163300. lajstromszámú szabadalom • Oldható önzáró szorítószerkezet flexibilis elemekhez

3 163300 4 lásához tartozó néhány más szorítószerkezetnél szükséges. Előnyös továbbá, hogy a találmány szerinti szorítószerkezet a lehető legegyszerűbb módon van kialakítva, mivel az lényegében csak két karból, áll amelyek nagyon egyszerű sajtolt alkatrészek lehetnek. Ezen egyszerűség folytán adódik továbbá az az előny, hogy a találmány szerinti szorítószerkezet igen robusztus és olcsó. Egy előnyös kiviteli alak szerint a két emelő egyike villa-alakúan van kiképezve és a másik emelőt részben körülveszi. Egy különösen előnyös kivitel, amelynél a villa-alakú emelő egyik szárán hasiték van a kábel vagy ahhoz hasonló elem oldalról történő behelyezéséhez. E hasítékot a szorítási helyzetben a másik emelő elzárja úgy, hogy a kábel vagy ehhez hasonló elem az oldalirányú kicsúszással szemben biztosítva legyen. Ennek a kiviteli alaknak — amelynél tehát a kábel, huzal vagy ehhez hasonló elem oldalirányból behelyezhető — különös előnye, hogy végtelenített, el nem vágott kábelek, huzalok vagy ehhez hasonló elemek esetében is alkalmazható, ami például egy ismert szorítószerkezetnél — amelynél az átfűzés szükséges — nem lehetséges. Előnyös, ha két villa-alakú, egy-egy szorítófelülettel ellátott emelőt alkalmazunk, amelyek a másik emelővel végeik közelében billenthetően vannak összekapcsolva, s amelyeknek a homlokoldalai így szorítófelületet képeznek. Egy ilyenszerű kiviteli alakot, mint összekötő elemet részesítenek előnyben, amellyel két huzal végeit igen egyszerű módon össze lehet egymással kapcsolni. Egy másik előnyös kivitelnél összesen három billenthető, egymással egy közös tengely segítségével összekapcsolt emelő van, amelyek közül az egyik villa-alakúan van kiképezve, amely a másik kettőt részben körülveszi, így a villa-alakú emelőnek a két homlokoldala egy-egy szorítófelületet képez, amelyek a másik két emelőn levő, szemben elhelyezkedő szorítófelületekkel együtt dolgoznak. Itt az egymás mellett levő szorítófelületek célszerűen különböző átmérőjű kábelek számára lehetnek kialakítva. További részletek és jellemzők az alábbi előnyös kiviteli alakokat ismertető leírásból és rajzokból láthatók: Az 1. ábra oldalnézet részben kitörve egy előnyös kiviteli alakról, a 2. ábra egy második előnyös kiviteli alak — ami összekötőként szolgál — oldalnézetben, a 3. ábra egy harmadik előnyös kiviteli alak metszete. A találmány szerinti szorítószerkezetnek az 1. ábrán bemutatott kiviteli alakja lényegében csak kettő 1 és 2 emelőből áll, amelyek egymással elbillenthetően a 3 csap segítségével vannak összekötve. A 2 emelő villaalakúra van kiképezve — ez az 1. ábrából közvetlenül nem látható — és ezáltal két szárral van ellátva, amelyek az 1 emelőt maguk közé fogják. A két 1 és 2 emelő mindegyike el van látva egy-egy 4 illetve 5 szorítófelülettel. A két 4 és 5 szorítófelület egymással szemben helyezkedik el és a 6 szorítórést képezi. A szorítófelületek úgy vannak elrendezve illetve kialakítva, hogy a szorítórés szélesedik vagy szűkül attól függően, hogy az 1 és 2 emelőt egymáshoz képest milyen irányban billentik el. Annak érdekében, hogy a 6 szorítórésben elhelyezett 7 huzalt különösen kímélő módon szorítsuk, amint az 5 az 1. ábrából látható, a két 4 és 5 szorítófelület lehetőleg nagy azért, hogy a 7 huzal megsértését, ami például pontszerű szorításnál felléphetne, elkerüljük. Amint az 1. ábrából látható az 1 emelő 4 szorítófelületét annak a rajz szerinti jobb oldali homlokfelülete 10 képezi, míg az 5 szorítófelületet a villa alakú 2 emelő jobb oldali részének a belső határoló felülete képezi, ami a villa alakú emelő két szárát egymással összeköti. A 4 és 5 szorítófelületek az 1 illetve 2 emelők hossztengelyeihez képest ferdén helyezkednek el úgy, hogy biz-15 tositsák azt, hogy az 1. ábrán értelmezve a 2 emelőnek az óramutató járásával egyező értelemben való elbillentésekor a 6 szorítórés szűküljön, míg ellenkező irányú, az óramutató járásával ellenkező értelmű elbillentéskor a 6 szorítórés szélesedjen. A szorító hatás önerősítése, 20 illetőleg az önzárás azáltal jön létre, hogy — az 1. ábra alapulvételével — a 7 huzal nyíl irányú húzása esetén a 2 emelő az óramutató járásával egyező értelemben, például a 8 nyílás révén felerősített 1 emelőkarhoz képest a 3 csap körül elbillen, miközben a 6 szorítórés 25 kisebbedik. Minél nagyobb a húzóerő, annál nagyobb lesz ezáltal a szorító hatás. Minden további nélkül belátható, hogy a két 4 és 5 szorítófelület másként is kialakítható és elrendezhető mindaddig, amíg biztosítva van az, hogy az egyik emelő valamely irányban történő 30 elbillentéskor a szorítórés nagyobbodása, míg az ellenkező irányba történő elbillentése esetén a szorítórés szűkülése jön létre. Adott esetben egyik vagy mindkét szorítófelület kisebbíthető, ennek azonban az a következménye, hogy le kell mondani a lehetőleg kímélő szo-35 rítás előnyéről. A kímélő szorítás igényével kapcsolatban célszerű, ha a villa alakú 2 emelőnek az 5 szorítófelülete — a huzal húzási irányában — lekerekítésben végződik, amelynek nagyobb a lekerekítési sugara mint az 5 szorítófelület mentén levő másik lekerekítésnek. 40 Amint az az 1. ábrából látható, a két 4 és 5 szorítófelület körülbelül 90°-os szöget zár be a huzal húzási irányával. A két 1 és 2 emelő forgáspontját képező 3 csap a huzalt húzó erő hatásvonalával képzeletben két részre osztott emelőknek a befogott huzalrész felőli ol-45 dalain helyezkedik el. Ilyen elrendezés mellett a 2 emelőt a huzal teljes húzóerejével közel azonos nagyságú erő nyomja szorítóhelyzetbe. Ha a 7 huzal húzott ága és ezzel a húzás iránya az óramutató járásával egyező értelemben tovább fordul az 1. ábrában lerajzolt hely-50 zethez képest, akkor a feszítő erőnek, amely a 2 emelőt a szorítóhelyzetbe forgatja, a nyomaték szempontjából hatásos karja növekszik, s ennek következménye, hogy a szorítóerő még tovább nő. Eközben egyidejűleg a 7 huzalnak a 2 emelőn az átfogási szöge megnövekszik. 55 Az is lehetséges, hogy a szorítóerőt a huzal húzásának azonos iránya mellett azáltal növeljük, hogy a 3 csap által alkotott forgáspontot az 1. ábra szerinti helyzethez képest lefelé eltoljuk. Ezáltal a feszítőerő hatásos karja megnő. 60 Az 1. ábrán szemléltettük azt a szorítási helyzetet, amelynél a 7 huzal a 4 és 5 szorítófelületek között önzáróan van megfogva. A szorítóhatás oldásához a villaalakú 2 emelőt az óramutató járásával ellentétes értelemben elforgatjuk és például olyan — közel függőleges 65 — helyzetbe hozzuk, amely az 1. ábrában kissé véko-2