163240. lajstromszámú szabadalom • Rögzített színes képinformácíó; eljárás és készülék a színes képinformáció rögzítésére, valamint eljárás és készülék a rögzített színes képinformáció visszaadására

13 163240 14 értékűek, amikor a rögzítősugár másik helyzetben van. Amikor a színességinformációt rögzítő televízió le­tapogató részkép (262—1/2 sor) teljessé vált, a 36' elektronágyúból jövő elekronsugarat a hullámforma ge­nerátorból jövő függőleges kioltó jel segítségével elnyom­juk. Ez a jel azon időtartam alatt van jelen, amelyet a következő televízió letapogató részkép foglal el és a 34b mechanizmus gerjesztést kap, hogy lehúzza vagy továbbítsa a 10 filmet és lehetővé tegye a következő részkép exponálását a rögzítő elektronsugár útján. Az előbb ismertetett anyaggal kapcsolatban meg­jegyezzük, hogy a világosságinformációt teljes televízió raszter formátumban rögzítjük (két egymásba kapcso­lódó mezőben). Másrészt a színességinformáció céljára kétletapogató részképből csak egy letapogató részkép van kijelölve azáltal, hogy a következő letapogató részkép számára lefoglalt idő a 10 rögzítő közeg továbbítására van fenntartva. Meg kell jegyeznünk még, hogy a szí­nesség- és világosságinformációkat tartalmazó kocka­részek eltolhatók hosszirányban a 10 filmen, valamint oldalirányban is, amint az az IC. ábrán látható. Ilyen esetben előnyösen inkább a függőleges, mintsem a víz­szintes eltérítő jelet módosítjuk a sugár pozicionálására. Lézersugaras rögzítés is alkalmazható színes kép­információk monokromatikus felvételeinek előállítá­sára, amint azt az 5. ábra mutatja. Ennél a kivitelnél két hagyományos 46 és 47 lézer, előnyösen gázlézer lézersugara, hagyományos 46a és 47a sugárexpanderen keresztül és 46b és 47b sugármodulátorokon keresztül 48 síktükörre irányul. A sugármodulátorok olyan típu­súak lehetnek,amilyeneket az 1964. október havi Procee­dings of the IEEE közlemények 1258—59 oldalán is­mertetett „The Use of Perovskite Paraelectrics in Beam Deflectors and Light Modulators" c. közlemény tartalmaz. Az ilyen modulátor derékszögű négyszög alakú KTN (KTa0 65 Nb 0 35 0 3 ) mintát tartalmaz, amely keresztezett polarizátorok közé van helyezve és a fény­irányra merőleges villamos tér hatásának van kitéve, amely 45°-os szöget zár be a polarizátor tengellyel. Ha a lézer olyan Brewster szögű kilépő ablakkal van ellátva, amint ez számos kereskedelmi forgalomban levő lézernél előfordul, akkor a lézersugár polarizált lesz és az első polarizátor elhagyható. A készülék a négyzetes Kerr-jelenséget alkalmazza és a sugár modulálása azáltal jön létre, hogy a fénysugárra harántirányú villamos teret alkalmaznak. A villamos tér oly módon állítható elő, hogy moduláló jelfeszültséget alkalmazunk a villamoson vezető (nem ábrázolt) lapokra, amelyek a KTN minta két oldalán vannak. A 46b „Y" sugár modulátor bemenő jelként a meg­felelően erősített „Y" fényességjelet kapja. Egyenáramú előfeszültséget is lehet alkalmazni, hogy nagyobb érzé­kenységet kapjunk. A 46 lézerből jövő sugár intenzitása ekkor az „Y" jellel összhangban van modulálva. A 47b sugármodulátor bemenő jelként a kombinált színesség- és pilotvivő jeleket kapja. Ilyen módon a 47 lézerből jövő sugár intenzitása a kombinált színesség-és pilotvivő jelekkel összhangban van modulálva. Alkalmas előfeszültség lehetővé teszi, hogy negatív kitérést lehessen alkalmazni. Más anyagok, mint például KDT (káliumdihidrogén­foszfát), amelynél a lineáris Pockels jelenség érvényesül, felhasználhatók lézersugár modulátorokként, amelyek­nél még a moduláló villamos teret is a fénysugár irányá­val megegyező irányban kell alkalmazni és hagyományos átlátszó vagy nyílással ellátott villamosan vezető elektró­dokat használhatunk a kristály előtt és mögött, úgy, hogy azok érintkeznek a kristállyal. Ilyen elrendezést 5 ismertet az 1965. januári „Investigation of Techniques for Modulating and Scanning a Laser Beam to form a Visual Display" című ER 7600 sz. mérnöki jelentés, szerzője Paul R. Yoder, amelynek másolata megszerez­hető a Clearing House for Scientific and Technical 10 Information, US Department of Commerce, USA hiva­talban. A 46d és 47b sugármodulátorokból jövő modulált sugarakat a 48 tükör visszaveri egy többfelületű 49 reflektor forgórészre, amelyet 49a motor hajt és ez a 15 forgórész a sugarakat egy második, többfelületű 49b reflektoros forgórészre tükrözi, amelyet 49c motor hajt. A 49b reflektor forgórészről a sugarak megfelelő 50 lencserendszeren keresztül vetítődnek, miközben a len­cserendszer a sugarakat kisméretű foltokká fókuszálja, 20 amelyek a 10 filmen vannak leképezve. A 49a és 49c motorok sebessége és a reflektáló felületek száma a 49 és 49b forgórészeken oly módon van megválasztva, hogy vízszintes és függőleges eltérítést biztosítanak, amelyeknek sebessége, például vízszintes irányban 25 48.000/másodperc, míg függőleges irányban 48/másod­perc és ezáltal a 10 filmet érő sugár a képkockák meg­felelő szomszédos 12 és 13 részeit tapogatja le a filmen. A rendszer üzembehelyezése úgy történik, hogy indít­juk a 49a és 49c motorokat, valamint a 34a filmtovábbí-30 tó hajtását, úgy, hogy ezek szinkron működnek a 15 vetítővel és a négy vidikonos színes 16 televízió kamera­lánccal, hagyományos szinkronizáló összekötő szerv útján, amelyet az 5. ábrán az 50a szaggatott vonal jelez. A 46 és 47 lézerekből jövő sugarakat, amelyeknek inten-35 zitása a fényesség- és színességinformációval összhang­ban van modulálva, vízszintes, illetőleg függőleges irány­ban térítjük el a többfelületű 49, illetőleg 49b forgó­részek útján, és ezek a 10 film felületén a filmkockákban szomszédos 12 és 13 részeket rajzolnak ki. Ilyen módon 40 a fényesség- és színességinformációk monokromatikusan vannak rögzítve a 10 filmen, amelyet aztán a szokásos módon lehet felhasználni. Egy másfajta feljegyző technikát szemléltet a 6. ábra. Az ott bemutatott rendszernél 51 színes televízió film-45 vetítő egy-egy képet állít elő egy eredeti 52 filmen levő két kockában, amelyeket a kocka osztásközének 1, 2, 3 ... -szorosát kitevő távolság választ el egymástól. A vetítőben levő első 53 fényforrás képet alkot például az 52a kockáról és ezt a képet vetíti 54 lencserendszeren 50 keresztül egy első 55 exponáló zónába, amely az 56 feljegyzéshordozó kamerában van. Ezt a képet az 56a feljegyzéshordozó képkockájának 52a' részén rögzítjük. Egyidejűleg egy második 57 fényforrás egy második eredeti filmkockának a képét alakítja ki, például az 52e 55 kockáét és ezt a képet egy második 58 lencserendszeren keresztül a színes 16 televízió kameraláncra juttatja, amely színes információ jeleket állít elő és ezeket a 22a színkódolóra juttatja. A 2. ábrával kapcsolatban ismertetetthez hasonló 60 módon a 22a színkódoló színsegédvivő oldalsávokat és pilotvivő jeleket állít elő, amelyeket a 31 katódsugár­csőre vezetünk. Ugyanúgy mint az előbb, a 19 szinkro­nizáló generátor szinkronizálja a 16 televízió kameralánc működését a 31 katódsugárcső 31a képernyőjén levő 65 kódolt színinformációval. A 31a képernyőn levő mo-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom