163126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrátcellulóz alapú, homogén szivacsos testek folyamatos előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány A bejelentés napja: 1971. III. 16. (MA—2211) Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 1975. I. 31. 163126 Nemzetközi osztályozás: B 29 d 27/06 Feltalálók: Erdei János vgyészmérnök. Nyergesújfalu, (35%), Dr. Czájliik István vegyészmérnök, Budapest, (25%). Szabó René gépészmérnök, Nyergesújfalu, (15%), Pataki László vegyésztechnikus, Nyergesújfalu, (10%), Dr. Móri König Gyula vegyészmérnök, Nyergesújfalu, (5%), Barkaszi Béla vegyészmérnök, Nyergesújfalu, (5%), Jávor István gépészmérnök, Nyergesújfalu, (5%) Tulajdonos: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfalu Eljárás hidrátcellulóz alapú, homogén szivacsos testek folytonos előállítására A találmány eljárás hidrátcellulóz alapú, leg­feljebb 30 perces koagulálás és regenerálódás alatt létrejövő homogén szivacsos testek folyto­nos előállítására oly módon, hogy a cellulózból ismert módon 60—80 7-számú viszkózt készí­tünk, azt 12—18, előnyösen 14—18 sópontig utó­érleljük, belekeverjük az ismert pórusképző, töltő-, valamint egyéb regenerálóanyagokat, melynek során a reakciókeverék felmelegszik, majd még egy új, szabályozott utókezelést alkal­mazunk, és a kapott anyagot folytonosan, tet­szőleges alakban, kívánt esetben szalagszerűen, egy vagy több textilréteggel elválasztva, nedves és/vagy száraz koagulációval egybekötött rege­nerálásínak vetjük alá, végül ismert módon ki­készítjük, azaz mossuk, kéntelenítjük, fehérítjük és preparáljuk. A találmány lényege az új szabályozott utóke­zelés, amely abból áll, hogy az utóérlelt és is­mert pórusképző, töltő-, valamint egyéb regene­rálóanyagokkal kapott szivacsalapanyagot 0—20 °C-ra hűtjük és/vagy, a további dexantogenálást megakadályozó stabilizáló anyagok jelenlétében legalább egy órát állni hagyjuk, és ily módon a szi­lárd részecskék és a folyadék fázishatárán lét­rejött dinamikus egyensúlyú szivacsalapanyagot kapunk, melyet a továbbiakban az előbb emlí­tett ismert módon dolgozunk fel. Az eddig alkalmazott, szivacsos test és/vagy szivacslap előállítására irányuló eljárásoknál a 10 15 20 25 30 viszkózoldatot többnyire utóérlelés nélkül hasz­nálják fel szivacsalapanyag készítésére. Ilyen eljárásokat írnak le például a következő szabadalmak: a 245 049, 308 838, 426 099, 445 456, 607 573, 914151. és 1 054159. számú brit — 458 964. számú kanadai — 65 058. számú holland — 1 025 296. számú francia — 642 267, 833 705, 849 483, 861 604, 910 334. és 1 297 852. számú né­met — 69 704. számú NDK — 5099/1967 számú japán — 138 028. számú, 139 695, 139 754. számú magyar — 87 853. számú norvég — 141 161. szá­mú osztrák — 43 558. számú lengyel — 213 415. számú spanyol és 2 105 380, 2 490 178, 2 706 159, 2 853 395, 2 916 390, 3110 602, 3 261704 és 3 382 303 számú USA szabadalmi leírások. Ezekkel az eljárásokkal nem lehet nagy tel­jesítménnyel, folytonosan szivacsos testeket elő­állítani, aminek több oka van. Elsősorban kell említeni azt a követelményt, hogy a szivaesalap­anyag sok komponensű, sűrűn folyós anyag, melynek egyenletes, gyors koagulációját eddig nem sikerült biztosítani. Ezenfelül a koaguláció és regenerálás közben az elektrolit, valamint a hő hatására felületi hártya, majd bőr képződik a szivacsos testek felületén és belső üregei fa­lán, amely a folyadék-, vegyszer- és hőkommu­nációt kedvezőtlenül befolyásolja. Ez inhomogén szerkezetek kialakulását eredményezi. Ha a szi­vacsos test gyártásánál a koagulációt és regene­rálást meggyorsítjuk, a felszabaduló gázok ösz-163126

Next

/
Oldalképek
Tartalom