163261. lajstromszámú szabadalom • Vívőjelhelyreállító áramköri elrendezés egyoldalsávos vevő demodulátorfokozata számára
3 163261 4 változata terjedt el különféle alkalmazásokra, ezek legtöbbje félvezető alapú. A vivőjel-helyreállítás céljára kidolgozott áramköröknél azonban ilyen kapcsolók ezideig nem ismeretesek. A találmány alapjául szolgáló felismerés abból indul ki, hogy az áramkörnél az alábbi feltételeket kell teljesíteni: a) nagy bemenő szintnél a hibajel változását minél gyorsabban kövesse a szabályozójel változása; b) küszöbérték alatti bemenő szintnél a szabályozójel időegység alatti változása minimális legyen. Ebből következik, hogy küszöbérték feletti bemenő jel esetén biztosítani kell, hogy a tároló elem időállandója minél kisebb legyen, küszöbérték alatti bemenő jel esetén pedig biztosítani kell, hogy a tároló elem időállandója minél nagyobb legyen. Gyakorlatilag ez azt, jelenti, hogy a hibajelet a tároló elemre feszültség generátor jellegű forrásról kell adni, a szabályozó jelet pedig semmivel nem szabad terhelni. Ezt a feltételt kielégíti a találmány szerinti félvezető alapú vivőjel-helyreállító áramkör egyoldalsávos vevők demodulátorfokozatai számára. Az áramkörben zárt szabályozó hurokban van elrendezve — hangolható helyi oszcillátor, — jelkomparátor, melynek egyik bemenetére a hangolható helyi oszcillátor kimenete, másik bemenetére az áramkör jelbemenete csatlakozik, — a jelkomparátor kimenetére csatlakozó szűrőfokozat, — a hangolható helyi oszcillátor szabályozó-jelbemenete és a szűrőfokozat kimenete közé iktatott kapcsoló készülék, s az áramkör a zárthurkú szabályozólánc egy pontjával csatolt tároló elemet tartalmaz. A találmány abban van, hogy a szűrőfokozat kimenetére első impedanciatranszformátor, a hangolható helyi oszcillátor szabályozó jelbemenetére második impedanciatranszformátor csatlakozik és az első impedanciatranszformátor kimenete és a második impedanciatranszformátor bemenete közé sorosan FET vagy MOSFET félvezető (továbbiakban: FET-tag) csatornája van beiktatva, mely FET-tag kapuelektródája galván-csatolással szintfüggő elektronikus kapcsolóelem kimenetére van kötve, s a szintfüggő elektronikus kapcsolóelem vezérlő bemenete az áramkör jelbemenetére csatlakozik, a tároló elem pedig kondenzátor, melynek egyik fegyverzete a második impedanciatranszformátor bemenetére van kötve. Az első impedanciatranszformátor előnyösen hagyományos tranzisztoros emitterkövető. A második impedanciatranszformátor előnyösen forráskövető kapcsolású FET vagy MOSFET félvezető. A szintfüggő elektronikus kapcsolóelem előnyösen Schmitt-trigger. Találmányunkat részletesebben a 2. ábra kapcsán ismertetjük, melyben tömbvázlat jellegű ábrázolás keretén belül csak a találmány szerinti kialakításban eltérő részeket mutatjuk be kapcsolási vázlat mélységében. Ismert módon kialakított a hangolható helyi 1 oszcillátor, a 2 jelkomparátor, a 3 szűrőfokozat. A 3 szűrőfokozatra csatlakozó első impedanciatranszformátor Tx tranzisztorral kialakított emitterkövető. A hangolható helyi 1 oszcillátor szabályozó-jelbemenetére csatlakozó második impedanciatranszformátor térvezérlésű (FET vagy MOSFET) félvezetővel kialakított forráskövető kapcsolás. A térvezérlésű F2 félvezető kapuelektródájára van kötve a C kondenzátor egyik fegyverzete. A C kondenzátor tölti be az 1. ábra szerinti 5 tárolóelem szerepét. Az emitterkövető kimenete és a térvezérlésű F2 félvezető 5 kapuelektródája közé van sorosan beiktatva a térvezérlésű Fx félvezető (továbbiakban: FET-tag) csatornája. A 4 kapcsolókészülék szerepét e FET-tag és az azt megelőző Schmitt-trigger és az azt megelőző erősítő és egyenirányító 6 fokozat lánckapcsolása alkotja. A 6 10 fokozat bemenete az áramkör jelbemenetével van közösítve, kimenete a Schmitt-trigger első fokozatát képező T2 tranzisztor bázisára van kötve. A Schmitt-trigger két fokozatának közös R5 emittereilenállása és a második fokozat T3 tranzisztorának bázislevezető R 7 ellenállása 15 a tápforrás negatív sarkára van kötve. A Schmitt-trigger két fokozata közötti csatolást az R6 ellenállás biztosítja. A Schmitt-trigger első fokozatának R3 kollektorellenállása a tápforrás pozitív sarkára van kötve. A Schmitttrigger második fokozatának R4 kollektorellenállása 20 viszont az első impedanciatranszformátor kimenetére van kötve. A kapcsolás működése a következő: A hangolható helyi 1 oszcillátor jelét a 2 jelkomparátorban — célszerűen fáziskomparátorban — összehasonlítjuk az áram-25 kör jelbemenetére érkező ún. „vett jel"-lel. A hibajelet a 3 szűrőfokozat simítja és a szűrt hibajelet kis kimenő ellenállású erősítőn — példánkban emitterkövetően — keresztül adjuk a kapcsolóra, melynek beavatkozó szerve esetünkben a térvezérlésű F1 félvezető csatornája, 30 vagyis forrás (source) — kollektor (drain) köre. A csatorna ellenállása a kapuelektróda (gate) feszültségének változtatásával befolyásolható. Amikor a FET-tag vezet, a csatorna ellenállása kicsi, kb. 100 Ohm nagyságrendű, amikor a FET-tag nem vezet, a csatorna ellen-35 állása legalább hat nagyságrenddel megnő (100 MegOhm). A csatorna ellenállásának változtatását a Schmitttrigger állapotváltozása idézi elő, melyet viszont a vett jelszint vezérel. Amikor a FET-tag vezet, a hibajel tölti a C kondenzátort. Amikor a FET-tag lezár, a konden-40 zátor a térvezérlésű F2 félvezetőn át kisül. Minthogy azonban annak bemenő ellenállása igen nagy, a kisülés igen lassú, a forráskövető kapcsolású félvezető kimenetén csak igen lassan változik a feszültség, mely a hangolható helyi 1 oszcillátor munkapontját módosítja. 45 A Schmitt-trigger küszöbszintje tehát az a küszöbszint, mely felett a bemenő szinttel arányos egyenfeszültség a kapcsolót nyitva tartja, a vett jel a helyi jel frekvenciáját befolyásolhatja, s mely alatt a vett jel nem befolyásolhatja a helyi jelet, mely ilyenkor egyértelműen 50 a tároló 5 elem szintjének függvénye. Ha a T2 tranzisztor bázisára a küszöbértéket meghaladó szint érkezik, akkor ez a tranzisztor vezet, a T3 tranzisztor nem vezet. Ebben az esetben az R4 ellenálláson nincs feszültségesés, s a térvezérlésű Fí félvezető 55 (FET-tag) is vezet. Mivel a hibajel változásával változik a Fx félvezető csatornájára jutó feszültség, megfelelően változnia kell az annak kapuelektródájára jutó feszültséget is. Ezt oly módon biztosítjuk, hogy az R4 ellenállást a Tx tranzisztor emitteréhez kötjük. Ezt megtehet-60 jük, hiszen a második fokozat zárt állapotában ez az ellenállás nem terheli az emitterkövető kimenetét. A T2 tranzisztor ilyenkor vezet, ezért az R 3 ellenállást nem szabad az emitterkövető kimenetére kötni, az terhelné a Tx tranzisztort. A nyitott F x félvezető kis ellen-65 állása folytán a C kondenzátor időállandója kicsi, ekkor 2
