162978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-származékok előállítására és e vegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek
3 162978 4 p - [ ( 3,6,7-trimetü-okta-2,6-dienii)-oxi]-benzoesavetilészter, p- [ ( 3,6,7-trimetil-okta-2,6-dienil)-oxil-benzoesavbenzilészter; p-[(3,6,7-trimetil-okta-2,6-dienil)-oxi]-benzoesav. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű halogenidek és (III) általános képletű vegyületek általában ismert vegyületek, melyek egymással önmagában ismert módon reagáltathatok. A (II) általános képletű halogenidet (előnyösen a kloridot vagy bromidot) célszerűen inert szerves oldószerben oldjuk és az oldatot a (III) általános képletű vegyület in statu nascendi képezett alkálifémsójával reagáltatjuk. Az alkálifémsót előnyösen a megfelelő fenolból valamely alkálifémhidriddel, alkálifémalkanoláttal vagy alkálifémhidroxiddal állíthatjuk elő. Előnyösen a megfelelő nátrium-vegyületeket alkalmazhatjuk. A sóképzést és a sónak a halogeniddel történő reagáltatását célszerűen inert szerves oldószerben hajthatjuk végre. E célra nátriumhidrid felhasználása esetén pl. dioxánt, tetrahidrofuránt, dimetilformamidot vagy etilétert; nátriummetilát esetében pl. metanolt, ill. nátriumhidroxid esetében pl. metanolt, etanolt vagy acetont alkalmazhatunk. A halogenid és fenol reakcióját valamely karbonát jelenlétében is elvégezhetjük. E célra előnyösen káliumkarbonátot alkalmazhatunk. A (II) és (III) képletű vegyület reakcióját célszerűen 0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen hexametilfoszforsavtriamid jelenlétében végezhetjük el. A reakcióelegyet a szokásos módon dolgozhatjuk fel pl. jégreöntés vagy éteres extrakció utján. Az éteres extraktot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó (I) képletű vegyületet pl. kovasavgélen vagy alumíniumoxidon történő adszorpcióval tisztíthatjuk. A (II) képletű halogenid és (III) képletű vegyület reakciójakor kapott (I) képletű aldehidet ismert módon a megfelelő savvá oxidálhatjuk. Az oxidációt előnyösen ezüstnitrátból és nátronlúgból vizes közegben képezett ezüstoxiddal szobahőmérsékleten végezhetjük el. A vizes reakció-oldatot éterrel extraháljuk. Az extraktot elöntjük. A vizes fázisban levő nátriumsót megsavanyítással a szabad savvá alakítjuk, melyet pl. éterrel vagy metilénkloriddal extrahálhatunk és az extraktból a szokásos módon izolálhatunk. A kapott savat pl. tionilkloriddal, előnyösen piridin jelenlétében savkloriddá alakíthatjuk, melyet alkanollal történő reagáltatással észterré alakíthatunk. A kapott telítetlen (I) képletű vegyületeket ismert módon epoxidálhatjuk vagy episzulfidálhatjuk. Az (I) képletű vegyületek epoxidálását oly módon végezhetjük el, hogy az (I) képletű vegyületet inert oldószerben (előnyösen halogénezett szénhidrogénekben, pl. metilénkloridban vagy kloroformban) oldjuk és 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőfokon szerves persawal (pl. perbenzoesawal, m-klór-perbenzoesawal vagy perftálsawal) kezeljük, vagy a megfelelő (I) képletű vegyületet vízben szuszpendáljuk, homogén tömény oldat képződéséhez szükséges mennyiségű inert oldószerrel (pl. dioxánnal, tetrahidrofuránnal vagy 1,2-dimetoxi-etánnal) elegyítjük és a kapott oldathoz 0 5 C° és szobahőmérséklet közötti hőfokon részletekben N-bróm-szukcinimidet adunk. A képődő brómhidrint bázisokkal (előnyösen nátriummetiláttal metanolban) történő kezeléssel simán a kívánt epoxiddá alakíthatjuk. 10 A kénhíd bevitele az (I) képletű vegyületekbe többféleképpen történhet. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy az (I) képletű vegyület halogénhidrinjét (előnyösen brömhidrinjét) tiokarbomiddal reagáltatjuk; a reakciónál előbb izotiuronium-só 15 képődik. Az izotiuroniumsót oly módon is előállíthatjuk, hogy az (I) képletű vegyület epoxidját ásványi sav jelenlétében enyhe körülmények között tiokarbamiddal reagáltatjuk. A kapott tiuroniumsókat bázissal történő kezeléssel 20 könnyen a kívánt (I) képletű epitio-vegyületekké alakíthatjuk. A kapott (I) képletű vegyületek cisz/transz izomer-keverékek formájában vannak jelen. A keverékeket pl. az izomer formákkal szemben 25 szelektív aktivitást mutató anyagokon történő adszorpció útján választhatjuk szét. Az izomerkeverékeket pl. inert szerves oldószerben (pl. hexánban, éterben vagy etilacetátban) oldjuk és kovasavgélen adszorbeáljuk. A különböző zónákban 30 megkötött izomereket a fent említett oldószerekkel vagy oldószer-elegyekkel eluálhatjuk és izolálhatjuk. Az izomer-keverékeket bizonyos esetekben frakcionált desztilláció vagy adott esetben frakcionált kristályosítás útján is szétválaszthatjuk. 35 Az (I) képletű vegyületek kártevőirtásra alkalmazhatók. A legtöbb ismert kártevőirtószer az állatokat kontakt- vagy gyomorméregként pusztítja el, bénítja meg vagy űzi el; ezzel szemben az (I) képletű vegyületek az állati szervezet hormon-rend-40 szerére hatnak. A találmányunk szerinti eljárással előállítható vegyületek pl. rovaroknál az imágóvá történő átalakulást, a fejlődőképes tojások lerakását és a lerakott tojások fejlődését megzavarják. A generációs folyamat megszakad és az állatok 45 közvetett módon elpusztulnak. Az. (I) képletű vegyületek gerincesekkel szemben gyakorlatilag nem mérgezőek; • toxicitásuk 1000 mg/kg testsúly feletti érték. Az (I) képletű vegyületek továbbá könnyen lebomlanak és ezért a felhalmozódás veszélye 50 kizártnak tekinthető. Az (I) képletű vegyületeket állatok, növények és raktárak kártevőinek irtására veszélytelenül használhatjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható vegyületek különösen gerinctelen álla-55 tok (előnyösen arthropódák és nematódák) irtására alkalmasak. A kívánt hatás eléréséhez általában már 10"3 - 10" 8 g/cm 2 hatóanyagkoncentráció elégséges. A hatóanyagokat pl. emulziók, szuszpenziók, 60 beporzással felhasználható készítmények, oldatok vagy aeroszolok alakjában készíthetjük ki. A védendő tárgyakat (pl. élelmiszereket, vetőmagvakat, textiliákat) bizonyos esetekben közvetlenül a hatóanyaggá vagy oldatával impregnálhatjuk. A 65 hatóanyagot továbbá olyan alakban is alkalmazhat">
