163117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-1-butanol izomérek elválasztására

163117 3 4 -1-butanolt csepegtetünk, miközben az oldatot 50 C°-ra melegítjük. Az adagolás befejezése után az oldatot 30 C°-ra lehűtjük, az 1-2-amino-1-butanol savanyú L-tartarátsójának néhány 5 kristályával beoltjuk és lassú keverés közben 8 óra leforgása alatt lassan 5 C°-ra lehűtjük. Szűrés és szárítás után 320 g kristályos 1-2-amino-1-butanol savanyú L-tartarátsójához jutunk, amelynek fajlagos forgatóképessége [Ö]20

D = 10 =+10.5-+11.0. A vizes szűrletet 30 Hgmm nyomáson 70 C-on melegítjük, míg víztartalma teljes mértékben elpárolog. A kapott maradékot 1800 ml meta-15 nolban feloldjuk, és a kapott oldathoz forrpont hőmérsékleten 150 g (1 mól) L(+)-borkősavat adunk. Az adagolás befejezése után az oldatot lassú keverés közben 35 C°-ra lehűtjük, a d-2--amino-1-butanol savanyú L-tartarátsójának né-20 hány kristályával beoltjuk, majd 5 óra leforgása alatt tovább hűtjük 25 C°-ra. A kristályos anyagot szűrjük és szárítjuk, ily módon 360 g kristályos d-2-amino-l-butanol savanyú L-tartarátsójáboz jutunk. A hozam 75% elméleti, fajla-25 gos forgatóképessége [a]D

2o=+24.4. Az előzőekben kapott 360 g tartarátsót 350 ml vízben feloldjuk, és az oldathoz 10,7—11,0 pH-érték eléréséig mésztejet adunk. A kicsapott 30 kalciumtartarátot szűréssel elkülönítjük, a vizes szürletet pedig olajfürdőbe helyezett és frakcionáló oszloppal felszerelt lombikban 35 Hgmm nyomáson és 80 C° hőmérsékleten melegítjük, míg teljes víztartalma elpárolog. Ekkor a nyo-35 mást 13 Hgmm-re csökkentjük és a fürdő hőmérsékletét 110 C°-ra emeljük. Ily módon a d-2-aimino-l-butanolt 83—87 C° közötti hőmérsékleten frakcionáljuk, a hozam 90%. d) a szabad d-2-amino-l-butanolt tartarátsójából ismert módon alkáliföldfémhidroxiddal való kezeléssel felszabadítjuk. A találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módja szerint az a) lépést úgy végezzük, hogy L(+)-borkősav vizes oldatához lassan dl-2-amino-1-butanolt adagólunk. Az esetleges csapadékképződés megakadályozása céljából ajánlatos az adagolást kissé emelt, 50 C°-ig terjedő hőmérsékleten elvégezni. Ebben áz eljárási lépésben előnyösnek bizonyult az is, hogy az oldatban levő L-(+)-borkősavhoz képest a dl-2-amino-l-butanolt feleslegben használjuk, et a felesleg előnyösen a sztöchiometrikus mennyiséghez képest 25— 40%-nak felel meg, így például 4 mól dl-2-amino-1-butanolt, előnyösen 3 mól savval reagáltatunk, míg a maradék 1 mól savat a c) lépésben adjuk hozzá a metanolos oldathoz. Más szavakkal kifejezve az a) lépésben használt sav menynyisége kb. 25%-kal kevesebb a racém-keverék rezolválásához szükséges sztöchiometrikus mennyiséghez képest. Az a) lépésben a víz mennyiségét úgy választjuk meg, hogy megakadályozzuk az oldat betöményedését az 1-2-amino-1-butanol savanyú L-tartarátsójának kikristályosodása előtt. Az utóbbi célból a használt vízrmennyisége 1 súlyrész savra számítva nem lehet több 2 súlyrésznél. Az előnyös vízmennyiség egy rész savra számítva 1,7—1,8 súlyrész víz. A b) lépést előnyösen úgy végezzük, hogy az oldatot lassú keverés közben 5 C°-ig lassan lehűtjük, és a kristályképződést célszerűen úgy indítjuk meg, hogy az oldatot az l-2^amino-l-butanol savanyú L-tartarátsójának néhány kristályával beoltjuk. Ilyen feltételek mellett a kristályosodás gyakorlatilag kb. 7—8 óra leforgása alatt végbemegy. A kapott kristályok szűréssel elkülöníthetők, míg az anyalúgot a c) lépésbe továbbítjuk. A c) lépésben a víz eltávolítását elpárologtatással végezzük, amelyet 70 C°-ot meg nem har ladó hőmérsékleten kivitelezünk. A vízmentesítés könnyen és gyorsan végrehajtható, ha kb. 30 Hgmm nyomáson dolgozunk. A bepárlási maradékot ezt követően olyan mennyiségű metanolba feloldjuk, amely a visszamaradt, fentemlített mennyiségű L(+)-borkősav feloldásához elegendő, előnyösen az oldat forrponthőmérsékletén történő feloldás esetén. Az oldatot ezután kb. 35 C°-ra lehűtjük, a d-2-amino-l-butanol savanyú L-itartarátsójának néhány kristályával beoltjuk és gyenge keverés közben lassan kb. 25 C°-ra lehűtjük. A savanyú só kristályait ismét szűréssel elkülönítjük. A dl-aímino-1-butanolnak a kívánt d- és 1-izomer sóvá át nem alakított részét a metanolos szűrletből úgy nyerhetjük vissza, hogy a metanolt elpárologtatjuk és a maradékot vagyis a dl-2-amino-l~butanol savanyú L-tartarátsóját vizes alkáliföldfémhidroxiddal elbontjuk. A találmány szerinti eljárás további részleteit az alábbi kiviteli példa kapcsán ismertetjük: 450 g (3 mól) L(+)-borfcősavat 290 ml vízben oldunlk és az oldathoz 356 g (4 mól) dl-2-namino-40 Az előzőhöz hasonló eljárás használható az 1-2--amino-l-butanol kinyerésére savanyú L-tartarát sójából. 45 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás dl-2-amino-l-bu tanol optikai antipódokra való elválasztásra, vizes L(+)-borkősavval való reagáltatás, az 1-2-amino-l-butanol savas 50 L(+)-tartarátjánafc a vizes oldatból történő kristályosítása, az anyalúgból a d-2-amino-l-butanol kinyerése és ez utóbbinak savas tartarátból lúgos alkáliföldfémhidroxiddal történő felszabadítása útján, azzal jellemezve, hogy a vizes 55 L(+)-borkősavhoz legfeljebb 50 C° hőmérsékleten a sztödhiometrikusihoz képest feleslegben dl-2-amino-l-butanolt adunk, az 1-2-amino-l-butanol reakció során savas L(+)-ta:rtarátját az oldatból annak legfeljebb 5 C°-ra való lehűtósé-60 vei kristályosítjuk, a kristályok elkülönítése után az anyalúg víztartalma legfeljebb 70 C°-on csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, a maradékot metanolban oldjuk, a metanolos oldathoz a kezdeti reakcióban használt dl-2^amino-l-bu-65 tanol sztöchiometrikus mennyiségének megfelelő 2