163220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftének szelektív konvertálására
163220 11 Az aránynak 1 :1-ről 2,5 : l-re való növelése kissé csökkentette a nafténkonverziót, de határozottan csökkentette a C3 - és C4 -paraffin-szénhidrogének keletkezését, és növelte a Cß-paraffinszénhidrogén-hozamot. Ez azt mutatja, hogy a H2 : szénhidrogén mólarány növelése elősegíti a naftének egyszerű gyűrűnyitását az alacsonyabb hőmérsékleten forró paraffin-szénhidrogénekké való krakkolódással szemben. Hasonló hatást figyeltünk meg, amikor a H2 : szénhidrogén mólarányt 3)10 és 320 °C-on változtattuk. A 3IIO, 320 és 330 °C-on végzett kísérletek a hőmérséklet és a térsebesség növelésének várt hatását mutatták. Az adatokból kitűnik, hogy a benzol csaknem teljesen hidrogéneződött. A legteljesebb hidrogéneződést alacsony hőmérsékleten és nagy H2 : szénhidrogén mólaránynál értük el. 2. példa Az 1. példában használt katalizátort 0,5 mól% oxigént tartalmazó nitrogénáramban regeneráltuk 400 liter/óra térsebességgel 450 °C legmagasabb hőmérsékleten. Regenerálás után a katalizátor aktivitását ellenőriztük az 1. példa szerinti nyersanyaggal, és azt találtuk, hogy az aktivitása azonos a friss katalizátoréval. Ezután a katalizátort alkalmaztuk egy 13,2 s% naftént, 2,5 s% benzolt és 1 mg/kg ként tartalmazó C5 — Ce nyersanyag feldolgozására. Az üzemi körülmények a következők voltak: 320 °C, 24,5 att nyomás, 6 tf/tf/óra térsebesség és 5 : 1 H2 : szénhidrogén mólarány. A termék 7,1 s% naftént, 12 mg/kg benzolt és az elroncsolt nafténeknek és benzolnak megfelelő súlyú C3—C4 paraffinszénhidrogént tartalmazott. A C5—Cq paraffinszén-12 hidrogén-tartalom nem változott lényegesen. A térsebességet 3 tf/tf/órára csökkentve a termék nafténtartalma 2,7 s%-ra és a benzoltartalma 4 mg/kg-ra csökkent. 5-3. példa Az 1. és 2. példa szerinti katalizátort használtuk egy nem kéntelenített, 6 s% naftént, 1,6 s% 10 benzolt és 230 mg/kg ként tartalmazó, egyébként C5- és Co-paraffin-szénhidrogénekből álló nyersanyagfeldolgozására. Kiterjedt kísérletet végeztünk a 2. példában leírt módon való második regenerálással és a nyersanyag molekulaszi-15 tás előkezelésével a kéntartalom változtatására annak megállapítására, hogy hogyan befolyásolja a kén a katalizátor hatásosságát. Az alkalmazott reakciókörülményeket és az eredményeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. 20 A 2. táblázatból kitűnik, hogy 300 mg/kg kén jelenlétének nincs szignifikáns hatása a naftének szelektív konverziójára vagy a paraffinszénhidrogének izomerizálódására az 1. példa szerinti kis kéntartalmú nyersanyaggal összeha-25 sonlítva. Az aromásszénhidrogén-tartalom 1,6 s°/o-ról 62 mg/kg-ra, a kéntartalom pedig 1 mg/ kg-ra csökkent. A katalizátort sikeresen regeneráltuk, amiből kitűnik, hogy a regenerációt nem befolyásolja a kén. A táblázat utolsó négy osz-30 lopa azt mutatja, hogy az aromások hidrogéneződésének mértéke függ a betáplált anyag kéntartalmától. Végül a nyersanyagot az 1. példa szerinti kis kéntartalmú nyersanyagra cseréltük •: ki. A ter-35 mék aromás tartalma 8 mg/kg volt, ami arra mutat, hogy kén jelenlétének nem volt állandó hatása a katalizátor hidrogénezőképességére. 2. táblázat Katalizátor Regenerált Pt-H-mordenit nyersanyag 522—730 második katalizátorregenerálás 0—246 246—340 340—410 410—485 nyomás, att folyadék térsebesség, tf/tf/óra hőmérséklet, °C H2 : szénhidrogén mólarány (egyszeri H2-átbocsátás) — 24,5 5,0 320 5 :1, második katalizátorregenerálás 24,5 '• 5,0 320 5 :1 PARAFFINOK, s% propán i-bután n-bután 1,7 1,7 5,0 3,4 második katalizátorregenerálás 2,0 1,8 1,6 5,0 4,8 4,7 2,8 2,1 2,2 1,9 4,8 2,8 összes C3 + C4 \ 1,7 10,1 második katalizátorregenerálás 9,8 8,7 8,5 9,5 i-pentán n-pentán 13,8 23,7 25,2 15,1 második katalizátorregenerálás 26,1 26,1 ' 25,9 15,8 15,9 15,4 26,4 15,6 összes C3 37,5 40,3 második katalizátorregenerálás 41,9 42,0 41,3 42,0
