163248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkszulfát-monohidrát előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <$r^. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. VIII. 18. (DO—368) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163248 Nemzetközi osztályozás: C 01 g—9/06 Feltalálók: KOVÁCS Ferenc oki. vegyészmérnök, 90% Várpalota, Dr. PALÁGYI Tivadar oki. vegyészmérnök, 10% Budapest Tulajdonos: Dolokémia Vállalat, Várpalota Eljárás cinkszulfát-monohidrát előállítására í A találmány tárgya eljárás cinkszulfát-monohidrát előállítására cinkoxid és kénsav reagáltatása útján. Ismeretes, hogy egyre jobban nő a biológiai hatóanyagok elentősége a korszerű állattenyésztésben és takar- 5 mányozásban, mert az állati szervezetnek a sejtek és szövetek zavartalan fejlődéséhez nélkülözhetetlenül szüksége van az energiát szolgáltató tápanyagokon kívül bizonyos mikroelemekre is. Ilyen létfontosságú mikroelem többek között a cink, amely az állati szer- 10 vezet különböző biológiai folyamataiban katalizátorként szerepel, de hatással van többek között a növekedésre, a bőr anyagcseréjére és az enzimek aktivitására is. Az állatok cink-szükséglete fajuktól, életkoruktól, 15 egészségi állapotuktól, valamint a takarmány fehérje-és energia-tartalmától függően változik. Az egyes állati szervezetekben a cink-vegyületek nem egyforma hatásfokkal értékesülnek. Legkedvezőbb értékesülést a cinkszulfát-monohidrát esetében tapasztaltak. 20 A cinkszulfát ipari szempontból is a legfontosabb cinksó. Nagyipari megvalósításra alkalmas technológia azonban csak a cinkszulfát-heptahidrát előállítására ismeretes; ez a só viszont nem használható fel előnyösen 25 takarmányok nyomelem-adalékolására. Ennek egyik oka az, hogy a viszonylag nagy kristályvíz-tartalom az egész közegre oxidáló hatást fejt ki, aminek következtében a takarmány egyes összetevői károsodnak, így oxidálódhatnak a nehézfémsók, és jelentős károso- 30 dást szenvedhetnek á telítetlen jellegű növényi és állati olajok és zsírok, valamint a vitaminok is. Cinkszulfát-monohidrát előállítására iparilag is alkalmazható egyszerű előállítási eljárást mostanáig nem írtak le. Az eddig ismert eljárások a következők: a) Schindler [Geigers Mag. Pharm. 31, 181 (1830)] és Graham [Philosophical Magazine 6, 333 (1835)] eljárásának lényege, hogy cinkszulfát-heptahidrátot vákuumban koncentrált kénsav fölött 20 °C-on, vagy cinkszulfát-heptahidrátot 100 cC-on szárítanak. b) Cohen [Z. phys. Cham. 34, 181 (1900)] szerint cinkszulfát telített oldatát tartósan 100 °C-on párolják, miközben az oldatból cinkszulfát-monohidrát összetételű só válik ki. c) Krafft [Ber. 40, 4770 (1907)] módszere abban áll, hogy cinkszulfát-heptahidrátot vákuumban báriumoxid felett 15 órán keresztül szárítanak. d) Schroeder [J. Pract. Chem. 19, 288 (1879)] eljárása szerint cinkszulfát-heptahidrátot légfürdőben 140 °C-on alakítanak át cinkszulfát-monohidráttá. e) Etard [Comptes rendus 87, 604 (1878)] cinkszulfátheptahidrátot kevés vízben old, majd koncentrált kénsavat ad az oldathoz, amely így kb. 200 °C-ra melegszik fel. Az oldat gyors lehűtésekor cinkszulfát-monohidrát kristályok válnak ki, 163248 1
