162990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegőben és más gázkeverékekben kis mennyiségben jelen levő mérgező összetevők szelektív kimutatására ionizációs kamra segítségével
3 162990 4 zás is fellép, s ez dózimetrikus ellenőrzést kíván. Az ionizációsnkamra köpenyében elhelyezett sugárforrás esetében az ionizációs-áram független a nyomástól. A találmány célja egy lehetőleg igen széles tartományú — mérgező, vagy a levegő szennyezettségét okozó anyagok ionizációs gáz-analízis segítségével való kimutatására alkalmas berendezés létesítése, — avégből, hogy nyomástól független mérési értékeket kapjunk és a különleges, sugárvédelmi eszközök alkalmazását kiküszöböiljük. A találmánnyal azt a feladatot kell megoldanunk, hogy lassan koagulálódó aerozolt állítsunk elő és a készüléket, céljának megfelelően átalakítsuk. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a kimutatni kívánt összetevőket tartalmazó gáz valamilyen felhevített, szilárd halmazállapotú reagenssel hozzuk érintkezésbe, majd e reakciós hőmérsékleten gázalakú komponensek és a reaoAo on I. 2HCN+ZnO • Zn(CN)2+H 2 0 A találmány szerinti berendezés — mely az eljárás kivitelezésére szükséges — áll egy reakció" kamrából, amelynek van egy előmelegítő csonkja, a kimutatandó komponenseknek és a hordozógáz indirekt úton történő felfűtésére, van egy gázkilépő csoinkjia, továbbá egy ezzel szemben elhelyezett fűtött, reagens anyagból álló, vagy azt tartalmazó fémteste, melynek a gázáram felé e-: felülete visszaverőfelületként van kiképezve — van továbbá a berendezésnek egy ionizáció,-, kamrája, amelyet a reakciós kamrával egy fúvókával ellátott összekötő darab köt össze. Az ionizációs kamra áll egy alaplemezzel lezárt kettősfalú harangból, amely harang egyszersmind a külső elektróda szerepét tölti be, van továbbá egy dugattyúalakú belső elektródája, amely egyben 63 Ni izotóp hordozója. A sugárzó anyag és a kamrafal közötti távolság nagyobb, mint a sugárzó anyagtól kibocsátott ßsugárzás hatótávolsága. A fentebb leírt reakciós kamra helyett az előmelegítő-csonlkra egy indirekt fűtésű kvarckamrát is elhelyezhetünk, amelyben a gázáramban levő, reagens anyagból álló, vagy ilyen anyagot tartalmazó, direkt fűtésű tekercs van, s a kvarckamra egy közdarab segítségével és fúvóka révén csatlakozik az ionizációs kamrához. gens anyag gőzéinek keverékét a reakciós tér elhagyása után lehűtjük és aerozollá kondenzáljuk. Az ilyen kondenzáció útján előállított aerozo-5 lok esetében a koagulációs folyamat gyorsasága rohamosan csökken, mihelyt egy meghatározott részecskenagyságot elér, úgyhogy ezek az aerozolok relatíve stabilak és nem pelyhesednek. Szilárd reagens-anyagokként elsősorban nehézfémek, vagy nehézfémoxidok jönnek tekintetbe, amelyek a találmány szerinti hevítőberendezés útján jól félmelegíthetők — esetleg induktív fűtés útján vannak melegítve — és amelyek felületén az előre felmelegített és analizálandó gázt vezetjük. A reakció után a gázáramot gyorsan lehűtjük. Az alábbiakban néhány lehetőséget vázolunk fel azon egyenletek révén, amelyek a tailálmány szerinti aerozolelőkészítését a reakciók lefolyásának feltüntetése mellett mutatják be: Ezen eljárás ós a berendezés alkalmas arra is, hogy gázkroimatografikus úton szétválasztott komponensek szelektív detektálását áramló gázban is elvégezhessük. Kimutatott össz-mennyiség nem arányos az egyes komponensek mennyiségével, de arányos az alkotó elemek vagy elemcsoportok koncentrációjával (ilyen alkotók például a P, As, S, illetve a CN csoport.) A komponensek elégetése végett az alkotókat szállító gázáramhoz a gázkromatografikus oszlop és a detektor közé oxigént adagolunk. Az alább ismertetett kiviteli példa nyomán a találmányt rajzók segítségével világítjuk meg. Az 1. ábra a berendezés elvi elrendezésének sémáját mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti bérrendezést ionizációs kamra nélkül szemlélteti. A kénhidrogén tartalom szempontjából vizsgálandó gázáramot — mielőtt még a 7 ionizációs kamrába lép — gázszivattyú segítségével az 1 reakciós kamrán keresztül szívjuk, ez a 1 reakciós kamra áll egy indirekt 3 ellenállásfűtőszerkezet révén a megkívánt reakciós hőfokra felhe-500 °0 II. 2 CH3CN+ZbO + 3 02 * Zn(CN)2 +3 H 2 0+2 C0 2 900 °C III. H 2S vagy merkaptán+NiO • 2 NiS04 +H 2 0 900 °C IV. 2 SO.+2 NiO+0 2 -2NiSOd 600 °C V. 2AsH3+3ZnO vZn3 As 2 +3 H 2 0 600 °C VI. 2 PH3 vagy foszforészter-)-3 ZnO --* Zn3 P 2 Q+3 H 2 0 600 °C VII. 2 SbH3+3 ZnO Zn3 Sb 2 -f 3 H 2 0 10 15 20 • E 04 :n. 40 45 50 55 60 65 2
