163190. lajstromszámú szabadalom • Rúgós húzó- és tolószerkezet sínjárművek, különösen meghajtott járművek középütközős kapcsolóihoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1969. VIII. 13. (VE—557) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. VIII. 14. (134.150) Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 1975. V. 3(1. 163190 Nemzetközi osztályozás: B 61 g 9/00, 11/10 Feltalálók: MOESCHLER Franz mérnök, Zeuthen-Miersdorf, SCHULZE Friedrich mérnök, Berlin-Grünau, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Ministerium für Verkehrswesen, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Rugós húzó- és tolószerkezet sínjárművek, különösen meghajtott járművek középütközős kapcsolóihoz A találmány rugós húzó- és tolószerkezetre vonatkozik sínjárművek, különösen meghajtott járművek középütközős kapcsolóihoz, amelynél egy elülső végén kapcsolófejet hordozó kapcsolókar a húzó- és tolóirányban egy rugó útján a jármű-alvázkerettel szemben meg van támasztva. Egy ilyen fajtájú, ismert húzó- és tolószerkezetnél a kapcsolókar, hátsó vége közelében egy csuklón keresztül egy vonókengyel hosszanti nyílásaiban csúszóan ágyazott csuklócsaphoz csatlakozik. A kapcsolókar hátulsó vége ütközőfelületként van kialakítva. Egy, a jármű-alvázkeretben hosszanti irányban eltolható és az alvázkerettel szemben toló- ós húzóirányú támcsapággyal megtámasztottan ágyazott, előrefelé zárt házban egy, a zárt házrész, valamint a nyitott házrészbe benyúló vonókengyel hátsó része között felfekvő rugó van elrendezve. A tolási irányban a ház lezárt részére a kapcsolókar ütközőfelülete fekszik fel, míg a csuMócsapot, mivel nem visz át tolóerőket, a csukló magával viszi. Húzásirányban a csuklócsap erőátvivő elemként működik a kapcsolókar és a vonókengyel között. Ennél a megoldásnál hátrányos az, hogy a vonókengyel, valamint a ház közötti relatív elmozdulás következtében nagy beépítési hosszra van szükség a jármű-alvázkeretben. A bevezetőben leírt húzó- és tolószerkezet további hátránya abban van, hogy a csuklós összekötés 10 15 25 30 — például gömbcsuklók — a kapcsolókar, valamint a csuklócsap között, nem biztosítja a csuklócsap üzembiztos vezetését, mivel az nem tartható minden egyes lökéshelyzetben függőlegesen. Ezenfelül gyakran hátrányos hatású, hogy a vasútigazgatóságok részéről fennálló követelményeknek a viszonylag keskeny kapcsolókarokra vonatkozóan, amelyek ismét csak térigénycsökkentéses építésmódot és ezáltal viszonylag vékony csuklócsap alkalmazását engednék meg, a teuklócsap nagy támasztási szélessége miatt nem lehet eleget tenni. Már eddig is javasoltak egy, a bevezetésben említett fajtájú rugós húzó- és tolószerkezetet, amelynél a kapcsolókar egy csukló — előnyösen egy stabilizálócsukló — útján kapcsolódik a sínjármű alvázkeretével szemben egy fokozatosan működő rugórendszerrel húzó- és tolóirányban alátámasztott függőleges csuklócsapra. A ház, amely a rugórendszert magában foglalja, emellett a húzó- és tolóerőket átvivő alkatrészként van kialakítva. Ezen húzó- és tolószerkezet alkalmazása meghajtott, azaz vontatójárműveknél jelentős költséggel járna és azért nem jöhet számításba, mivel a lehetséges staibilizálóelem elrendezése következtében a rugórendszer beszerelése, illetve kiszerelése a ház hátsó végénél történik. A találmány által elérendő cél jobb térkihasználású elrendezés létrehozása a húzó- és toló-163190