163086. lajstromszámú szabadalom • Villamos védőkapcsoló hibaáram, túláram és rövidzárlati áram elleni védelem céljára

5 163086 6 az 1. ábra a találmány szerinti védőkapcsoió felépítésének elvi vázlata, a 2. ábra a 4. ábra III—III vonala mentén vett metszet. A metszetben a védőkapcsoló biurkolóköpenyét a szerkezet jobb szemléltetése céljából nem tüntettük fel, a 3. ábra a 2. ábra I—I vonala mentén vett metszet. Az ábrán a védőkapcsoió burkolóköpenyét is feltüntettük. a 4. ábra a 2. ábra II—II vonala mentén vett metszet. Az ábrán a védőkapcsoló burkolóköpenyét is feltüntettük. A védőkapcsolóban az 1. ábra szerint van három egypólusú 1 automatakapcsoló, amelyek mindegyike tartalmaz 2 kapcsolómechanizmust, 3 túláramkioldót és 4 kapcsolóérintkezőt, amelyek a nullavezető 6 kapcsolóérintkezőjét tartalmazó 5 automatakapcsolóval együtt vonalvédőikapcsolóvá vannak egybeépítve. A 7 működtetőszervek a 8 keresztszorítóval mereven össze vannak kötve. A kapcsolómechanizmusok kölcsönös kiretészelését 9 összekötő részek végzik el, amelyek működési irányait nyíllal jelöltük. A 10 hibaáram szerkezet tartalmazza a 11 hibaáram kioldót, egy nem feltüntetett berendezést a hibaáram érzékelésére, például főáramváltót, az erőtárolóval ellátott 12 kapcsolómechanizmust és a 1.3 működtető szervet. A 12 kapcsolómechanizmusnaik van egy 14 összekötőrésze, amely helyzete szerint elvégzi a szomszédos 1 automatakapcsolók kiretészelését a 10 hibaáram szerkezet kioldása vagy kikapcsolása esetében. Az összekötő úgy van kialakítva, hogy alkatrészeinek hosszváltozása csak a 10 hibaáram szerkezettől a szomszédos 1 automatakapcsoló felé, és sohasem ellenkező irányban következik be (szabadonfutó összekötés). Ezáltal a 3 kioldok működésekor a 12 kapcsolómechanizmus és a 13 működtető szerv bekapcsolt állapotban marad, és így a kapcsolóról felismerhető, hogy a kioldás nem hibaáram következtében történt. A leírtak szerint a 12 kapcsolómechanizmus kioldása mégis mindig az 1 automatakapcsolók kioldásához vezet. A 2—4. ábrákon bemutatott, különösen célszerű kiviteli példa csupán a 12 kapcsolómechanizmust, valamint a 13 működtető szervet és a 14 összekötő részt mutatja. A 12 kapcsolómechanizmus első 15 vezetőlap és hátsó 16 vezetőlap között van elhelyezve. A vezetőlapokat egymással az ábrán fel nem tüntetett szegecscsapok és a működtető szerv 17 tengelye fogja össze. A 13 működtető szerven van középen a 18 csapszeg, egy U alakúra hajlított 19 kettős szorítólemez, amely 20 drótkengyelen keresztül 22 reteszemelő 21 nyílásához van vezetve. A kapcsolámedhanizmus bekapcsolása és a bekapcsolt helyzetben való rögzítés akkor következik be, ha a 13 működtető szervet az óramutató járásával ellentétes irányban fordítják el, amikoris a 20 drótkengyel egyik vége a 2,1 nyílásban alul gördül addig, amíg »13 működtető szerv és a 19 kettős szorítólemez * kinyújtott helyzetet túl nem haladja (holtponton túlt helyzet). Ennél a bekapcsolási folyamatnál a 20idrótkengyel a 21 nyílásban úgy. mozdul el, hogy egy, a vezetőlapra felszerelt 23 átviteli emeltyűt 24 nyomórugó hatása ellenében az óramutató járásával ellentétes irányban a 3. ábra szerinti helyzetbe fordítja el. A 24 nyomórugó erőtároló és egyúttal például a 25 próbabillentyű nyomórugója. A 23 emelőáttételen van a 26 forgatókar, amelyen a 14 összekötőrész 27 kinyúló karja helyezkedik el. A 27 kinyúló kar egy gyenge 28 forgatórugó erőhatásának van kitéve. A 4. ábra a 23 átviteli emeltyűnek és a 14 összekötőrésznek azt a helyzetét mutatja, amelynél a vonalvédőkapcsoló kireteszelése bekövetkezik. A 3. ábra azt a helyzetet mutatja, amelynél a vonalvédőkapcsoló reteszelése nincs feloldva, és amikor bekapcsolás lehetséges. A kapcsolómechanizmus kioldása hibaáram kioldó segítségével következik be, amelyből csak a 29 forgó tengely van ábrázolva, ami 30 forgóemelőn keresztül 32 retesz 31 karját elforgatja. A 32 retesz a 33 helyzetbeállító jávai együtt a 15 és 16 vezetőlapon van, és a 22 reteszemelővel a 34 reteszelőállást képezi. A 29 forgó tengely forgatásakor a 34 reteszelőállás felemelkedik, a 22 réteszemelő elfordul az óramutató járásának irányában forgáspontja körül, amely egybeesik a 14 összekötőrész középpontjával. Ezáltal a 20 drótkengyel felszabadul, a 23 átviteli emeltyű a 24 nyomórugó hatása miatt kifordul a 3. ábra szerinti helyzetéből, és a 4. ábra szerinti helyzetbe kerül. A 14 összekötőrész 27 kinyúló karja lefelé fordul ugyancsak az óramutató járásának irányában, és az összekötőrészt az önfcapcsoló kireteszeléséhez szükséges helyzetbe viszi (4. ábra). Ahogy az ábrából is felismerhető, a 14 összekötőrész a 4. ábrában megrajzolt helyzetet veszi fel mind a kapcsolómechanizmus kikapcsolt állásában, mind pedig saját szabadon kioldó állásában. Bekapcsolás folyamán először a 14 összekötőrész halad keresztül a 3. ábra szerinti helyzeten, és a kioldásra kész állapot a bekapcsolási elmozdulás kezdete után azonnal bekövetkezik, mert a 34 reteszelőállásnál a reteszelést a hibaáram kioldó működtetni tudja a kapcsolómechanizmus bekapcsolási mozgása alatt is. A kapcsolómechanizmus kioldás utáni visszaállítását a 35 rugó végzi el, amely a 13 működtető szervet a 4. ábra szerinti helyzetből visszahúzza, ha a reteszelés fel van oldva. A 22 reteszemelő forgása következtében a 13 működtetőszervből és a 19 kettős szorítólemezből kialakított könyökcsukló holtponton túli tartásához szükséges erő megszűnik. A 13 működtető szerv ezen forgó mozgásakor a 19 kettős szorítón és a 20 drótkengyel végén keresztül a 22 reteszemelő és a 32 retesz vissza van húzva az újbóli kioldáshoz szükséges kiindulási helyzetbe. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3