163069. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek

163069 3 4 Ennek megfelelően, pl. ha a hatóanyagokat a gazdanövény gyökereihez juttatjuk, az uborka lisztharmat-fertőzését (Erysiphe cichoracearum), az almavarasodást (Venturia inaequalis), az alma-lisztharmatot (Podosphaera leucotricha), valamint az óriásbáb (Vicia fába) Botrytis cinereafertőzését hatásosan megelőzhetjük. Az említett, ismert hatóanyagok esetén ilyen szisztematikus hatás nem mutatható ki. Az (I) általános képletű vegyületeket megelőző, gyógyító és szisztematikus fungicid hatásuk következtében rendkívül nagyszámú gombás fertőzés megelőzésére, ill. kezelésére használhatjuk fel. Az (I) általános képletű vegyületek különös előnye, hogy a növényeket nem károisítjáik, és melegvérűekkel szemben csak igen kis mértékben toxikusak. Ha a találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként 2-amino-4-metil-acetanilidet és N,N'-bisz-karbmetoxi-izotiokarbamid-S-meitilétert használunk fel, az A) reakció egyenletben vázolt folyamat megy végbe. A kiindulási anyagként felhasználható 2-amino-anilin-száxmazékok a (II) általános képletnek felelnek meg. A (II) általános képletben X előnyösen felóratomoit, brómatomot, fluo<ratomot, metil-, etil-, izopropil-, metoxi-, etoxi- vagy izopropoxi-esoportot jelent; n jelentése célszerűen 0 vagy 1, és R előnyösen hidrogénatomot, vagy metil- vagy etil-csoportot képvisel. R" előnyösen metil-, propil-, undecil-, heptadecil-, fenil-, p-klórfenil-, p-metilfenil-, p^metoxifenil-, 1-furilvagy fenoximetil-csoportöt jelent. A (II) általános képletű 2-amino-anilin~származékok közül példaként a következőket említjük meg: 2 -amino-acetanilid, 2-aimino!-4^metil-acetanilid, 2-2-amino-butiranilid, 2-amino-lauranilid, 2-amino-sztearanilid, benzoesav-(2-amino)-anilid, pklór-benzoesav-(2-amino)-aniüd, fenoxi-ecetsav(2-amino)-anilid, 2-furán-fearbonsav-(2'Haimino)-anilid, N-etu-N-aoetil-o-feniléndiamin, 2-amino-4-klór-acatanilid és 2-amino-4-klór-sztearanilid. A kiindulási anyagként felhasznált 2-amino-Hanilin-szármaizékofc legnagyobb része ismert vegyület (Beilsiteins Handbuch der organischen Chemie, 13. kötet 20—32. oldal, Berlin, 1930; 13. kötet 1. kiegészítő kötet 8—10. oldal, Berlin, 1933 ;13. kötet 2. kiegészítő kötet 14—23. oldal, Berlin—Göttingen—Heidelberg, 1950.) Az új (II) általános képletű vegyületeket a megfelelő nitro-vegyületek redukálásával vagy katalitikus hidrogénezéssel állíthatjuk elő. Az izioticJkairbamidéter-reagensek a (III) általános képlettel jellemezhetők. A (III) általános képletben R' előnyösen metil-, etil- vagy propilcsoportot, R'" célszerűen metil- vagy etil-csoportot jelent. A (III) általános képletű vegyületek egy része ismert [Olin, Dains: J. Am. Chem. Soc. 52, 3326 (1930), 2 933 502 sz. USA^szabadalom]. Az új (III) általános képletű vegyületeket S-alkil-izotioifearbamidéterek és klórhangyasavállkilészterek ekvivalens mennyiségű lúg jelenlétében végrehajtott reakciójával állíthatjuk elő. A (III) általános képletű vegyületek közül példaként a következőket említjük meg: N,N'-bisz-karbmetoxi-izotiokarbamid-S-metiléter, N,N'-bisz-karbmetoxi-izotiokarbamid-S-etiléter, N,N'-'bisz-karbmetoxi4zotiokarbamid-S-metiléter, 5 N,N'-bisz-karbopropoxi-izotiokarbamid-S-metiléter. A reakcióban hígítószerként bármilyen poláros szerves oldószert felhasználhatunk. Oldószerként előnyösen alkoholokat, így metanolt, eta-10 nolt vagy izopropanolt, vagy alkoholok vízzel, ketonokkal, így aeetonnial, vagy éterekkel, így dioxánnal vagy tetrahidrofuránnal készített elevgyeit, továbbá vizes acetonit alkalmazhatunk. A reakció hőmérséklete viszonylag széles ha-15 tárok között változhat. A reakciót rendszerint 50—120 C°-on, előnyösen 60—100 C°-on hajtjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületek előállítá-20 sa során 1 mól 2-amino-j

anilin-származékot rendszerint 1 mól izotiokarbamidéterrel reagáltatunk. A hozam nem változik lényegesen, ha valamelyik reagenst legföljebb 20%-os fölöslegben alkalmazzuk. A reakciót célszerűen a, felhasznált 25 oldószer forráspontján hajtjuk végre. A reakcióban melléktermékként aMlmerfcaptán képződik.A reaikcióelegy lehűtése során a végtermékek kikristályosodnak, és szűréssel elkülöníthetők. A végtermékeket kívánt esetben átkristá-30 lyosítással vagy átcsapással tisztíthatjuk. A találmány szerint előállított vegyületek erős fungicid hatással rendelkeznek. A vegyületek a fungicid hatás eléréséhez szükséges mennyiség-35 ben nem károsítják a kultúrnövényeket, és melegvérükkel szemben igen kevéssé toxikusak. A fentiek alapján az (I) általános képletű vegyületeket a mezőgazdaságban fungicid hatású növényvédőszeirekként alkalmazhatjuk, elsősorban 40 az Arehimycetes, Phycomyceftes, Asoomycetes, Basidiomycetes és Fungi imperfecti gombafajok által okozott megbetegedések megelőzésére és kezelésére. Az (I) általános képletű hatóanyagok széles 45 fungicid hatásspektrummal rendelkeznek, és egyaránt alkalmazhatók a föld feletti növényré^széket és föld alatti növényrészeket károsító gombák, valamint a magokon keresztül fertőző kórokozók pusztítására. 50 Az (I) általános képletű vegyületek különösen a lisztharmatot okozó gombákkal szemben hatásosak. Ebbe a csoportba elsősorban az Erysiphaceae családba tartozó gombafajok sorolhatók; a 55 legfontosabbak közül az Erysiphe, Uncinula (Oidium), Sphaarotheca és Podosphaera^gombafajokat említjük meg. E gombafajok közül a mezőgazdaság szempontjából a következők a legfontosabbak: Erysiphe cichoiraoearum, Podos-60 phaera leucotricha és Uncinula neeator. A találmány szerint előállítható hatóanyagok a fentieken kívül a rizsnövények károsodásainak megelőzésére ós kezelésére alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek előnyös f un-65 gicid hatást fejtenek ki a Piricularia oryzae-val 2