163269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VII. 12. (GA—1106) Luxemburgi elsőbbsége: 1971. VIII. 20. (63.755/71) (2—6., 8., 9., 11—24., 27—30., 32—43. igénypont) Nagy-britanniai elsőbbsége: 1972. VII. 5. (31.485/72) (1.. 7., 10., 25., 26., 31., 44. igénypont) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163269 Nemzetközi osztályozás: C 03 b 5/00 \ tlL | lit Feltalálók: BRICHARD Claude mérnök, Moustier/S/Sambre, Belgium Tulajdonos: GLAVERBEL S.A., Watermael-Boitsfort, Belgium Eljárás és berendezés síküveg előállítására í A találmány tárgya eljárás síküveg előállítására, amelynél egy húzási tartományba üvegolvadékot juttatunk, és ebből a tartományból folyamatos üvegszalagot húzunk,, amelyet az üveg megszilárdulását és lehűlését biztosító zónákon vezetünk keresztül. A találmány tár- 5 gyát képezi a síküveg előállítására szolgáló eljárás foganatosítására alkalmas berendezés is. Számos különféle eljárás ismeretes síküveg olymódon történő előállítására, hogy üvegolvadékból szalagot húznak egy húzási tartományból; ahová az üvegolvadékot 10 előzőleg betáplálták. Néhány ilyen eljárásnál az üvegszalagot a húzási tartomány felé áramló üvegolvadéktömeg felületéről húzzák. Ilyen eljárásra példa a hagyományos Pittsburgh eljárás, amelynél a szalagot tápláló üvegolvadék az üvegolvadék-fürdő felső szintjéről szár- 15 mazik. Hasonló eljárásokra másik példa a hagyományos Libbey—Owens vagy Colburn eljárás, amelynél az üvegolvadék egy viszonylag sekély fürdő teljes mélységéből áramlik a szalagba. A felületi húzóeljárások nem tartoznak a fentiekben 20 említett hagyományos eljárások közé. Ismert például, hogy a szalagot olyan üvegolvadék-tömegből húzzák, amely a húzási tartományba betáplálva valamely olvadékfürdő vagy -réteg, pl. nagyobb fajsúlyú fémolvadék felszínén úszik, amely csúszást elősegítő anyagként 25 működik az üvegolvadék és a tűzálló anyagú kemencefenék között. Egy további példakénti felületi húzási eljárásnál az üvegszalagot ahelyett, hogy az üvegolvadék-tömeg szabad folyadékfelületén létrehozott meniszkusz útján húznák, olyan meniszkuszból történő húzás- 30 sal állítják elő, amely hűtve van annak meggátlása célr jából, hogy az üvegolvadék a meniszkuszon kívülre follyék, amint ez pl. a 988 128. sz. brit szabadalmi leírásban szerepel. Bár a találmány megvalósítása szempontjából kevésbé fontosak, mégis említésre méltóak azok az eljárások, amelyeknél az üvegolvadék-szalagot az üvegolvadékfürdő felülete alól extrudálják. Az ilyen típusú eljárások közül a leginkább említésre méltó a Fourcault eljárás, amelynél az üvegolvadékot felfelé extrudálják egy ún. üveghúzó dűzniben (debitőz) levő résen át, amely részben be van merítve a húzási zóna felé áramló üvegolvadék-tömegbe. Ezek az extrudálási eljárások sok tekintetben erősen különböznek a felületi húzási eljárásoktól, és kielégítő megvalósításukhoz olyan gyakorlati ismeretekkel rendelkező személyzet szükséges, amelyeket nem lehet megszerezni a felületi eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatokból. Bár az alábbiakban ismertetésre kerülő találmányunk előnyösen alkalmazható az extrudálási eljárásoknál is, hangsúlyozzuk, hogy a találmány sokkal jelentősebb eredményeket biztosít a felületi húzási eljárások esetében, az ilyen eljárásoknál uralkodó, eltérő termikus és reológiai körülmények következtében. Minden ismert síküveg-húzási eljárásnál közös vonás, hogy az üvegolvadék-szalagot a húzási tartományból egy húzókamrán keresztül húzzák, amelyben a szalag méretei állandósulnak, majd a szalagot átvezetik egy aknán, amelyben a szalag fokozatosan lehűl, mielőtt a vágásra kerülne sor. Az említett akna, amely hőkezelőaknaként ismert, lehet a húzókamra felett elhelyezett 163269 1