163096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elasztomerekké vulkanizálható keverékek hordozóanyagra való felvulkanizálásánál a tapadás közvetítésére
3 163096 4 útján a tapadási értékek lényeges megnövelése érhető el. Ilyen alkalmazásban a rezorcinból és formaldehidből készült kondenzációs termékek bizonyultak a legjobb hatásúaknak. A rezorcin nehezen diszpergálható voltából származó hátrányok kiküszöbölhetők oly módon, hogy az egyenlő részarányban alkalmazott rezorcint és igen finom eloszlású kovasavat összeőrölik, vagy pedig a gyantaképző anyagot oldatból adszorptív úton viszik fel a kovasavra. Formaldehid-komponensként ill. formaldehidszolgáltató anyagként igen finomra őrölt hexametiléntetramint használnak, amely a vulkanizálás hőmérsékletén a rezorcinnal való gyantaképzéshez szükséges formaldehidet felszabadítja. Bár a leírt rendszerrel, különösen termtszetes kaucsuk és különféle szintetikus kaucsukfajták esetében is igen jó hatást értek el, a további fejlesztési munkák során mégis kitűnt, hogy hexametiléntetraminnal nem lehet mindenfajta összetétel esetében az optimális tapadási értékeket elérni. Emellett poliészter-rostok esetében további hátrányként jelentkezik a hexametiléntetramin elbomlása során képződő aminők ül. ammónia bizonyosfokú rostkárosító hatása is. A találmány abból a feladatból indult ki, hogy a töltőanyagokat, különösen kovasavat, valamint formaldehiddel gyanta képzésére képes fenolokat és/vagy aminokat tartalmazó kaucsukkeverékek hordozóanyagokra történő felvulkanzizálásához tapadásközvetítő adalékként olyan formaldehid-szolgáltató anyagot hozzunk létre, amely a hexametiléntetramin esetében tapasztalt, fentebb említett hátrányoktól mentes, emellett azonban a hexametiléntetraminhoz hasonlóan csupán az alkalmazott vulkanizálási hőmérsékleten adja le a rezorcinnal való kondenzációs folyamathoz a formaldehidet. Az 561 686 sz. kanadai szabadalmi leírásban formaldehidet szolgáltató anyagként javasolt paraformaldehid már a kaucsukkeverékek alkotórészeinek keverési művelete során depolimerizálódik a keverési művelet következtében fellépő magasabb hőmérséklet következtében, és így erős formaldehidfejlődés közben nem kívánatos időeló'tti gyantaképződés következik be, már a vulkanizálódás előtt is. Ennek következtében azután már nem biztosítható a kaucsukkeveréknek a hordozóanyagon való jó tapadása. Meglepő módon azt találtuk, hogy az oly lineáris polioximetilének, amelyek átlagos molekulasúlya legalább az alfa-polioximetilénekének felel meg, de előnyösen ezt meg is haladja, igen nagyfokú hatásosságot mutatnak az említett alkalmazási mód esetében formaldehid-szolgáltató szerekként. Az alfa-polioximetilének Staudinger szerint a HO - (CH 20) n - H típusnak megfelelő lineáris polioximetilénglikolok elegyei, amelyek átlagos n kondenzációs foka (a formaldehid-egységek lánchosszúsága) nem kisebb, mint 100, sőt általában ennél jóval nagyobb, legalább 200 feletti nagyságrendű. Az ilyen formaldehid-szolgáltató szerek -amelyeket a továbbiakban FOD rövidített elnevezéssel jelölünk — előállítása viszonylag egyszerű módon történik, mégpedig úgy, hogy porított para-5 formaldehidet, amelynek HO-(CH2 0)n-H általános képletében az n közepes lánchosszúsági érték 30 és 100 között van, 80 C° körüli hőmérsékleten kb. három napig temperálunk. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő paraformaldehidet vizes form-10 aldehidoldat kismennyiségű sav hozzáadásával történő kondenzálása útján állítjuk elő. Meglepő módon nem állítható elő a kívánt tulajdonságokkal rendelkező FOD a 30-nál kisebb n közepes lánchosszúságú, főként 10 és 20 közötti n értékű 15 porított paraformaldehid kondenzálása útján. Az Üyen un. N-paraformaldehidet oly vizes formaldehidoldatok kondenzációja útján állítják elő, amelyek rendszerint csak igen csekély mennyiségű hangyasavat tartalmaznak. 20 Felhasználható azokban a por alakú N-paraformaldehid is a találmány szerinti FOD előállítására, ha ezt a N-paraformaldehidet 0,1-5% igen finomra őrölt szilárd savval, főként oxálsawal homo-25 génen összekeverjük és ezt a keveréket 100 C° hőmérsékleten kb. 20 - 24 óra hosszat temperáljuk. Általában 0,5% körüli mennyiségű szilárd sav elegendő erre a célra. Ha a temperáló kezelést csökkentett nyomás alatt végezzük, akkor elegen-30 dő kb. 2 órai kezelés 80-90 C° hőmérsékleten. A FOD előállítása során eljárhatunk továbbá oly módon, hogy először a paraformaldehidet szobahőmérsékleten erősen hígított kénsawal vagy nátronlúggal kezeljük és ezáltal az esetleg még jelen-35 levő kismolekulájú alkotórészeket eltávolítjuk. Ezután az anyagot leszűrjük és a szilárd paraformaldehidet vízzel való mosás után a fentebb leírt körülmények közötti hőkezelésnek vetjük alá. A leírt módszerekkel nyert FOD készítménynek 40 az ismertetett felhasználási célra való alkalmasságát célszerűen azáltal ellenőrizzük, hogy a kapott termék a 2 481 981 és 2 519 550 sz. amerikai szabadalmi leírásokban ismertetett un. rezorcin-próba feltételei között már nem ad pozitív reakciót. 45 A hexametiléntetraminnal összehasonlítva, a találmány szerinti FOD lényegesen jobb tapadási értékeket ad, különösen a peroxidosan hálósított SBR (sztirol-butadién mükaucsuk) keverékek, 50 Hypalon, EPDM (etilén-propilén kopolimerizátum alapú elasztomer) tapadó-keverékek, valamint kloroprén-kaucsuk, poliészter-szövetek és polieszter-nylon kevert szövetek esetében, amint ez az alábbi példákban bemutatott kísérleti eredményekből kitű-55 Túk A példákban megadott keverékek előállítása ismert módon történt, még pedig úgy, hogy vagy a*; aktív kovasavat és a rezorcint külön adtuk a kaucsukkeverékhez és gyúrógépben összekevertük, 60 va Sy P e(U 8 előkeveréket készítettünk a rezorcinből és az aktív kovasavból és ezt, további aktív kovasavnak a teljes kívánt töltőanyagmennyiség eléréséig történő hozzáadásával, hengerszéken kevertük be a kaucsukba. A FOD bekeverése ugyanilyen módsze-65 rekkel történhet. 2