163070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amidotionofoszforsavfenilészterek előállítására, valamint az azokat tartalmazó inszekticidek és akaricidek

163070 3 4 sei. például metil-, etil-, n- és izopropil-, metilmerteapto-, etilmerkiapto- vagy propilmerkaptocsoportot, R'" jelentése előnyösen hidrogénatomot vagy 1—3 szénaíbamos alkilcsoport, például metil-, etil- vagy propilcsopont, valamint Hal mindenek előtt klór- vagy brómaitomot jelent. Rt előnyösen hidrogénatoinot képvisel és Ra előnyösen 1—3 szánatomos alkilgyököt jelent, például metil-, etil- vagy izopropilgyököt. A találmány szerinti új vegyületek előállításában, kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletű 0-alki:l-0-(2-karbalkoxifenil)-tionofoszforsavdiészitermonohalogenideket az irodalomban eddig még nem írták le, azonban ipari méretben is könnyen előállíthatók O-alkiltionofoszfoirsavészterdihaiogenidek és a megfelelő, magban szubsztituált szalicilsavalkilészterek reakciójával oldószerek vagy hígítószerek jelenlétében:, valamint savakceptorok alkalmazásával. Savaíkceptorkánt mindenek előtt az alfcálihidroxidok, -Jkarbonátok és -jalkoholátok alkalmasak, így a nátrium^ vagy káliumhidroxid, -metilát vagy -etilát, valamint a tercier bázisok, így trietilaimin, dietilanilin, dimetilbenzilamin vagy piridin. Továbbá előállíthatók ezek a ve^ gyületek úgy is, hogy a reakciót nem savmegkötőszer jelenlétében valósítjuk meg, hanem a kiindulási anyagokait a megfelelő magban szubsztituált szalicilsavészterek sóiból, előnyösen alkáli- vagy ammóniumsóiból állítjuk elő. Célszerűen eljárhatunk úgy is, hogy a szalicilsavalkilészter, savakceptoir és oldószer (illetve a megfelelő szalicilsavészter-só) keverékét O-alkiMionofoszforsiaivészterdihalogeniddel keverjük össze, az adagolást azonban fordított sorrendben is végezhetjük. A II általános képletű 0-alkál-0-(2-karbalkoxifenil)-tionofo!szforsavdiészterino!nohalogeimdek és a III általános képletű aminők reakcióját előnyösein oldószerek vagy hígítószerek jelenlétében valósítjuk meg. Oldószerként vagy hígítószerként különösen az adott esetben klórozott alifás vagy aromás szénhidrogének, így metilén- és etilénklorid, kloroform, széntetraklorid, mono-, di- és triklóretilén, benzol, toluol, xilol, klórbenzol és éterek, például dietil-és di-n-buitiéter Vagy dioxán jönnék szóba. A találmány szerinti eljárást továbbá előnyösen savmegfcötőszerek alkalmazásával is megvalósíthatjuk, célszerűen az amin feleslege szolgál savak eepíborkémt. A találmány szerinti eljárást széles hőmérséklettartományban valósíthatjuk meg, általában szobahőmérsékleten vagy pedig gyengén vagy mérsékelten megnövelt hőmérsékletein, célszerűen 20—60 C°-on végezzük. Végül célszerű, ha a reakcióefegyet a kiindulási anyagok egye^sítése után hosszabb ideig, (1—12 órán keresztül) gyenge melegítés közben keverjük, hogy a reakciót teljessé tegyük. A fenti A) reakcióegyenlet szerint a kiindulási anyagokat ekvimoláris mennyiségekben kell adagolni. A realkcióelegyet a szokásos módon dolgozzuk fel, ekkor, ha valamely vízzel nem elegyedő oldószerben, például valamilyen szénhidrogénben vagy éterben dolgoztunk, az oldatot mossuk, a rétegeket elválasztjuk, a szerves fázist szárítjuk, az oldószert lepároljuk és a ma-5 radéfcot, ha lehetséges, frakcionált desztillációnak vetjük alá. A találmány szerinti lamidotionofoszforsavfemiésaterek általában színtelen vagy gyengén színezett, vízben oldhatatlan olajszerű anyagok, 10 amelyek erősen csökkentett nyomáson sem desztillálhatok általában bomlás nélkül. Ebben az esetben a vegyületekéit az úgynevezett „sízétdesztillálás"-sal tisztíthatjuk, azaz gyengén vagy mérsékelten megnövelt hőmérsékleten rövid 15 időn át tartó melegítéssel eltávolítjuk az illó alkotórészeket. Amint a fentiékben már említettük, a találmány szerinti amidoitianofoszforsavfenilészterek amellett, hogy fitotoxicitásuk általában nagyon csekély, kitűnő, gyorsan bekövet-20 kező és sokáig tartó inszekticid és akaricid hatással rendelkeznek. A vegyületek ezért eredményesen alkalmazhatók kártékony szívó és rágó rovarok, kétszárnyúak és atkák irtására. 25 A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus persicae), fekete répalevéltetű (Doralis fabae), zablevélfetű (Rhopalosiphum padi), borsólevóltetű (Macrosiphum pisi) ós bur-30 gonyalevélltetű (Marcrasiphum solanifoiii), valaminit a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), almalevéltetű (Sappaphis mali), szil vale vélte tű (Hyalopterus araundinis) és a fekete cseresznyefa-levéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstet-35 vek (Coccina), pl. az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae) és a kehely pajzstetű (Lecanium hesperidum), valamint a Pseudocoeeus maritimus; a hólyagoslábúaik (Thysianoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloska-félék (He-40 teroptera), pl. a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), ágyipolosfca (Cimex lectularius), rablópoloiska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák (Homoptera), így az Euscelis biloba-45 tus és Nephotettix bipunctaitus. A maró rovarokhoz tartoznak mindenek előtt a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztamoly (Plutellia maeulipennis), a gyapjas lepke (Lymantria dispar), aranyfarú szövőlepke (Eup-50 roctis chrysoirrhoea), gyűrűszövőpille (Malacosoma neustria), továbbá a káposztabiagolypille (Mamestra brassicae) és a vetési bagolylepke (Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló (Cheimiatobia bru-55 miata), a tölgyilonca (Tortrix viridana), gyapothernyó (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapothernyó (Prodenia litura), továbbá a pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padeila), lisztmoly (Ephestia kühniellia) ós a nagy viaszmoly go (Galleria mellonella). A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak (Coleoptera), pl. a gaboinazsizsik (Siptophilus granairius=Oalandra graoaria), a burgonyabogár (Leptinotarsa deoemlineata), sósfca^levél-65 bogár (Gastrophysa viridula), torma-levélbogár 2