163199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés textilipari termékek főként fonalak, előfonalak és szalagok hosszegységre eső keresztmetszeteinek meghatározására

183199 10 befolyásolják. A 12 hangérzékelőből kimenő Ui feszültséget önmagában ismert 13 terjedésdidődiszkriminátor bemenetére továbbítjuk, amely 14 minősítőszerkezetíhez az Ui feszültség függvényében előállított U3 feszültséget ad ki. A 14 3 minősítőszerkezet lehet kijelző- vagy regisztrálóegység is. Abban az esetben, ha a találmány szerinti 'keresztmetszet-Hmeghatározó eljárást fonalak tisztítására alkalmazzuk, a 14 minősítőszerkezet olyan vágóegységre hat, amely megadott értékű hibánál a fonalat elvágja. A 2. ábrán feltüntetett kiviteli alak a fentebb ismertetett kivitel olyan változata, amelynél a 10 hanggenerátorral szemben két 12, 16 hangérzékelő van elhelyezve. Ezek közül a 15 textiltermék csak az egyik 12 hangérzékelőt befolyásolja, míg a 16 hangérzékelőre a 15 textiltermék hatásától mentes hangtér hat. E 16 hangérzékelő U2 jelet képez. A 2. ábra a 15 tex- z0 tilterméket metszetben pontként tünteti fel annak jobb érzékeltetése céljából, hogy az kizárólag a 12 hangérzékelőt befolyásolja, és a 16 hangérzékelőt érintetlenül hagyja. A 12 hangérzékelő Ui jelét, valamint a 16 hangérzékelő U2 25 jelét 17 terjedésiidő-diszkrimkiátorba vezetjük, amely az eredő U3 jelet ugyancsak 14 minősítőszerkezetbe továbbítja. Fonalak, előfonalak és szalagok keresztmetszeteinek meghatározásához a gyakorlatban bi- 30 zonyos esetben szükséges lehet, hogy azt több egymás mellett elhelyezett mérőhelyen egyidejűleg végezzük. Ebben az esetben a mérőberendezés felépíthető példaképpen a 3. ábra szerint. 11 feszültségforrással 100 referencia-hanggene- 35 rátört, valamint minden mérőhely 10', 10", 10"'... 10n

hanggenerátorát tápláljuk. A 100 referencia-hanggenerátorral szemben 16 referencia-thangérzékelőt helyezünk el, míg az egyes 10', 10", 10'" ... 10" hanggenerátorokhoz külön-ikü- 4

* lön 12', 12", 12'" ... 12n

hangérzékelőket rendelünk. Ez utóbbiak mindegyikéhez a 2. ábrán feltüntetett módon 17', 17", 17'" ... 17n

terjedésiidő-diszkriminátorokat kapcsolunk, melyek mindegyikét 14', 14", 14'" ... 14" minősítőszerkezetekkel kötjük össze. A 17', 17", 17'" ... 17" terjedésiidő-diszkriminátorokhoz egyrészt a 16 referenda-íhangérzókelő U2 jelét, másrészt' egyenként a 12', 12", 12'" ... 12" hangérzékelők Ui", Ui", Ui"'... Uin

jeleit továbbítjuk. A 4. ábra a <2? fázisváltozás 30 görbéjét, illetve a terjedési idő alakulását mutatja be a szabványos frekvencia, illetve hullámhossz függvényében. Az ábra rezgéstaniból általánosan ismert 55 jelenséget mutat be. A fázisváltozás meredeksége (32 érintő) a 31 inflexiós pontban a rezonanciaélesség függvényében Változó nagyságú. Ez azt jelenti, hogy nagy rezonanciaélesség esetében az 32 érintő meredek, míg csekély rezo- gg nanciaélesség esetén meredeksége kisebb (33 érintő). Amennyiben a rezonanciaviszonyokat textilterméknek a hangtérbe való behelyezésével megzavarjuk, úgy a legalább megközelítőleg rezonanciatartományban rezgő hangtér ter- 65 45 50 jedési viszonyai megváltoznak, és ezáltal a 12 hangérzékelőnél jelentős fázisváltozások lépnek fel. Ezen fázisváltozásokat jelekké alakítjuk át, amelyek a hangtérbe behelyezett anyag menynyiségének felelnek meg. Nagy rezonanciaélesség esetén már egészen csekély anyagtömegekkel jól mérhető jelek állíthatók elő. Az 5. ábra szerinti elrendezésnél a 10 hanggenerátor és a 12 hangérzékelő — pontosabban ezek nyomás- és sebesség-előállító, illetve -felvevő szervei — egymástól az üzemi frekvencia fél hullámhosszának megfelelő V2 távolságban helyezkednek el. Amennyiben a hangteret 18, 19 visszaverő felületek határolják be, úgy az előbbi feltételek mellett ismert módon állóhullámok alakulnak ki, amelyeknél egyrészt a mozgó levegő sebessége, másrészt nyomása helyileg állandó. Ha ezen állóhullámokat a hangtérbe bevezetett 15 textiltermék (6. ábra) megzavarja, úgy ez ugyancsak terjedésiidő-változást eredményez,, és a 12 hangérzékelőnél a nem megzavart állapothoz képest fázisát tekintve eltolt hangjel jelenik meg. Ezen terjedésiidő-különbség a bevezetett textiltermék mennyiségének függvényében változik. Azonos mértékű zavartényezőt feltételezve a terjedési idő változását okozza az is, ha a zavarás helye változik a kialakult állóhullámhoz képest. A terjedési idő változásai legnagyobb mértékben akkor érzékelhetők, ha a zavarás vagy rezgéscsomópontban, vagy hullámhasban lép fel. Rezgéscsomópontok, illetve hullámhasak az állóhullám esetén egyrészt 18, 19 visszaverő felületeknél, illetve az ezek távolságát felező síkban képződnek. A jelenség oly módon hasznosítható, hogy a 15 textilterméket előnyösen vagy a 18, 19 visszaverő felületekkel (6. ábra) határolt hangtér közepén Vagy közvetlenül e felületek valamelyike mentén (7. ábra) vezetjük át. Rezonátorok alkalmazásával az állóhullámok kialakulása jelentősen megkönnyíthető. Ezáltal nemcsak az kerülhető el, hogy a 10 hanggenerátort és a 12 hangérzékelőt (elméletileg végtelen nagy) visszaverő felületekkel vegyük körül, hanem egyidejűleg lehetővé válik a hangenergiának a mérendő termék átvezetési tartományára való koncentrációja. A 8. ábrán feltüntetett elrendezés 19 visszaverő felületben elrendezett 12 hangérzékelővel szemben elhelyezett, 20 rezonátorral ellátott 10 hanggenerátort tartalmaz. A 20 rezonátor előnyösen az üzemi frekvencia negyed huHámhoszszára van hangolva. A 9. ábra ez előbbi elrendezés Inverz kialakítását mutatja be, ahol a 12 hangérzékelőt veszi körül 22 rezonátor. Két 20, 22 rezonátor között kialakított hangteret mutat be a 10. ábra, ahol a rezonátorok egyike a 10 hanggenerátort, másika a 12 hangérzékelőt veszi körül. Ez utóbbi elrendezéssel nyerhető a legnagyobb mértékű terjedésiidőváltozás, tekintettel arra, hogy a 20, 22 rezonátorok egymással szemben elhelyezett nyílásai