163075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 0,0-dialkil-S-fenil-ditiofoszforsavészterek előállítására, valamint az azokat tartalmazó inszekticidek

3 163075 4 hígítószerek jelenlétében valósítjuk meg. Ilyen oldó­vagy hígítószerként gyakorlatilag az összes közömbös szerves oldószer szóba jön. Ide tartoznak mindenek előtt az alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogének, így a benzol, toluol, xilol, benzin, metilénklorid, kloroform, széntetraklorid, klórbenzol, éterek, így például dietil- és dibutiléter, dioxán, továbbá a ketonok, például aceton, metiletil-, metilizopropil- és metil­izobutilketon, ezenkívül a nitrilek, így az acetonit­ril és propionitril. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk, általában 0 C° és 100 C°, előnyösen 15 C° és 30 C° közötti hőmérsékleten végezzük a reakciót. A reakciót általában normál nyomáson valósít­juk meg. Az eljárás megvalósítása során a kiindulási anyagokat többnyire ekvimoláris arányban adagol­juk. Egyik vagy másik reagens feleslegben való alkalmazása nem jár jelentős előnnyel. A reakciót előnyösen a fentiekben megnevezett oldószerek egyikének jelenlétében a megadott hőmérsékleten végezzük és a reakcióelegyet több órán át tartó keverés után a szokásos módon feldolgozzuk. A találmány szerinti hatóanyagok általában színtelen vagy gyengén sárgára színezett, viszkózus, vízben oldhatatlan olajszerű anyagok alakjában keletkeznek, amelyek nem desztillálhatok bomlás nélkül, csak az úgynevezett „szétdesztillálás"-sal szabadíthatók meg az illó alkotórészektől, azaz hosszabb időn át csökkentett nyomáson és mérsékelten megnövelt hőmérsékleten melegítve tisztíthatók. Jellemzésükre mindenek előtt a törésmutató szolgál. Ha kristályos alakban keletkez­nek, olvadáspontjukkal jellemezzük őket. Amint a fentiekben már többször említettük, az új 0,0-dialkil-S-fenil-ditiofoszforsavészterek kitűnő inszekticid hatást mutatnak a növényi kórokozók­kal, az egészségvédelem területén és a raktározott készleteken fellépő kártevőkkel szemben. Emellett jó hatást mutatnak szívó és rágó rovarokkal szemben is, egyidejűleg fitotoxicitásuk csekély. A fentiekből következik, hogy a találmány szerinti hatóanyagok eredményesen alkalmazhatók kártevőirtószerekként a növényvédelemben, a raktá­rozott készletek védelmében, valamint az egészség­védelem területén. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfálevél­tetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), zablevéltetű (Rhopalosiphum padi), borsólevéltetű (Macrosiphum pisi) és a burgonya­levéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), almafa­levéltetű (Sappaphis mái), szilvafalevéltetű (Hyalopterus arundinis), és a fekete cseresznyefa­levéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például az oleander pajzstetű (Aspidio­tus hederae) és a kehelypajzstetu (Lecanium hesperidum) valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagoslábúak (Thysanoptera), így a sárgafarkú üvegházi tripsz (Hercinothrips femoralis), és a poloska-félék, például a répapoloska (Piosma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus in terme dius), agyi poloska (Cimex lectularis), a rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák, így az Euscolis bilobatus és Nephetettix bipunctatus. 5 A rágórovarokhoz tartoznak mindenek előtt a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztabagoly­lepke (Plutella maculiponnis), a gyűrűs szövőlepke (Lyrriantria dispar), az aranyfarkú szövőlepke (Euprectis chrysorrhoea) és a Malacosoma noustria, 10 továbbá a káposztamoly (Mamestra brassicae) és a vetési bagolypille (Agrotis segetum), a nagy téli araszoló (Pieris brassicae), kis araszolólepke (Cheimatobia brumata), tölgyilonca (Tertix virida­na), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az 15 egyiptomi gyapotféreg (Prodenia litura), a Hypono­meuta padella, a lisztmoly (Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). A rágó rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak (Coleoptera), például a gabonabogár (Sitophilus 20 granarius = Calandra granaria), burgonyabogár (Lep­tinotarsa decemlineata), sóskalevélbogár (Gastrop­hysa viridula), tonnalevél bogár (Phaedon cochlea­riae), repce fény bogár (Meligethes aeneus), kis málnabogár (Byturus tementosus), babzsizsik 25 (Bruchidius = Acanthoscelides obtectus), szalonna­bogár (Dermestes frischi), gabona porva (Trogo­derma granarium), vörösbarna rizslisztbogár (Tri­bolium castaneum), kukoricazsizsik (Calandra vagy Sitophilus zeamais), kenyérbogár (Stegobium 30 paniceum), közönséges lisztbogár (Tenebrio moli­tor) és gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis), valamint a talajban élő fajok, például a drótférgek (Agrietos spec.) és a májusi cserebogár (Melolontha melolontha), a csótány, így a német csótány 35 (Blatella germanica), ^ :;kai csótány (Periplaneta americana), madeirái csótány (Leucophaea vagy Rhyparobia madeirái), konyhai csótány (Blaberus fuscus), valamint a Henschoutedenia floxivitta, továbbá az egyenesszárnyúak (Orthoptera), például 40 a házi tücsök (Acheta domesticus), a termeszek, például a földi termesz (Reticulitermes flavipes) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák, például a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lényegé-45 ben a legyek, így a közönséges muslica (Drosophila melanogaster), a földközitengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), házilégy (Musca domestica), kis házilégy (Fannia canicularis), a Phormia aegina és a Calliphora erthrocephala, valamint a szuronyos 50 istállólégy (Stomoxys calcitrans), továbbá a szúnyo­gok, így a sárgaláz szúnyog (Aedes aegypti), dalos szúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). A hatóanyagokat az alkalmazás célja szerint a 55 szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatok­ká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasz­tákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanya­gokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy 60 szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket is alkalmazunk, azaz emulgálószereket, és/vagy diszpergálószereket. Ha vivőanyagként vizet alkalmazunk, adott esetben szerves oldószereket is használhatunk segédoldószer-65 ként. Folyékony oldószerként lényegében szóba 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom