163112. lajstromszámú szabadalom • Esőztető öntözőberendezés
163112 8 gék csökkenésével növekednek, és a legnagyobb a szöghöz a legkisebb Di furatátmérő, a legkisebb d szöghöz pedig a legnagyobb D4 furatátmérő tartozik, természetesen köralakú furatokat feltételezve; így fennáll a Di<D2<D3 <D4 összefüggés. Megjegyezzük, hogy az a—ő kilövellési szögekhez a 2 cső palástján e szögeknek megfelelő ívhosszak vannak hozzárendelve, amelyeket a 2. ábrán a, b, c és d hivatkozási jelekkel tüntettünk fel. A gyakorlatban a 8—11 perforációk kiosztása ezeknek a távolságoknak a csőpalástra történő egyszerű felhordásával hajtható végre, a 7 gerincvonalat véve kiindulási alapul. A furatök egymástól való hosszirányú távolságát e hivatkozási jellel tüntettük fel. A találmányunk szerinti furatkiosztással és méretezéssel tehát elérhető, hogy a rendszerben uralkodó állandó nyomás mellett bármilyen megkívánt, az adott öntözendő növény víziigényének megfelelő tetszőleges, előre pontosan meghatározott mm/óra intenzitáshoz a vízsugarak átmérője mindenkor pontos függvénye legyen az egy-egy vízsugár által beöntözött terület nagyságának. Kísérletek és empirikus adatok alapján valamely — egy furat által öntözendő — területre juttatandó Q vízmennyiséghez az alábbi tapasztalati képlet alapján tudjuk egy-egy furat szükséges keresztmetszeti területét kiszámítani: D„-2 l/Qn — E„ ahol D„[mm] = a kialakítandó furat átmérője, [mm] -ben; Q[l/ó] = az adott területre egy óra alatt juttatandó vízmennyiség [l]-ben; Ev = empirikus egységtényező, amelynek értéke v = 0,6—1,0 att nyomásértékek mellett 0,032—0,042 között van; ezt a tényezőt hidraulikai módosító tényezők figyelembevételével kísérletek alapján határoztuk meg. Ilyen hidraulikai tényezők pl. a súrlódás, kontrakció stb. A 2. ábra szerinti vezetékszakaszon a 8—11 furatok egymástól való e távolságát annak a tapasztalati ténynek az alapján lehet meghatározni, hogy a vízsugarak — függetlenül a kilövellés távolságától — szélességi értelemben mintegy 50 cm-es területsávon szóródnak szét. Ennek megfelelően az öntözési szóráskép a 4. ábra szerint egy-egy csőszakasszal szemben olyan, hogy a 8 legkisebb furat tarto'mányában E hosszúságú (3. ábra), de 3e maximális szélességű (kb. 50 cm) területre hullik a 8a vízsugár által kilövellt vízmennyiség, majd a többi furat esetében ez a szélesség azonos, a beöntözött terület hosszúsága azonban rendre E, G és H. Ily módon a négy 8— 11 furat együtt olyatn területet öntöz, amely a legnagyobb 11 furat melletti sávban a 4. ábrát tekintve a vízsugarak irányától balra tolódik el, azonban éppen így jön létre a lényegében egyenletesen öntözött terület, mivel a szomszédos, azonos furaitkiosztású szakasz legkisebb furatával egyvonalba eső területrész ilyen mértékben öntözetlen marad az ezen utóbbi szakasz furataiból kilövellt víztől; az első szakasz legnagyobb furatának balra kiterjedő vízsugara azonban éppen ezt a területet is öntözi. 5 A gyakorlatban kialakítható számos, a különböző talajfajtálknak, növényeknek és egyéb szempontoknak megfelelően megválasztható konkrét méretrendszerek közül az alábbi, a gyakorlatban meg is valósított példát közöljük: 10 a tápvezeték 190 mm átmérőjű tömlő, amelyre négy 110 mm átmérőjű öntözővezetéket csatlakoztatunk, amelyek 3"0 m hosszúságúak; ezeket a végükön egy 190 mm-es átmérőjű kommuni-15 kációs nyomáskiegyenlítő vezeték fogja össze. A tömlők anyaga polietilén, a berendezésben uralkodó, állandó nyomás 0,6 att. Ilyen nyomás mellett az oldalirányú kilövellés 5 m (Az 1. ábrán az X méret). Mivel az öntözővezetékek kétoldalt 20 vannak perforálva, az önítözővezetékék egymástól való távolsága (2X) 10 m-re adódik. A vízigény az adott esetben 15 mim/óra intenzitással egyenértékű. Az öntözővezetékeken egy-egy, a teljes vezetékhossz mentén periodikusan ismét-25 lődő vezetékszakaszt a 2. ábrának megfelelően négy furattal alakítottuk ki, A furatok egymástól való oldalirányú távolsága e = 125 mm. Ebben az esetben a legkisebb 8 furatból kilépő 8a vízsugár hajlásszöge úgy van megválasztva, 30 hogy a kilövellés távolsága E = 90 om, a 9a vízsugáré F = 90+110 = 200 cm, a 10a vízsugáré G = 90+110+130 = 330 cm, és a 11a vízsugáré H = 90+110+130+170 = 500 cm. A 15 mm/óra intenzitás értelmében ezeknek a furatoknak 35 rendre Q8 = 6,75 l/óra, Q 9 = 8,25 l/óra, Q U1 = = 9,75 l/óra és Qu = 12,75 l/óra vízmennyiséségek tartoznak. A D„ = 2 í/Qn— E» kép-40 létből alkalmazandó köralakú furat-átmérők: D8 = 0,600 mm; Dg = 0,662 mm; D 10 = 0,720 mm és Dtl = 0,842 mm. Amint látható, a találmányunk szerint a furatméretek ezredmilliméteres pontossággal 45 meghatározhatók, aminek eredményeként a kilövellő vízsugarak átmérője mindig pontos függvénye az adott vízsugarak által beöntözött terület nagyságának. Ez a nagyfokú pontosság azért szükséges, mert a találmány szerinti berendezés 50 — a tökéletes vízelosztás érdekében — nagyon sok vízsugárral üzemel, így minden kis pontatlanság megsokszorozódva, már durván rontaná a vízéiosztás egyenletességét. 55 W.T 1 Szabadalmi igénypontok: 1. Esőztető öntözőberendezés, amelynek a talajszint felett elhelyezett, tápvezetékre kapcsolt, 60 furatokkal ellátott öhtözővezetékei vannak, azzal jellemezve, hogy a tápvezetékre (1) legalább két, egymással előnyösen párhuzamos, oldalirányú vízsugarak kilövellésére alkalmas furatokkal ellátott öntözővezeték (2; 3) van csatlakoz-65 tátva, amelyeknek a tápvezetékkel (1) ellentétes 4
