163202. lajstromszámú szabadalom • Herbecid szerek és eljárás a hatóanyagként alkalmazott 2-alkiltio-4,6-diamino-S-triazinok előállítására
3 vitelénél savmegkötő szerekként alkálifémhidroxidok, mint nátriumhidroxid és káliumhidroxid, részesülnek előnyben. Ezenkívül azonban a mindenkori amino-komponens (II és III képletű vegyület) feleslegben alkalmazva szintén szolgálhat savmegkötő szerként. Egy merkapto-csoportnak valamely (IV) képletű merkaptán segítségével történő bevitelénél mind trialkilaminok, mind alkálifémhidroxidok számításiba jönnek. Amennyiben egy (IV) képletű merkaptán alkálifémsóját alkalmazzuk, bázis hozzáadása nem szükséges. A reakció-hőmérsékletek —20 és 120 °C közötti tartományban mozognak. Az 1. klór atom kicserélése a cianurklorid-molekulában —20 és 10° közötti tartományban, a 2. klóratomé 0° és 50° közötti hőmérsékleten, míg a harmadik klóratom kicserélése 30° és 120° között megy végbe. A klóratomnak metiltio- vagy etiltio-gyökkel való 'kicserélése úgy történik, hogy a megfelelő 2-klór-triazinnak egy hígítószerrel képzett szuszpenziójához, például aceton/víz hígítószerrel alkotott szuszpenziójához, vizes trialkilamin-oldatot adunk, és az elegyet addig keverjük, amíg átlátszó oldat nem keletkezik. Az oldatba ezután kétszeres moláris mennyiségben gáz alakú metilmerkaptánt vagy etilmerkaptánt vezetünk szobahőmérsékleten való keverés közben és a keletkező olajat feldolgozzuk. A klóratom kicserélését úgy is elvégezhetjük, hogy a megfelelő 2-klór~s-triazint valamely alkálimerkaptid alkoholos vagy alkoholos-vizes oldatába beviszszük, és az így kapott elegyet visszafolyató hűtő alatt addig forraljuk, míg az semlegesen nem reagál. A következő példák az új 2-alkiltio-4,6-diamino^s-triazinok, amelyek az (I) általános képletnek felelnek meg, előállítását szemléltetik. A példákban leírt eljárások szerint előállított további vegyületeket a példák után következő táblázatban soroljuk fel. A hőmérsékletértékeket Celsius-fokokban adjuk meg. 1. példa a) 62,5 g klóracetaldehid-etilénacetált 800 ml metanollal és 585 g ammóniával 10 óra hosszat 135—145°-on autoklávban tartunk. A felesleges ammónia lepárlása után az elegyet körülbelül 800 ml-re betöményítjük, 200 ml 5%-os káliumhidroxid-oldatot adunk hozzá, majd 200 ml-re betöményítjük. Ezután az elegyet nátriuimkloriddal telítjük, 200 ml 50%-os káliumhidroxid-oldatot adunk hozzá, és 500 ml éterrel folyamatosan extraháljuk. Az éteres kivonat szárítása és bepárlása után az aminoacetaldehid-etilénacetált kapjuk, amelynek forráspontja 56 —57° 15 Torr-nál. b) 29,6 g 2-metiltio-4,6-diklór-s-triazint 180 ml benzolban oldunk, és 15,5 g aminoacetaldehid-etilénaeetált adunk 10—15°-on az oldathoz lassú ütemben. Ezután ugyanazon a hőmérsékleten 6 g nátriumhidroxidot oldunk 40 ml víz-4 ben, és az oldatot az elegyhez csepegtetjük. .'Ézi követően a reakcióelegyet szobahőmérsékleter négy óra hosszat keverjük, szűrjük és benzolból kikristályosítjuk. A 2-metiltio-4-klór-6-5 -[r,3'-dioxolanil(2')-rnetilamino]-s-triazin olvadáspontja 123—124°. c) 6,6 g 2-metiltio-4^klar-6-[l ,,3'-dioxolanil{2')-ímetilaminops-triazint 100 ml toluolban oldunk és az oldathoz keverés közben szobahőmérsék-1° léten 4,6 g 36,4%-os vizes metilamin-oldatot adunk. Az elegyet 20 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni, és a vizes réteget elválasztjuk a szerves rétegtől. A toluolos fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A 2-metiltio-4-metilamino-6-[l',3'-dioxolanil(2')-metilamino]-s-triazint benzolból átkristályosítjuk. Op.: 111— 113°. 20 2. példa a) 7,7 g 2,6-diklór-4-etilamino-s-triazint 100 ml benzolban oldunk, és szobahőmérsékleten gg keverés és hűtés közben az oldathoz hozzáadunk 5,3 g aminoacetaldehid-dietilacetált. Az oldathoz ezt követően ugyancsak szobahőmérsékleten hozzácsepegtetünk 1,6 g 30 ml vízben oldott NaOH-t. Az elegyet mindaddig keverjük szoba-30 hőmérsékleten, míg az semlegesen nem reagál. A csapadékot szűréssel elkülönítjük, szárítjuk és acetonból átkristályosítjuk. A szűrletből még kis mennyiségű 2-klór-4-etilamino-6-(^/-dietoxi-etilamino)-s-triazint is elkülöníthetünk, 35 amely 160—161°-on olvad. b) 58 g 2-kIór-4-etilamíno-6-(/?,/?-dietoxi-etil-.. amino)-s-triazint 200 ml 1:1 arányú aceton/víz elegyben szuszpendálunk. A szuszpenzióihoz szobahőmérsékleten keverés és hűtés közben hozzá-40 adunk 20,3 g trietilamint 40%-os vizes oldat alakjában, és az elegyet addig keverjük szobahőmérsékleten, míg az összes anyag oldatba nem megy. Ezt követően 9,6 g metilmerkaptánt vezetünk a reakcióelegybe, és a keverést addig foly-45 tatjuk, míg finomkrístályos csapadék nem keletkezik. A 2-metiltio-4-etilamino-6-(/?,/?-dietoxi-etilamino)-s-triazint szűréssel elkülönítjük és éter/petroléter elegyből átkristályosítjuk. Op.: 50—51°. 50 3. példa 193,4 g 2,6-diklór-4^etilamÍ!no-s-triazint egy liter aceton és egy liter víz elegyében szuszpendálunk, és a szuszpenzióhoz szobahőmérsékleten 105 g aminoacetaldehid-dknetilacetált adunk keverés közben. Ugyanazon a hőmérsékleten még 200 ml 5 m nátriumhidroxidot adunk az 60 elegyhez, és addig keverjük, amíg az semlegesen nem reagál. Ezt követően 56,5 g trimetilamint adunk 40%-os vizes oldat alakjában a reakcióelegyhez, és szobahőmérsékleten addig keverjük, míg az egész oldatba nem megy. Ezután 48 65 g metilmerkaptánt vezetünk az elegybe, és szo-