163302. lajstromszámú szabadalom • Fóliamemória

3 163302 4 mennyiség, a levegő és a fólia anyagának fizikai jellemzői stb. Fenti paraméterek értékei az üzemeltetés során a külső tényezők függvényében változnak. A külső tényezők: hőmérséklet páratartalom légnyomás légszennyezettség stb. A külső tényezők megváltozása a fólia helyzetet meghatározó paraméterek megváltozását eredményezi, amely viszont a fólia helyzetének megváltozását vonja maga után. Ha ez a helyzetváltozás olyan mértékű, hogy a fólia fejtartólemezhez, vagy a beszerelt mágnesfejekhez hozzáér, a fólia sérülést szenved, a berendezés használhatatlanná válik. Ellenkező előjelű helyzetváltozás a visszaolvasott jelek amplitúdócsökkenését eredményezi, amely viszont a rögzített információ kiértékelhetőséget veszélyeztetheti, tehát a berendezés ismét használhatatlan. Mindkét irányú helyzetváltozás káros lévén, gondoskodni kell a fóliahelyzet stabilizálásáról. Megemlítjük, hogy míg a fólia és a fejtartólemez távolsága néhányszor 10 [A nagyságrendű, addig a fólia és a mágnesfejek közötti távolság ennél általában egy nagyságrenddel kisebb, tehát a stabilizálás szempontjából ez a távolság az irányadó. A kritikus fólia-mágnesfej távolság — stabilizálásának ismert ill. kézenfekvő megoldásai az alábbiak: a) A fólia helyzet a Q légmennyiség függvénye. Ha a Q légmennyiséget a külső tényezőkkel független állandó értéken tartjuk, a fóliahelyzet csak a levegősűrűség, a levegő viszkozitása, a fólia sűrűsége stb. értékváltozásaitól függ. Kézenfekvő olyan megoldás, ahol a Q légmennyiség értékét külső, vezérelt szabályozószerkezettel stabilizálják. (A megoldás hátránya, hogy nem a távolságot stabilizálja, így annak stabilizálása csak közvetve érvényesül, valamint hibalehetőséget rejtő vezérlést és kényes végrehajtószervet alkalmaz) Kézenfekvő olyan megoldás is, amelynél a Q légmennyiséget szabályozó szerkezetet a visszaolvasott jelek amplitúdójáról vezérlik, így a jelre való visszacsatolás következtében általában minden helyzetváltozás kompenzálható. [Hátránya, hogy a szabályozó szerkezet és a vezérlés a megbízhatóságot csökkentik, valamint a visszacsatoláshoz külön mágnesfej(ek)-et kell alkalmazni.] Ismert olyan szabályozó szerkezet, amelynél a jelre való visszacsatolással a beépített fejek mozgását vezérlik, így a fóliahelyzet váltoxásához állíthatók be a fejek. (A hátrányt a minden fejhez szükséges vezérlőszerkezet fokozott meghibásodási lehetősége jelenti.) Egyes megoldások a zavaró külső hőmérsékletváltozások hatását a berendezés szabályozott hűtésével — fűtésével — küszöbölik ki. Aj A fólia forgásának indításakor és leállásakor fellépő iristationer légáramlási viszonyok a fólia-fej távolság nulla értékre csökkenését eredményezik. Ennek megakadályozására az indítás és leállás időszakában többlet levegő befúvását, vagy beengedését alkalmazzák. Mindez külön szerkezetet igényel (ventillátor, szelep, vezérlés stb.) c) Ezzel a megoldással együttesen, vagy ettől függetlenül a fólia lassú indítását és fékezett leállítását is alkalmazzák a fólia dinamikus erőhatásokból adódó sérüléseinek kiküszöbölésére. A lassú indítást á motor áramkörébe kapcsolt ellenállással, majd ennek onnan való kiiktatásával oldják meg. Másik ismert megoldás a forgórész lendtömegének növelése. 5 d) A Q légmennyiség beállítására kizárólag az átömlő keresztmetszetek megfelelő megválasztását — fojtást — alkalmazzák. A gyakran igen kis méretűre adódó keresztmetszetek (pl. 0 0,5 mm, vagy ennél kisebb furat) pontos elkészítése egyrészt technológiai problémákat vet fel, 10 másrészt a levegő szennyeződéseire igen érzékeny. A furatok eltömődése fojtásnövekedést okoz, így a Q légmennyiség értéke csökken, a fólia a mágnesfejekhez hozzáér és végleges sérülést szenved. e) A fejtartólemezbe épített mágnesfejek és a forgó 15 fólia közötti távolság néhány \K nagyságrendű. A mágnesfej vasmagja ferromágneses anyag, amelyben mindig marad vissza remanens mágnesség. A fólia információt hordozó rétege szintén ferromágneses anyag, amely az elkerülhetetlen hajlító, súrlódó, stb. igénybevétel miatt 20 a fólia felületéről finom por alakjában, idővel leválik. Ez a por a fellépő mágneses erőhatások következtében a mágnesfejek hegyén megtapad. Ha a porréteg vastagsága a forgó fólia és a mágnesfejek közti néhány y. értéket eléri, a fóliával érintkező porréteg a súrlódás kö-25 vetkeztében felmelegszik (a forgó fólia kerületi sebessége néhányszor 10 m/sec) és a mágnesfejek hegyén élsisakszerű képződményt hoz létre. Ez az élsisak a fóliáról további mágneses részecskéket választ le, amely a többi mágnesfejekre átterjedve, lavinaszerűen megindítja a fó-30 lia tönkremenetelét. A káros jelenség csökkentése érdekében egyes megoldások mechanikus szűrőt alkalmaznak. A szűrő eltömődése a légvezeték fojtásnövekedését okozza, amely viszont a fólia és a mágnesfejek távolságát csökkenti. 35 A mechanikus szűrő a mágneses és nem mágneses légszennyeződéseket azonos valószínűséggel szűri ki, a mágneses szennyeződések azonban lényegesen nagyobb veszélyt hordoznak. A fenti megoldások az alábbi hiányosságokat tartal-40 mázzák: a) A Q légmennyiséggel való fóliahelyzet stabilizálás legsúlyosabb hibáját a kényes, sok meghibásodási lehetőséget rejtő érzékelő, vezérlő és végrehajtó szervek alkalmazása jelenti. 45 Olvasott jelre visszacsatolt Q légmennyiség szabályozás érzékelő szerve erre a célra fenntartott mágnesfej, amely a hasznos információtárolás szempontjából értéktelen, tehát a berendezés kapacitását csökkenti, ill. méretét növeli. Másik hátrány, amely a megoldások alkal-50 mazhatóságát korlátozza, hogy az érzékelési küszöb ill. a szabályozási tartomány esetenként igen nagy lehet. (A probléma nagyságrendjére utalva megemlítjük, hogy a stabilizálandó légmennyiség 0,1—1 cm3/sec, 1—5% tűrésen belül.) Emiatt az üzemi átlagos fólia-fej távolság 55 nagy, amely viszont a berendezés kapacitását csökkenti. Az olvasott jelre visszacsatolt mágnesfej mozgatás hátránya, hogy a fóliamemóriánál minden beépített fejhez alkalmazandó érzékelő, vezérlő és végrehajtó szervek egyrészt fokozott meghibásodási lehetőséget tartalmaz-60 nak, másrészt csak nehezen kivitelezhető, drága megoldást eredményeznek. További hátrány, hogy a pályánként felírt információ tartalmára vonatkozó megkötéseket kell alkalmazni (pl. nem lehet csupa „O" információ stb.) Vezérelt hűtő-fűtő rendszerek hibája a nem egyszer 65 tekintélyes energia-, és helyigény, valamint a klimátizáló 2