163112. lajstromszámú szabadalom • Esőztető öntözőberendezés

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. IV. 29. Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 1975. II. 28. (IE—351) 163112 Nemzetközi osztályozás: Á 01 g 25/02 x" Imre Miklós oki. mg. mérnök, Dr. Gálfi Ferenc jogtanácsos, Tornai Árpád főmérnök, Fülöp János technikus, Budapest Esőztető öntözőberendezés A találmány esőztető öntőberendezés, amely­nek a talajszint felett elhelyezett, tápvezetékre kapcsolt perforált öntözővezetékei vannak. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban többféle felületi öntözési rendszer került alkalmazásra. Az egyik legrégebben ismert megoldásnál, az árasztásos öntözésnél, az adott területet idősza­kosan vízzel borítják el (rizstelepek). Ez a mód­szer azonban rendkívül vízpazarló, 'alkalmazha­tósági területe a rizstermelés mellett egyébként is legfeljebb a legelőöntözésre terjed ki. Egy másik régóta ismert felületi öntözési rendszer, a víz elszivárogtátásán alapuló baráz­dás áztatás lényege, hogy a növénykultúrák sor­közeiben kialakított barázdában, tehát a talaj felületén áramlik az öntözővíz, és onnan szivá­rog a növény gyökérzetének a környezetébe. Sá­vos csörgedeztetésnél terelősávok alkalmazásá­val jut a víz a barázdákba, a héjcsatornás felü­leti öntözésnél pedig lábakra állított vasbeton csatornák segítségével osztják el az öntözővizet öntözőcsövek, vagy perforált tömlők útján a földből készített öntözőbarázdákban. Ezeknek a megoldásoknak közös hátránya a vízpazarlás, túlöntözés, talajrongálás stb. E hát­rányok kiküszöbölése érdekében alkalmazzák a földalatti csővezetékről végzett felületi öntözést, amelynél felszálló hidránisokon keresztül elosztó­vezetékeken, vagy perforált tömlők közbeiktatá­sával juttatják a vizet a földből készült áztató­barázdáJkba. Ugyancsak az elszivárgásmentes vízszállításra törekszenek a csöves és tömlős fe­lületi öntözéssel, ahol a fővezetéket néha hid-5 ránsra, nléha sízivattyúra kapcsolják, és az öntö­zővizet elosztónyílásokon át juttatják a földből készült szivárogtató barázdákba. Mivel a vízpazarlás a felületi, elszivárogtató 01 típusú rendszer lényegéből következően igen nagy, az alkalmazott csővezetékek igen nagy — 150—500 mm — átmérővel kell, hogy rendelkez­zenek; ilyen nagy átmérők mellett azonban a tömlő nagyon könnyen kipukkad, így gyakorlati 15 értéke csekély. Az ilyen tömlők méretezésére ja­vasolt módszert ismertét a „Vízügyi Közlemé­nyek" 1964. évi 3. számában, a 432—443. oldalon. A felületi, barázdákban történő elszivárogtató rendszerű öntözési módszernél lényegesen elő-20 nyösebb az ún. esőztető öntözési rendszer, mivel a természetes csapadék hatását ezzel a megol­dással lehet >a leginkább megközelíteni: így ugyanis egyrészt kevesebb vízfelhasználás mel­lett viszonylag egyenletes vízelosztást lehet az Se öntözendő területen biztosítani, másrészt nem­csak a növények gyökérzete, (hanem a lombozata is vizet kap, aminek élettani szempontból rend­kívül nagy a jelentősége. A jelenleg ismert esőz­tető öntözési rendszerek kivétel nélkül motori-30 kus erővel emelik az öntözővizet a levegőbe, és 163112

Next

/
Oldalképek
Tartalom