162978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-származékok előállítására és e vegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek

3 162978 4 p - [ ( 3,6,7-trimetü-okta-2,6-dienii)-oxi]-benzoesavetil­észter, p- [ ( 3,6,7-trimetil-okta-2,6-dienil)-oxil-benzoesavben­zilészter; p-[(3,6,7-trimetil-okta-2,6-dienil)-oxi]-benzoesav. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű halogenidek és (III) általános képletű vegyületek általában ismert vegyületek, melyek egymással önmagában ismert módon reagáltathatok. A (II) általános képletű halogenidet (előnyösen a kloridot vagy bromidot) célszerűen inert szerves oldószerben oldjuk és az oldatot a (III) általános képletű vegyület in statu nascendi képezett alkálifémsójával reagáltatjuk. Az alkálifémsót elő­nyösen a megfelelő fenolból valamely alkálifém­hidriddel, alkálifémalkanoláttal vagy alkálifémhidr­oxiddal állíthatjuk elő. Előnyösen a megfelelő nátrium-vegyületeket alkalmazhatjuk. A sóképzést és a sónak a halogeniddel történő reagáltatását célszerűen inert szerves oldószerben hajthatjuk végre. E célra nátriumhidrid felhasználása esetén pl. dioxánt, tetrahidrofuránt, dimetilformamidot vagy etilétert; nátriummetilát esetében pl. metanolt, ill. nátriumhidroxid esetében pl. metanolt, etanolt vagy acetont alkalmazhatunk. A halogenid és fenol reakcióját valamely karbonát jelenlétében is elvé­gezhetjük. E célra előnyösen káliumkarbonátot alkalmazhatunk. A (II) és (III) képletű vegyület reakcióját célszerűen 0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen hexametilfoszforsavtriamid jelenlétében végezhetjük el. A reakcióelegyet a szokásos módon dolgozhat­juk fel pl. jégreöntés vagy éteres extrakció utján. Az éteres extraktot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó (I) képletű vegyületet pl. kovasavgélen vagy alumíniumoxidon történő adszorpcióval tisztíthatjuk. A (II) képletű halogenid és (III) képletű vegyület reakciójakor kapott (I) képletű aldehidet ismert módon a megfelelő savvá oxidálhatjuk. Az oxidációt előnyösen ezüstnitrátból és nátronlúgból vizes közegben képezett ezüstoxiddal szobahőmér­sékleten végezhetjük el. A vizes reakció-oldatot éterrel extraháljuk. Az extraktot elöntjük. A vizes fázisban levő nátriumsót megsavanyítással a szabad savvá alakítjuk, melyet pl. éterrel vagy metilén­kloriddal extrahálhatunk és az extraktból a szokásos módon izolálhatunk. A kapott savat pl. tionilkloriddal, előnyösen piridin jelenlétében savkloriddá alakíthatjuk, melyet alkanollal történő reagáltatással észterré alakít­hatunk. A kapott telítetlen (I) képletű vegyületeket ismert módon epoxidálhatjuk vagy episzulfidálhat­juk. Az (I) képletű vegyületek epoxidálását oly módon végezhetjük el, hogy az (I) képletű vegyületet inert oldószerben (előnyösen halogéne­zett szénhidrogénekben, pl. metilénkloridban vagy kloroformban) oldjuk és 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőfokon szerves persawal (pl. perbenzoe­sawal, m-klór-perbenzoesawal vagy perftálsawal) kezeljük, vagy a megfelelő (I) képletű vegyületet vízben szuszpendáljuk, homogén tömény oldat képződéséhez szükséges mennyiségű inert oldószer­rel (pl. dioxánnal, tetrahidrofuránnal vagy 1,2-di­metoxi-etánnal) elegyítjük és a kapott oldathoz 0 5 C° és szobahőmérséklet közötti hőfokon részletek­ben N-bróm-szukcinimidet adunk. A képődő brómhidrint bázisokkal (előnyösen nátriummetilát­tal metanolban) történő kezeléssel simán a kívánt epoxiddá alakíthatjuk. 10 A kénhíd bevitele az (I) képletű vegyületekbe többféleképpen történhet. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy az (I) képletű vegyület halogénhid­rinjét (előnyösen brömhidrinjét) tiokarbomiddal reagáltatjuk; a reakciónál előbb izotiuronium-só 15 képődik. Az izotiuroniumsót oly módon is előállíthatjuk, hogy az (I) képletű vegyület epoxidját ásványi sav jelenlétében enyhe körülmények között tiokarbamiddal reagáltatjuk. A kapott tiuroniumsókat bázissal történő kezeléssel 20 könnyen a kívánt (I) képletű epitio-vegyületekké alakíthatjuk. A kapott (I) képletű vegyületek cisz/transz izomer-keverékek formájában vannak jelen. A keverékeket pl. az izomer formákkal szemben 25 szelektív aktivitást mutató anyagokon történő adszorpció útján választhatjuk szét. Az izomer­keverékeket pl. inert szerves oldószerben (pl. hexánban, éterben vagy etilacetátban) oldjuk és kovasavgélen adszorbeáljuk. A különböző zónákban 30 megkötött izomereket a fent említett oldószerekkel vagy oldószer-elegyekkel eluálhatjuk és izolálhatjuk. Az izomer-keverékeket bizonyos esetekben frak­cionált desztilláció vagy adott esetben frakcionált kristályosítás útján is szétválaszthatjuk. 35 Az (I) képletű vegyületek kártevőirtásra alkal­mazhatók. A legtöbb ismert kártevőirtószer az állatokat kontakt- vagy gyomorméregként pusztítja el, bénítja meg vagy űzi el; ezzel szemben az (I) képletű vegyületek az állati szervezet hormon-rend-40 szerére hatnak. A találmányunk szerinti eljárással előállítható vegyületek pl. rovaroknál az imágóvá történő átalakulást, a fejlődőképes tojások lerakását és a lerakott tojások fejlődését megzavarják. A generációs folyamat megszakad és az állatok 45 közvetett módon elpusztulnak. Az. (I) képletű vegyületek gerincesekkel szemben gyakorlatilag nem mérgezőek; • toxicitásuk 1000 mg/kg testsúly feletti érték. Az (I) képletű vegyületek továbbá könnyen lebomlanak és ezért a felhalmozódás veszélye 50 kizártnak tekinthető. Az (I) képletű vegyületeket állatok, növények és raktárak kártevőinek irtására veszélytelenül használhatjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható vegyületek különösen gerinctelen álla-55 tok (előnyösen arthropódák és nematódák) irtására alkalmasak. A kívánt hatás eléréséhez általában már 10"3 - 10" 8 g/cm 2 hatóanyagkoncentráció elég­séges. A hatóanyagokat pl. emulziók, szuszpenziók, 60 beporzással felhasználható készítmények, oldatok vagy aeroszolok alakjában készíthetjük ki. A védendő tárgyakat (pl. élelmiszereket, vetőmagva­kat, textiliákat) bizonyos esetekben közvetlenül a hatóanyaggá vagy oldatával impregnálhatjuk. A 65 hatóanyagot továbbá olyan alakban is alkalmazhat­">

Next

/
Oldalképek
Tartalom