163096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elasztomerekké vulkanizálható keverékek hordozóanyagra való felvulkanizálásánál a tapadás közvetítésére

3 163096 4 útján a tapadási értékek lényeges megnövelése ér­hető el. Ilyen alkalmazásban a rezorcinból és formalde­hidből készült kondenzációs termékek bizonyultak a legjobb hatásúaknak. A rezorcin nehezen diszper­gálható voltából származó hátrányok kiküszöbölhe­tők oly módon, hogy az egyenlő részarányban alkalmazott rezorcint és igen finom eloszlású kova­savat összeőrölik, vagy pedig a gyantaképző anya­got oldatból adszorptív úton viszik fel a kovasavra. Formaldehid-komponensként ill. formaldehidszolgál­tató anyagként igen finomra őrölt hexametiléntetr­amint használnak, amely a vulkanizálás hőmérsék­letén a rezorcinnal való gyantaképzéshez szükséges formaldehidet felszabadítja. Bár a leírt rendszerrel, különösen termtszetes kaucsuk és különféle szintetikus kaucsukfajták ese­tében is igen jó hatást értek el, a további fejlesz­tési munkák során mégis kitűnt, hogy hexametilén­tetraminnal nem lehet mindenfajta összetétel eseté­ben az optimális tapadási értékeket elérni. Emellett poliészter-rostok esetében további hátrányként je­lentkezik a hexametiléntetramin elbomlása során képződő aminők ül. ammónia bizonyosfokú rostká­rosító hatása is. A találmány abból a feladatból indult ki, hogy a töltőanyagokat, különösen kovasavat, valamint formaldehiddel gyanta képzésére képes fenolokat és/vagy aminokat tartalmazó kaucsukkeverékek hor­dozóanyagokra történő felvulkanzizálásához tapa­dásközvetítő adalékként olyan formaldehid-szolgál­tató anyagot hozzunk létre, amely a hexametilén­tetramin esetében tapasztalt, fentebb említett hátrányoktól mentes, emellett azonban a hexa­metiléntetraminhoz hasonlóan csupán az alkalma­zott vulkanizálási hőmérsékleten adja le a rezorcin­nal való kondenzációs folyamathoz a formaldehi­det. Az 561 686 sz. kanadai szabadalmi leírásban formaldehidet szolgáltató anyagként javasolt para­formaldehid már a kaucsukkeverékek alkotórészei­nek keverési művelete során depolimerizálódik a keverési művelet következtében fellépő magasabb hőmérséklet következtében, és így erős formalde­hidfejlődés közben nem kívánatos időeló'tti gyanta­képződés következik be, már a vulkanizálódás előtt is. Ennek következtében azután már nem biztosít­ható a kaucsukkeveréknek a hordozóanyagon való jó tapadása. Meglepő módon azt találtuk, hogy az oly lineá­ris polioximetilének, amelyek átlagos molekulasúlya legalább az alfa-polioximetilénekének felel meg, de előnyösen ezt meg is haladja, igen nagyfokú hatá­sosságot mutatnak az említett alkalmazási mód esetében formaldehid-szolgáltató szerekként. Az alfa-polioximetilének Staudinger szerint a HO - (CH 20) n - H típusnak megfelelő lineáris polioximetilénglikolok elegyei, amelyek átlagos n kondenzációs foka (a formaldehid-egységek lánchosszúsága) nem kisebb, mint 100, sőt általában ennél jóval nagyobb, lega­lább 200 feletti nagyságrendű. Az ilyen formaldehid-szolgáltató szerek -amelyeket a továbbiakban FOD rövidített elneve­zéssel jelölünk — előállítása viszonylag egyszerű módon történik, mégpedig úgy, hogy porított para-5 formaldehidet, amelynek HO-(CH2 0)n-H általá­nos képletében az n közepes lánchosszúsági érték 30 és 100 között van, 80 C° körüli hőmérsékleten kb. három napig temperálunk. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő paraformaldehidet vizes form-10 aldehidoldat kismennyiségű sav hozzáadásával történő kondenzálása útján állítjuk elő. Meglepő módon nem állítható elő a kívánt tulajdonságokkal rendelkező FOD a 30-nál kisebb n közepes lánc­hosszúságú, főként 10 és 20 közötti n értékű 15 porított paraformaldehid kondenzálása útján. Az Üyen un. N-paraformaldehidet oly vizes formalde­hidoldatok kondenzációja útján állítják elő, ame­lyek rendszerint csak igen csekély mennyiségű han­gyasavat tartalmaznak. 20 Felhasználható azokban a por alakú N-paraform­aldehid is a találmány szerinti FOD előállítására, ha ezt a N-paraformaldehidet 0,1-5% igen finom­ra őrölt szilárd savval, főként oxálsawal homo-25 génen összekeverjük és ezt a keveréket 100 C° hőmérsékleten kb. 20 - 24 óra hosszat temperáljuk. Általában 0,5% körüli mennyiségű szilárd sav ele­gendő erre a célra. Ha a temperáló kezelést csökkentett nyomás alatt végezzük, akkor elegen-30 dő kb. 2 órai kezelés 80-90 C° hőmérsékleten. A FOD előállítása során eljárhatunk továbbá oly módon, hogy először a paraformaldehidet szoba­hőmérsékleten erősen hígított kénsawal vagy nát­ronlúggal kezeljük és ezáltal az esetleg még jelen-35 levő kismolekulájú alkotórészeket eltávolítjuk. Ezu­tán az anyagot leszűrjük és a szilárd paraformalde­hidet vízzel való mosás után a fentebb leírt körülmények közötti hőkezelésnek vetjük alá. A leírt módszerekkel nyert FOD készítménynek 40 az ismertetett felhasználási célra való alkalmasságát célszerűen azáltal ellenőrizzük, hogy a kapott ter­mék a 2 481 981 és 2 519 550 sz. amerikai szaba­dalmi leírásokban ismertetett un. rezorcin-próba feltételei között már nem ad pozitív reakciót. 45 A hexametiléntetraminnal összehasonlítva, a ta­lálmány szerinti FOD lényegesen jobb tapadási értékeket ad, különösen a peroxidosan hálósított SBR (sztirol-butadién mükaucsuk) keverékek, 50 Hypalon, EPDM (etilén-propilén kopolimerizátum alapú elasztomer) tapadó-keverékek, valamint kloro­prén-kaucsuk, poliészter-szövetek és polieszter-nylon kevert szövetek esetében, amint ez az alábbi példákban bemutatott kísérleti eredményekből kitű-55 Túk ­A példákban megadott keverékek előállítása is­mert módon történt, még pedig úgy, hogy vagy a*; aktív kovasavat és a rezorcint külön adtuk a kaucsukkeverékhez és gyúrógépben összekevertük, 60 va Sy P e(U 8 előkeveréket készítettünk a rezorcinből és az aktív kovasavból és ezt, további aktív kova­savnak a teljes kívánt töltőanyagmennyiség eléréséig történő hozzáadásával, hengerszéken kevertük be a kaucsukba. A FOD bekeverése ugyanilyen módsze-65 rekkel történhet. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom