162958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább két különböző triazin-származékot intermolekuláris vegyületként tartalmazó herbicid szerek előállítására

162958 9 10 egy vagy több aszimmetrikus klórtriazint össze­olvasztunk és utána az olvadékot kristályosodni hagyjuk, I komponensből és a megfelelő klór­triazinból álló keveréket kapunk. Meglepő mó­don azt találtuk, hogy lassú lehűtésnél és beol- 5 tásnál vagy kevéssel az olvadáspont alatti hő­mérsékleten történő kristályosítás során az in­termolekuláris vegyület összeolvasztás útján mégis előállítható. Ehhez 10—99 rész I komponenst és 90—1 rész 1° aszimmetrikus klórtriazint 110—150 C'°-ra mele­gítünk és az elegyet alaposan átkeverjük, az­után gyorsan (10 C°/perc) 100 C°-ra hűtjük és azután 0,01—0,2 C/perc sebességgel tovább hűtjük. Ezután 10 perc—1 óra múlva 0,01—10 15 rész oltókristályt (amelyet zsugorítással, olvasz­tással vagy átkristályosítással állíthatunk elő) adunk hozzá az intermolekuláris vegyületből. Kristályosodás után kristálytömb keletkezik, amely a kiinduló koncentráció szerint 95— 20 100%-ig terjedő mennyiségben az intermoleku­láris vegyületet egymagában vagy ha egy kom­ponenst feleslegben adagoltunk, a megfelelő mennyiségben az intermolekuláris vegyületet és egy kiinduló komponenst tartalmaz. 25 A lassú lehűtés helyett úgy is eljárhatunk, hogy az olvadékot gyorsan 90—100 C°-ra lehűt­jük és a teljes kristályosodásig ezen a hőmér­sékleten tartjuk. A kristályosodás meggyorsítá­sa érdekében l U —1 óra után 0,01—10 rész oltó- 30 kristályt adhatunk az olvadékba, de beoltás nél­kül is megkapjuk ebben az esetben az intermo­lekuláris vegyületet. Az így kapott kristálytöm­böt azután mechanikus úton felaprítjuk és leg­jobb esetben visszacsapó tányérőrlőn (vagy ha- 35 sonló malomban) megőröljük. A kapott finom port permetezőporrá, amely egy vagy több vivő­anyagot, diszpergálószert, valamint nedvesítő­szert tartalmaz, vagy folyékony pasztává, amely nedvesítőszert, diszpergálószert, sűrítőianyagot és 40 valamely folyékony vivőanyagot (ásványolaj vagy víz) foglal magában, dolgozzuk fel. Mivel nagyüzemi eljárásnál az I komponens olvadékként keletkezik és golyósmalomban kris­tályosítható, tonnás tételekben történő előállí- 45 tásnál a következő eljárást használjuk. Az aszimmetrikus klóratomokat 110—150 C°-om a folyékony 2-metiltio-4-etilamino-6-terc.butil­amino-s-triazinban oldjuk. Eközben a golyós­malmot szilárd intermolekuláris vegyülettel 50 töltjük meg és 45—65 C°-ra melegítjük. A golyósinalomban az olvadékot a felső végén oly módon adagoljuk, hogy először 0,5—5% ol­vadék és 95—99,5% szilárd rész legyen jelen, az alsó végén pedig a 'megfelelő mennyiségű kris- 55 tályosodott intermolekuláris vegyületet elvezet­jük. A kapott por, amely 90%-on felüli mennyi­ségben az intermolekuláris vegyületből áll, köz­vetlenül vagy egy visszacsapó tányérőrlőn törté­nő előőrlés után nedvesíthető porrá vagy folyé- 60 kony pasztává dolgozható fel. Előállítás kristályosítással 2-metiltio~4-etilamino-6-terc.butilamino­-s-triazin és aszimmetrikus klórtriazinok elegye- 65 nek oldószerekből, mint petroléter, alacsony for­ráspontú alifás vagy aromás szénhidrogénekből (klórozott szénhidrogének) való átkristályosítá­sánál csak a kiinduló anyagokat kapjuk és nem az intermolekuláris vegyületet. Amennyiben azonban bizonyos oldószereket, így nitrileket, amidokat, alkoholokat vagy ketonokat, illetve ezeknek szénhidrogénekkel alkotott elegyeit használjuk és a kiinduló komponenseket vala­mennyire zsugorítjuk, az intermolekuláris ve­gyületek tisztán előállíthatók. Az átkristályosí­tás szokásos módon hajtható végre, mégpedig oly módon, hogy a két komponenst a legjobb esetben 75—85% I komponens és 25—15% klór­triazin arányban a megfelelő oldószerben a for­rás hőmérsékletén oldjuk, lehűlni hagyjuk, a ki­vált kristályokat szűréssel elkülönítjük és szá­rítjuk. Ezeket az anyagokat egy visszacsapó tá­nyérőrlőn vagy ennek megfelelő malomban elő­re őröljük vagy közvetlenül nedvesíthető porok­ká vagy pasztákká dolgozzuk fel, mimellett eze­ket I komponens vagy klórtriazin adagolásával a kívánt tartalomra állítjuk be. Előállítás zsugorítással A két hatóanyagot előnyösen előőrölt alakban meghatározott mennyiségi arányban, alkalm­keverőben lehetőleg homogénen összekeverjük. A keveréket ezt követően tartós átkeverés köz­ben egy bizonyos időtartamon keresztül megha­tározott megnövelt hőmérsékleten tartjuk. Ez­után a keveréket, amely egy többé-kevésbé dur­va kristályos anyag, előnyösen folyamatos keve­rés közben szobahőmérsékletre lehűtjük. A zsu­gorítási időt és a hőmérsékletet úgy kell megvá­lasztani, hogy a művelet befejezése után az in­termolekuláris vegyület mennyisége a reakció­elegyben legalább 90%-ot tegyen ki, azaz a reakció lehetőleg mennyiségileg lejátszódjék. Ezt követően az intermolekuláris vegyületet, például egy visszacsapó tányérőrlőn finomra őröljük és a második hatóanyag még hiányzó mennyiségé­nek, valamint formázó segédanyagoknak a hoz­záadása közben homogén keverékké alakítjuk, amelyet végül valamely megfelelő malomban, például egy visszacsapó tányérőrlőben finomra őrölünk. Az intermolekuláris vegyület előállítá­sához valamely fűthető keverő, így például a Venuletih-keverő alkalmas. Az intermolekuláris vegyületnek zsugorítás útján történő előállítása a legtöbb esetben a gyakorlatban a legjobb akkor, ha a zsugorítást egyidejűleg keverés közben végezzük. Reakció­kinetikai vizsgálatok, továbbá az ideális hőmér­séklet- és időérték-kutatások azt mutatják, hogy 90%-os vagy nagyobb kitermelés érhető el az intermolekuláris vegyületben, például az I komponens és a 24dór-4-etilamino>-6-terc.butil­amino"S-triazin között, 50 C°-os hőmérsékleten és több napig tartó reakcióidő esetében vagy 80—90 C°-os hőmérsékleteknél 2—30 órás reak­cióidő alatt. Eddig a keverés közbeni 80—90 C°-on történő 8 óra hosszat tartó zsugorítás vált be a legjobban. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom