163079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sínek főleg azok hegesztett kötései kifáradási határának növelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. II. 22. Közzététel napja: 1973. I. 28. Megjelent: 1975. IV. 30. (BE-1078) 163079 Nemzetközi osztályozás: E 01b 11/44 c ... I'' "^N Dr. Béres Lajos okleveles gépészmérnök, Miskolc, Kovács László technikus, Nagykőrös, Sárkány Lukács technikus, Szatymaz Eljárás sínek főleg azok hegesztett kötései kifáradási határának növelésére 'min ,21 +3 kp/mm2 ;a = ±10 kp/mm ) lüktető nyon = 2 • 105 ismétlési 10 15 A találmány eljárás sínek főleg azok hegesztett kötései kifáradási határának növelésére, melynél a sínek gerinclemezének felhevítésével és hűtésével a belső feszültségi viszonyokat megváltoztatva olyan körülményeket hozunk létre, mely terheléskor a húzott szálban ébredő feszültséget lecsökkenti, ezáltal a kifáradási határt növeli. A helyhezkötött, sínen való közlekedés így a vasúti közlekedés fejlődésével a hosszúsínesítés került előtérbe, mely egyre jobban kiszorítja a hevederes kötést. A 24 m-es vasúti síneket tompahegesztéssel vagy termithegesztéssel hosszabb pl. 120 m-es szálakká hegesztik össze hegesztőüzemben, majd részben „hegesztőpadokon" 360 m-es szálakká, részben helyszínen az úgynevezett „legombolás" után termithegesztéssel készítik el az „állomástól-állomásig" tartó egy folytonos szálból álló sínt. A hegesztett kötésekkel szemben támasztott követelmény nemzetközi előírása, hogy annak 20 őmax =+ 23 kp/mm 2 * • - ** *-' 2 (6m = 13 kp/mm2 , S mó igénybevétel esetében számot kell kibírni. A hegesztett kötések 2%«-ét vetik alá a fenti 25 ellenőrző vizsgálatnak, azonban ezen hegesztések elkészítésére nyilvánvalóan nagyobb figyelmet fordítanak, mint általában és ha ezen vizsgálatok meg is felelnek a hegesztés bizonytalansága gyakori síntörést eredményez. 30 A gyakorlat azt mutatja, hogy az esetek igen nagy százalékában a hegesztéstől távoleső helyeken következik be a törés, tehát a kifáradási határ kis értéke nemcsak egyes hegesztett kötések jellemzője. Az 1. ábrából látható, hogy a sínek terhelésekor a sínfej szélső szálában + 6 max nyomófeszültség a talplemez alsó szálában — Smax húzófeszültség keletkezik. Hegesztett kötés esetén gyakori a 2. ábra szerinti éles sarokátmenet, mely az amúgy is nagy húzófeszültséget megtöbbszörözi és e sarokból indul ki a fáradt törés. A vasúti közlekedés fejlődésével állandóan nő a tengelynyomás s így a tényleges terhelés egyre közelebb kerül az említett vizsgálati lüktető nyomó igénybevételhez. Nő továbbá az utazási sebesség, mely a kifáradási csúcsfeszültséget növeli és mivel a dinamikus faktor változása parabolikus függvény szerinti, a kifáradási határt egyre inkább csökkenti. Ez pedig szaporodó síntöréshez vezet. A találmány célkitűzése olyan eljárás létrehozása, mely terheletlen állapotban a sín semleges szálában és annak környékén húzófeszültséget, a talplemezben nyomófeszültséget eredményez. A találmány eljárás sínek, főleg azok hegesztett kötései kifáradási határának növelésére, melyet azáltal érünk el, hogy a sín gerinclemezét előnyösen annak teljes magasságában a feszültséget gyakorlatilag megszüntető vörösizzásig, célszerűen 700 C° hőmérsékletre hevítjük a sínkorona és 163079
