztva. A felső egységre van ráépítve a 7 alsó terelővel és 8 felső résszel ellátott tetőelem, amely túlnyúlik a szárító végén. Ebbe a tetőelembe van beépítve a felülről zárt, alul nyitott 9 csiga, amely a tetőelemnek a szárító túlnyúló részénél 10 túlfolyóhoz illetve a 11 visszavezető csőhöz csatla­kozik. A középső (vagy felső) egység második és harmadik perforált lemeze közé a szekrény egyik végén csatlakozik a 12 négyszögletes szárítóközeg bevezető cső, amelynek 13 tengelye körül elfordulhat a 14 felső palást úgy, hogy függőleges helyzetében teljes egészében lezárja a szárító belső légterébe való bevezető keresztmetszetet. Víz­szintes helyzetében pedig beengedi a szárítóközeget a szárítóba, s ugyanakkor lezárja a szárítóközeg szabad­ba vezető útját. A találmány szerinti szárítószekrény egy célszerű kapcsolása a ventillátorhoz megoldható oly módon, hogy a ventillátor szívócsonkjának egy része az alsó szekrény egységhez csatlakozik, másik része a kemencé­hez, míg felső nyomócsonkja a szárító egység találmány szerinti csatlakozó csövéhez. A találmány szerinti szárítószekrény üzemelése az alábbiak szerint történik: A terményt a szárítószekrény tetőelemének végén elhelyezett nyíláson keresztül töltik be. Amikor az anyag a csigát eléri, ez a terményt magával ragadja és elősegíti a szekrény teljes feltöltését. A tetőelem alsó része osztja el a beadagolt terményt két oldalra és így az a lyuggatott lemezek közötti térbe kerül. A két belső lyuggatott lemezfallal határolt tér a légtér. Üzem közben a termény a nehézségi erő hatására mozog a szekrényben a lyuggatott lemezek között felülről lefelé. A kiadagolás és a töltés folyamatosan megy végbe. A beadagolt termény-többlet a teregető elem (csiga) túlnyúló részén hagyja el a szárítót és visszafolyó csövön keresztül kerül az adagolótérbe. Ez lehetővé teszi, hogy a gépkezelő ellenőrizni tudja a szekrény állandóan telt állapotát, ugyanis a szárítás csak teljesen tele szekrény esetében lehetséges. A szárítólevegőt és a hűtőlevegőt egyetlen ventillátor 5 szállítja, amely szívócsonkjának egyik részével a szárító­szekrény alsó hűtőegységébe van kötve annak végénél, a másik része a kemencéhez csatlakozik. A nyomócsonk a szekrény belső zónájának a találmány szerint kialakí­tott csonkjához van csatlakoztatva. Ez lehetővé teszi, 10 hogy a hűtőlevegő a lyuggatott lemezen keresztül kívül­ről befelé irányulva a felmelegedett terményen átáramol­va azt lehűti és a belső légtéren át a ventillátor szívó­csonkjába kerül, majd az így előmelegített levegő a kemencéből érkező forró levegővel keveredve a nyomó-15 csonkon át a szárítóegység légterébe jut. Ezzel a hűtő­levegő felvett hőmennyisége hasznosítható a szárításnál. Az üzem indításakor a szárító zónára épített négyszög­letes csatlakozócső felső palástját a tengely körül elfor­dítható 14 felső palásttal lecsukják, ezzel elzárják a 20 füstgáz levegő keverék útját a szárítótér felé, ugyanakkor megnyílik a csatlakozócső felső része és a füstgáz keverék a szabadba jut. Amikor az égés már tökéletes (kemence) és a füstgáz levegő keverék tiszta, fenti palástot vissza­forgatva a szárító levegő a szárítóegység belső légterébe 25 kerül, itt nyomáskiegyenlítődés után a perforált lemeze­ken és a szárítandó terményen keresztül a szabadba jut. Mint látható, a berendezés felépítése igen egyszerű, gyártás szerelés és üzemtechnikai szempontból több előnyt rejt magában. Az azonos egységekből különböző 30 nagyságrendű szárítót lehet összeszerelni az egységek egymáshoz kapcsolásával. Maguk az egységek kivitele­zése, lyuggatott lemez elemekből való összeszerelése egyszerű és gazdaságos. A tetőelem felül zárt megoldása lehetővé teszi a szárító-35 szekrénynek a szabadba való felállítását, ami gazdaságos. A tetőelembe beépített túlnyúló visszafolyóval össze­szerelt szállítóelem lehetővé teszi azt, hogy az adagoló berendezések állandóan működjenek üzembiztosan, ne kelljen azokat leállítani és a szekrény telítettsége állan-40] dóan ellenőrizhető. Az anyag elhelyezkedése a két lyuggatott lemezfal között lehetővé teszi, hogy a szárító­levegő a sík felületen eloszolva egyenletesen érje az összes anyag-mennyiséget, valamint kis légellenállást jelent. Miután az anyag mozgása a sík falak között 45 függőlegesen és irány törésmentesen megy végbe, az anyag fennakadása gyakorlatilag kizárt és így a tűz­veszély minimumra csökken. Az egyenes mozgás biztosít­ja azt is, hogy a kiadagolás is egyenletes, ami jó minő­ségű szárításhoz vezet. A szárító egységre szerelt elfordít-50 ható palásttal rendelkező szárítóközeg bevezető csonk lehetővé teszi a tűzbiztonsági előírások betartását indí­táskor és nem igényli azt, hogy egyéb, a légszállító egységbe beépítendő csővezeték-kéményt, vagy füstgáz ventillátort kelljen beszerelni. 55 A szárítónak a felépítése, a légszállító ventillátorhoz való, előbbiekben leírt csatlakoztatása lehetővé teszi, hogy a szárító és hűtőlevegőt egyetlen ventillátorral szállítsuk, valamint a hűtőlevegő visszavezetésével további kalorikus hatásfok javítás érhető el. 60 Szabadalmi igénypontok 1. Szárítószekrény mezőgazdasági szemestermények­nek meleg gáznemű szárítóközeg átáramoltatásával való 65 szárítására, azzal jellemezve, hogy a szárítószekrény két 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom