163183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntőformák és öntőmagok előállítására
MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAIMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1971. IV. 16. (TE—607) Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 163183 Nemzetközi osztályozás: B 22 c 9/02 Feltalálók: LYASS Abram Moiseevich vegyésztechnológus, ZHUKOVSKY Sergei Semenovich vegyésztechnológus, TEPLYAKOV Sergei Dmitrievich vegyésztechnológus, Moszkva Tulajdonos: Tsentralny Nauohno-Issledovatelsky Institut Tekhnologii Mashinostroenia, Moszkva, Szovjetunió Eljárás öntőformák és öntőmagok előállítására A találmány tárgya eljárás öntőformák és -magok előállítására önkeményedő alakítható vagy folyékony masszákból. A találmány szerinti eljárás különösen jól alkalmazható nagyméretű öntőformák és -magok előállítására. Az öntőformák és -magok ismert módon való előállítása azzal a nehézséggel jár, hogy a formák és magok nagyobb hőmérsékleten deformálódásra hajlamosak. Ez a hátrányos tulajdonság megfigyelhető pl. olyan esetben, ha a továbbiakban formahomoknak nevezett töltőanyagként, őrölt tűzálló anyagot, így kvarcihomok, olivin és cirkon keverékeit, kötőanyagként nátriumszilikátot, dikalciumszilikátot vagy dikalciumszilikátot tartalmazó anyagokat használnak. Az öntőmagok előállítása során egyébként az említett anyagokon kívül vizet és esetleg egy habképző szert használnak. (1 342 529 sz. francia szabadalmi leírás, 1 085 651 sz. brit szabadalmi leírás, 1 249 461 sz. NSZK közzétételi irat). Az ismert eljárások szerint az ismert módon előállított masszából készített formákat a levegőn hagyják megkeményedni. A megkeményedési idő viszonylag hosszú, általában 40—50 perc. Az ismert módon előállított öntőformák és -magok nyomószilárdsága nem haladja meg az 1,5—2,0 kp/cm2 értéket. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása öntőformák és -magok előállítására az említett hátrányok kiküszöbölése mellett, amellyel levegőn megkemétnyedő masszából megfelelő kötőanyaggál az ismerteknél jelentősen jobb fizikai, mechanikai tulajdonságokkal rendelkező öntőformákat és -magokat lehet előállítani. 5 A találmány szerint kötőanyagként ortofoszforsavat és vas(II)oxidot vagy egy olyan anyagot használunk, amely legalább 30% vas(II)oxidot tartalmaz. Az ortofoszforsav és a vas(II)oxid reakciója sarán nagy szilárdságú öntőformák és 10 -magok keletkeznek. Egyúttal lényegesen megnövekszik a megszilárdulás sebessége. A találmány szerinti eljárás munkamenete és az egyes . lépések sorrendje egyébként hasonló az ismert eljárásokéhoz. 15 A találmány szerinti eljárással a legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha a formahomokra számítva 2,0—10,0 súly% ortofoszforsavat használunk. Vas(II)oxidot tartalmazó anyagként célszerű-20 en vasrevét használunk. Ez a könnyen hozzáférhető anyag 70%-ig terjedő mennyiségű vas(II)oxidot tartalmaz. A vas(II)oxid mennyiségét célszerűen a formahomok mennyiségére vonatkozóan 1,5 és 6,0 25 suly% között közé állítjuk be. Az öntőformák és -magák szilárdságát "még tovább növelhetjük, ha a kötőanyaghoz egy fémoxidot vagy ^hidroxidot, mint kalcium-, kadmium-, cink- vagy rézoxidot vagy -hidroxidot 30 adunk. Tapasztalataink szerint a formahomok 163183