163158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5,6,7,8-tetrahidro-14H[1]benzazociono[2,1-b]-kinazolin-14-on és származékai előállítására

163158 -5-on-oximmal helyettesítve 7,9-diklór-2-tozil­oxi-3,4,5,6-tetrahidro-l-benzazocint kapunk. b) 2,4-Diklór-5,6,7,8-tetrahidro­-14H[l]benzazocino[2,l-]kinazolin-l 4-on Az lb példában leírt módon eljárva, de az ott használt 2-etoxi-3,4,5,6-tetrahidro-l-benzazocint kb. egyenértéknyi mennyiségű 7,9-diklór-2-tozil­oxi-3,4,5,6-tetrahidro-l-benzazocinnal helyettesít­ve 2,4-diklór-5,6,7,8-tetrahidro-14H[l]benzazo­cino[2,l-b]kinazolin-14-ont kapunk. 7. példa 4-Klór-5,6,7,8-tetrahid7lo­-14H[l]benzdzocino[2,l-b]kinazolin-14-on a) A 4a példában leírt módon eljárva, de az ott használt metánszulfonilkloridot kb. egyenér­téknyi mennyiségű benzolszulfonilkloriddal vagy 3,4-diklórbenzolszulfonilkloriddal helyettesítve 7--klór-2-benzolszulfoniloxi-3,4,5,6-tetrahidro-l­-benzazocint vagy 7-klór-2-(3,4-diklórbenzolszul­foniloxi)-3,4,5,6-tetrahidro-l-benzazocint ka­punk. b) 4-Klór-5,6,7,8-tetrahidro­-14H[l]benzazocmo[2,l-b]kinazolin-14-on Az lb példában leírt módon eljárva, de az ott alkalmazott 2-etoxi-3,4,5,6-tetrahidro-l-benzazo­cint kb. egyenértéknyi mennyiségű 7-klór-2--benzolszulfoniloxi-3,4,5,6-tetrahidro-l-benzazo­cinnal vagy 7-klór-2-(3,4-diklórbenzolszulfonil­oxi)-3,4,5,6-tetrahidro-l-benzazocinnal helyette­sítve 4-klór-5,6,7,8-tetrahidro-14H[l]benzazocino­[2,l-b]kinazolin-14-ont kapunk. 8. példa 12-Klór-5,6,7,8-tetrahidro-l 4H[1]~ benzazocino[2,l-b]kinazoün-14-on Keverővel, csepegtető feltéttel és hőmérővel el­látott lombikba 17,5 g (0,1 mól) 6,7,8,9-tetra­hidro-5H-benzocikloheptén-5-on-oximot, 15,8 g (0,2 mól) száraz piridint és 25 ml száraz diklór­etánt teszünk. A kapott keveréket keverjük, és kb. —15 °C belső hőmérsékletre hűtjük. Ezután hozzáadunk 19,1 g (0,1 mól) p-toluolszulfonsav­kloridot 50 ml diklóretánban oly módon, hogy közben a reakciókeverék hőmérséklete ne emel­kedjen —10 °C fölé. A keveréket további 2 óra hosszat kb. —15 °C-on keverjük, ezután a kép­ződött csapadékot leszűrjük, és a szüredékhez —10 °C-on hozzáadjuk 18,6 g (0,1 mól) metil-5--klórantranilátnak 50 ml diklóretánnal készült oldatát. A kapott keveréket szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, majd 15 óra hosszat kever­jük. Végül a keveréket 100 ml vizes 2 n nátri­umhidroxid-oldattal, majd 100 ml 2 n sósavval mossuk. A szerves réteget vízmentes nátrium­szulfáton szárítjuk, szűrjük, és a szüredéket vá­kuumban bepároljuk. A maradékot kb. 250 ml benzolban oldjuk, és a benzolos oldatot kovasav­gélen szűrjük. Ezután a benzolt vákuumban el­párologtatjuk, és 12-klór-5,6,7,8-tetrahidro-14H­[l]benzazocino[2,l-b]kinazolin-14-ont kapunk, amelyet dietiléterből átkristályosítunk. Olvadás­pontja 195,5—197 °C. A kitermelés az elméleti-5 nek 6,7°/ 0 -a. 9. példa ll-Klór-5,6,7,8-teirahidro-10 -14H[l]benzazocino[2,l-b]kinazolin-14-on A 8. példában leírt módon eljárva, de az ott alkalmazott metil-5-klórantranilátot kb. egyen­értéknyi mennyiségű metil-4-klórantraniláttal 15 helyettesítve ll-klór-5,6,7,8-tetrahidro-14H[l]­benzazocino[2,l-b]kinazolin-14-ont kapunk. Di­etiléterből átkristályosítva 170—170,5 °C-on ol­vad. A kitermelés az elméletinek 9,7%-a. 20 10. példa 2-Nitro-5,6,7,8-tetrahidro-14H[l]­benzazocino[2,l-b]kinazolin-14-on Az 1. példában leírt módon eljárva, de az ott 25 használt 2-etoxi-3,4,5,6-tetrahidro-l-benzazocint egyenértékű mennyiségű 9-nitro-2-etoxi-3,4,5,6--tetrahidro-1-benzazocinnal helyettesítve a cím szerinti vegyülethez jutunk. Olvadáspontja 191 °C. 30 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az I általános képletű új 5,6,7,8-tet­rahidro-14H[l]benzazocino[2,l-b]kinazolin-14-on 35 és származékai előállítására — ebben a képlet­ben Rí, R2, R.3, R4 és R5 azonosak vagy külön­bözők lehetnek, és hidrogén- fluor- vagy klór­atomot vagy nitrocsoportot jelentenek azzal a megszorítással, hogy 40 (1) az Rí és R2 szubsztituensek legfeljebb egyi­ke jelenthet nitrocsoportot, (2) az R3, R4 és R5 szubsztituensek közül leg­alább egy hidrogénatomot jelent, és (3) ha az R3, R4 és R5 szubsztituensek egyike 451 nitrocsoportot jelent, a többi szubsztituens hid­rogénatomot jelent — azzal jellemezve, hogy va­lamely II általános képletű vegyületet — ebben a képletben Rí és R2 a fenti jelentésű, és B^ hid­rogénatomot vagy 1—5 szénatomos alkilcsopor­tot jelent — valamely III általános képletű ve­gyülettel — ebben a képletben R3, R4 és R5 a fenti jelentésűek, és R7 klór- vagy brómatomot vagy 1—5 szénatomos alkoxicsoportot vagy egy 55 IV általános képletű csoportot jelent (ebben a képletben Rs 1—5 szénatomos alkilcsoportot vagy egy V általános képletű csoportot jelent, amely­ben Rg fluor- vagy klóratomot vagy 1—5 szén­atomos alkilcsoportot jelent, és n értéke 0,1 vagy 60 2, amikor is az Rg szubsztituensek azonosak vagy különbözők, ha n értéke 2) — reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja azzal jellemezve, hogy a reakciót iners szerves oldószerben 50 és 200 °C közötti hőmér-65 sékleten hajtjuk végre. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom