163286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mofolin-származékok előállítására
11 163286 12 Kitermelés R1 A só olvadáspontja °C 76% 2-etoxi-fenil allil hidrogénoxalát 125—217 87% Xj-metoxi-fenil allil hidrogénoxalát 143—144 89% x2 -toIii allil hidrogénoxalát 167—169 82% x2 -klór-fenil allil hidrogénoxalát 166—167 45% 1-naftil ciklohidrogénoxalát pentil 164—165 69 % -x2 -etoxi-fenil ciklőhidrogénoxalát pentil 109—110 75% x3 -metoxiciklohidrogénoxalát -fenil pentil 118—120 73% x2 -tolil ciklohidrogénoxalát pentil 155—157 10. példa A 6. példában leírt vegyületet és a 9. példában közölt táblázatban megadott vegyületek (melyekben R1 jelenlentése benzil-esoport) néhány képviselőjét hidrogénnel palládium-szén katalizátor jelenlétében a 8. példa 2. bekezdésében ismertetett eljárással analóg módon hidrogénezzük. A kapott (XIII) általános képletű vegyületeket (* = új vegyület) és azonosításra alkalmas állandóikat az alábbi táblázatban foglaljuk Össze: Kiter- X melés-A só olvadáspontja °C 60% 42% 52% 48% 70% 74% 31% 69% 31% 59% 63% 32% 2-etoxi-fenil hidrogénoxalát 106—108 * 2-n-propil-fenil hidrogénoxalát-hemihidrát 124—125 (kiindulási anyagként a 2-prop-l-enil-fenil származékot alkalmaztuk) 3-metoxi-fenil hidrogénoxalát 159—161 oxalát 179—180 hidrogénoxalát 95—96 hidrogénoxalát 141—143 hidrogénoxalát 132—133 *4-indanil 2-bifenilil x2 -benzil-fenil 3-fenoxi-fenil x2 -eiklohexil-fenil hidrogénoxalát 129—130 2-n-propoxi-fenil hidrogénoxalát 137—138 (kiindulási anyagként a 2-alliloxi-fenil származékot alkalmaztuk). x2 ,6-dimetil-fenil hidrogénoxalát 144—145 x2 -szek-butil-fenil hidrogénoxalát 135—136 2-hidroxi-fenil szabad bázis 156—157 (kiindulási anyagként a 2-benziloxi-fenil-származékot alkalmazzuk). 11. példa 2,1 g 4-benzil-2-(o-prop-l-enil-fenoxi-metil)-morfolinnak és 1,0 ml klórhangyasav-fenilészternek 50 ml vízmentes benzollal képezett oldatát visszafolyató hűtő alkalmazása mellett 60 órán átforraljuk, majd areakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 6 g káliumhidroxidnak 100 ml n-propanollal képezett oldatában oldjuk és az elegyet 48 órán át visszafolyató hűtő alkalmazás mellett forraljuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot 100 ml 2 n vizes sósavban oldjuk és az oldat pH-ját tömény vizes sósav becsepegtetésével l-re állítjuk be. A savas oldatot 3 X 60 ml éterrel extraháljuk, az extraktokat elöntjük és az oldatot meglúgosítjuk. A lúgos oldatot éterrel extraháljuk, és 5 az éteres extraktot vízzel mossuk, szárítjuk és szárazra pároljuk. A visszamaradó 2-(o-prop-l-enilfenoxi-metil)-morfalinx , melyet oxalátja alakjában jelemezzük. O.p. 198—199 °C (metanol-etilacetát elegyből történő kristályosítás után) (x =új vegyület). Kitermelés: 59%. 10 A fenti eljárást azzal a változtatással végezzük el, hogy 4-benzil-2-(o-propenil-fenoxi-metil)-morfolin helyett mólekvivalens mennyiségű 4-benzil-2-(o-alliloxi-fenoxi-metil)-morfolint vagy 4-benzil-2-(metiltio-fenoxi-metil)morfolint alkalmazunk. Az alábbi vegyületeket kapjuk: 15 2-(o-alliloxHenoxi-metil)-morfolin, melyet hidrogénoxalátja alakjában jellemzünk; o.p. 115—118 °C (metanol-éter elegyből történő kristályosítás után); kitermelés: 46%; 2r(o-metiltio-fenoxi-metil)-morfolin, melyet hidrogén-20 oxalátja alakjában jellemeztünk, o.p. 136—137°C(metanol-éter elegyből történő kristályosítás után), kitermelés: 78%. 12. példa 25 1,6 g ásványolajas nátriumhidrid-szuszpenziót keverés közben 5,6 g o-etoxi-fenolnak 40 ml vízmentes dimetilszulfoxiddal képezett oldatához adunk és az elegyet nitrogén-atmoszférában 60 °C-on a pezsgés megszűnésé-30 ig keverjük. Ezután 4,8 g 4-benzil-2-klórmetil-6-metil-morfolinnak 10 ml vízmentes dimetilszulfoxiddal képezett oldatát, majd 3,4 g káliumjodidot adunk hozzá és az elegyet keverés közbennitrogén-atmoszférában 18 órán át 110—120 °C-on melegítjük. A terméket a 7. példában 35 leírt módon izoláljuk. A két diasztereomer 4-benzü-2--(o-etoxi-fenoxirmetil)-6-metil-morfolin keverékét kapjuk. A diasztereomer-keveréket 20 ml benzolban oldjuk és az oldatot 120 g „Florisil"-t (a „Frorisil" szó védjegy) 40 tartalmazó oszlopra visszük. Az oszlopot 1200 ml benzollal eluáljuk és az eluátumot szárazra pároljuk. A maradékot a 4-benzil-2-(o-etoxi-fenoxi-metil)-6-metil-morfolin első izomerjéből (melyben a 2- és 6-helyzetű szubsztituensek relatív konfigurációját nem ismerjük; 45 a továbbiakban A-izomer) áll. Kitermelés: 26,5 %. Az oszlopot ezután 500 ml 19:1 tétfogatarányú benzol-etilacetát eleggyel eluáljuk és az eluátumot szárazra pároljuk. A maradék a 4-benzil-2-<o-etoxi-fenoxi-metil)-6-metil-morlolin második izomerjéből áll (melyben a 50 2- és 6-helyzetű szubsztituensek relatív konfigurációja ellentétes, mint az A-izomernél; a továbbiakban B-izomer). Kitermelés: 32%. Az A- és B-izomert külön-külön 30—30 ml etanolban oldjuk és az oldatokat 0,5—0,5 g 5 %-os palládium-szén 55 katalizátor jelenlétében hidrogén-atmoszférában szobahőmérsékleten és atmosztérikus nyomáson a hidrogénfelvétel megszűnéséig rázatjuk. Az elegyet szűrjük és a szűrleteket szárazra pároljuk. A maradékot oxalát-sóik alakjában jellemezzük, melyeket metanol-éter elegyből 60 kristályosítunk. A 2-fo-etoxi-ienoxi-metil)-6-metil-morfolin* a A-izomerjének hidrogén-oxalátja 122—126°C-on bomlás közben olvad, míg a B-izomer not mái oxalátja 110—113 °C-on bomlás közben olvad (* =új vegyület). Az A-izomer kitermelése:14%, a B-izomer kitermelése 65 39%.