163038. lajstromszámú szabadalom • Tekercselt villamos kondenzátor termoplasztikus dielektrikummal

5 163038 6 hevítése annál nagyobb, mennél nagyobb.a túlnyúló dielektrikum fólia szélének a szélessége. A csatlakozó elem hossza és vastagsága ugyancsak lehetőséget ad az energia változtatására. Hogy kifogástalan ötvözetképződést tudjunk biztosítani, egészen rövid idejű (egy másodpere töredékrésze tartamára terjedő) olvadékképződés elégséges. A feszültség megszüntetése Után az olvadék megszilárdul. A találmány tárgyát és annak előnyeit 'rajz alapján' példaként! kiviteli kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti érintkezővel való ellátás folyamatának kezdetét ábrázolja vázlatosan. A 2. és 3. ábra vázlatosan a tömörített fegyverzet széleket mutatja, amelyek a belenyomott csatlakozó elemre feküsznek fel. Ezek közül a 2. ábra a csatlakozó elem hossztengelyével párhuzamos metszetet mutat, míg a 3. ábra a csatlakozó elem hossztengelyére merőleges metszet. A 4. ábra a hegesztő elektródokon levő íeszültség-lefólyást mutatja a találmány szerinti érintkeztetési eljárás folyamán. Az 1. ábrán egy villamos kondenzátor homlokoldali részletét mutatja, amelynek termoplasztikus 1 dielektrikum fóliái vannak, például polisztirolból, míg a 2 és 3 fegyverzet fóliák például alumíniumból vannak. Az 1 dielektrikum fóliák a homlokoldalon, amelybe a csatlakozó elemet, például ónozott vörösrézből készült 4 csatlakozó huzalt bele kell nyomni, 5 széleivel a 2 fegyverzet fóliákon túlnyúlnak. A találmány szerinti eljárás kezdetén a 4 csatlakozó huzal és a 2 fegyverzet fóliák között nincs érintkezés. A 4 csatlakozó huzalt a 2 fegyverzetfóliáktól ugyanis a dielektrikum fóliáknak a homlokoldalon kiálló 5 szélei elválasztják, azaz elszigetelik egymástól. A találmány szerinti érintkeztető eljárás foganatosításánál a 4 csatlakozó huzalt egy tekercselt kondenzátor homlokoldalára fektetjük. A 4 csatlakozó huzal felfekvési tartományában a különböző potenciálon levő 6 ós 7 elektródokat rászorítjuk a 4 csatlakozó huzalra. A melegedés és az elektródok által gyakorolt nyomás következtében a 4 csatlakozó huzalt a dielektrikum fóliák megolvadt szélének tartományába nyomjuk mindaddig, amíg a fegyverzet fóliákkal érintkezik. A megolvadt műanyag ráhajlik az elektródok között a benyomott csatlakozó huzal fölé. A 4 csatlakozó huzalt az átfolyó áram hevíti és a homlokfelületbe benyomjuk. A villamos áramot a 6 és 7 hegesztő eletkródok szolgáltatják. A két elektródot rászorítjuk és ezáltal az elektródok egyben szorító elemként is hatnak. A dielektrikum homlokoldali 5 szélei megolvadnak és a 4 csatlakozó huzal az elektródok nyomása következtében a fegyverzet fóliák felé mozog. A 4 csatlakozó huzal melegedése következtében ellenállása növekszik. Amint a 4. ábrán látható, a feszültség egy maximális értékig növekszik, amelyet tt időpont környezetiében ér el. Ez a körülmény a 4. ábrán bemutatott alsó diagramból következik, amelyen a feszültség növekedés követhető. A 4. ábra felső görbéje az érintkezőkkel ellátandó 2 fegyverzet fóliák és a 4 csatlakozó huzal közé kapcsolt kondenzátor kisülési görbéjét mutatja, amely a ti időpontban, vagyis akkor sül ki, amikor az érintkezés létrejön a 4 csatlakozó huzal és a 2 fegyverzet fóliák szélei között. A görbe lefolyás világos törést mutat, a tt időpontban. Ebben az időpontban még nem indult meg a 4 csatlakozó huzal és a 2 fegyverzet fóliák között az ötvözetképződés. A tömörítési folyamat ideje alatt a feszültségesés az elektródokon kb. konstans értékű, amint az a 4. ábrán az alsó görbe lefolyásból látható. Ekkor a kihajlított fegyverzet fólia szélek és a 4 csatlakozó huzal egymásra feküsznek, amint az a 2. és 3. ábrákon látható. Emellett a fegyverzet fóliák végei egymással párhuzamosak lehetnek, és azonos irányban, vagy különböző irányban helyezkedhetnek el. A hegesztési folyamat ezt követő időszakában a 2 fegyverzet fóliák feszültsége csökken, minthogy gyakorlatilag valamennyi fegyverzet fólia a csatlakozó huzallal párhuzamosan van kapcsolva. A 2. és 3. ábrák mutatják a 2 fegyverzet fóliák tömörített, illetőleg kihajlított szóleit. Ezek a kiihajlított szélek, amelyek adott esetben szabálytalanul helyezkednek el, illetőleg le vannak hajlítva és átfedik egymást és felfeküsznék egymásra, képezik az érintkezési tartományt. Ezt az időpontot ti jelzi. A ti időpontban megindul az áram a csatlakozó huzal és a tömörített fegyverzet fólia szélek között és az olvadékképződés következtében megindul az öitvözetképzés. Amint a találmány szerinti érintkezőképzési eljárásnál megmutatkozott, mind a tiszta vörösrézből készült csatlakozó huzalok, mind pedig az ezüstözött vörösréz csatlakozó huzalok és az ónozott vörösréz csatlakozó huzalok alkalmazásánál a csatlakozó huzalok és az alumínium fólia fegyverzetek között az érintkezési helyeken ötvözetzónák keletkeznek, amelyek elérhetik a 20 fim vastagságot. A találmány szerinti kondenzátornál, illetőleg a találmány szerinti eljárásnál a 2 fegyverzet fóliák érinitkeztetésre kerülő széleit az érintkezési tartományban a 4 csatlakozó huzal kihajlítja, illetőleg áthajlítja, illetőleg tömöríti. A fegyverzetfóliák szélei átfedik egymást, illetőleg át vannak lapolva és átmenő réteget képeznek, amelynek nagyságrendje 100—150 fim. Ezt a réteget a következőkben 8 érintkező rétegnek nevezzük. A 8 érintkező réteg felülete — amint az például a 3. ábrán látható — részben körülfogja a csatlakozó huzalt. Azáltal, hogy az áram továbbra is fennmarad a csatlakozó huzalon keresztül, miután az érintkezés létrejött, és a fegyverzet fólia széleinek tömörítése megtörtént, rövid időre olvadék keletkezik a 8 érintkező réteg és a 4 csatlakozó huzal egymáson fekvő felületei között. Az olvadékképzés következtében ötvözet zónák adódnak, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3