163055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges magmás kőzet előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. IV. 17. Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. (T A—1049) 163055 Nemzetközi osztályozás : C 04 b 23/00 Feltalálók: Tulajdonos: Dr. Kubovics Imre oki. geológus, az ásvány- és íöldtani tudományok Tatabányai Szénbányák, kandidátusa, 47%, Budapest; dr. Kapolyi László oki. bányamérnök, a mű- Tatabánya, szaki tudományok kandidátusa, 24% Tatabánya; Kaszanitzky Ferenc oki. geológus 24%, Tatabánya; Szabó Attila geológus-technikus, 5%, Dunaharaszti. Eljárás mesterséges magmás kőzet előállítására A találmány nagy szilárdságú, kopásálló, savaknak és lúgoknak, továbbá hőingadozásoknak ellenálló, mesterséges magmás kőzetre és annak előállítási eljárására vonatkozik. A különféle iparágak, főként az építészeti és vegyipari nagy mennyiségben használja fel alapanyagként a természetes magmás kőzeteket magas- és mélyépítési célokra, burkolásra stb. A természetes magmás kőzetek feldolgozásánál az a hátrány mutatkozik, hogy a megmunkálás csak vágással, vagy szeleteléssel történhet. A nagy szilárdságú, kopásálló, savafckal-lúgokkal szemben ellenálló bázisos magmás kőzetek ezen előnyös fizikai és kémiai tulajdonságaikat olvasztás-ömlesztés, illetőleg újrakristályosítás után is megtartják, ennek folytán rendkívül alkalmasaik arra, hogy ezekből az anyagokból idomokat, csöveket, valamint egyéb alakos öntvényéket állítsanak elő. A természetes magmás kőzetek feldolgozásánál úgy jártak el, hogy megfelelő magas hőmérsékleten történő megolvasztás után formáznak és kristályosítanak, majd az anyagot lehűtik. Erre a célra elsősorban bazaltféléket használnak. Az előállított termékeket az iparban és kereskedíelemben ún. „ömlesztett bazalt" gyűjtőnéven ismerik. Az ömlesztett bazaltból készített termékeket számos területen alkalmazzák. A feldolgozás során a természetes magmás kőzeteket (bazalt, diabáz, bazanit, fenolit stb.) kifejtés után 20— 60 mm-es szemcsenagyságra aprítják és különböző típusú kemencében a kőzet kémiai összetételétől függően 1200 C°—1400 C° közötti hőmérsékleten megolvasztják. Az olvadékot pihente-5 tik, majd megformázzák. A formázás után az anyagot 1000—700 C° közötti hőmérséklettartományban — alagútkemencében — hőkezelik, majd lassan — általában 20—22 óra alatt — lehűtik. Az ismert eljárásokkal előállított termelő kékre (lapok, csövek, öntvények) egyformán jellemző, hogy anyaguk mikro^kriptokristályos, esetleg résziben üveges, az egyes mikrokristályokat kőzetüveg alapanyag választja el egymástól. Utóbbi az egyébként kedvező fizikai-kémiai tu-15 lajdonságokat rontja. A szilikát olvadékból előállítható műkövek készítési technológiáját részleteiben tárgyaló szakirodalmi közlemény pl. Szibiljeva A. I. és munkatársai: Kőönitésből származó készítmé-20 nyék gyártása és felhasználása (1960) és a „Kőöntés problémái" (1963) c. szakkönyveiben található. A fenti szakirodalomban ismertetett eljárások nem makroholokristályos mesterséges magmás 25 kőzetek előállítására irányulnak. így pl. az alábbi összetételű kiindulási keveréket alkalmazzák: hamu 60% 30 dolomit 25% 163055