162958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább két különböző triazin-származékot intermolekuláris vegyületként tartalmazó herbicid szerek előállítására
162958 9 10 egy vagy több aszimmetrikus klórtriazint összeolvasztunk és utána az olvadékot kristályosodni hagyjuk, I komponensből és a megfelelő klórtriazinból álló keveréket kapunk. Meglepő módon azt találtuk, hogy lassú lehűtésnél és beol- 5 tásnál vagy kevéssel az olvadáspont alatti hőmérsékleten történő kristályosítás során az intermolekuláris vegyület összeolvasztás útján mégis előállítható. Ehhez 10—99 rész I komponenst és 90—1 rész 1° aszimmetrikus klórtriazint 110—150 C'°-ra melegítünk és az elegyet alaposan átkeverjük, azután gyorsan (10 C°/perc) 100 C°-ra hűtjük és azután 0,01—0,2 C/perc sebességgel tovább hűtjük. Ezután 10 perc—1 óra múlva 0,01—10 15 rész oltókristályt (amelyet zsugorítással, olvasztással vagy átkristályosítással állíthatunk elő) adunk hozzá az intermolekuláris vegyületből. Kristályosodás után kristálytömb keletkezik, amely a kiinduló koncentráció szerint 95— 20 100%-ig terjedő mennyiségben az intermolekuláris vegyületet egymagában vagy ha egy komponenst feleslegben adagoltunk, a megfelelő mennyiségben az intermolekuláris vegyületet és egy kiinduló komponenst tartalmaz. 25 A lassú lehűtés helyett úgy is eljárhatunk, hogy az olvadékot gyorsan 90—100 C°-ra lehűtjük és a teljes kristályosodásig ezen a hőmérsékleten tartjuk. A kristályosodás meggyorsítása érdekében l U —1 óra után 0,01—10 rész oltó- 30 kristályt adhatunk az olvadékba, de beoltás nélkül is megkapjuk ebben az esetben az intermolekuláris vegyületet. Az így kapott kristálytömböt azután mechanikus úton felaprítjuk és legjobb esetben visszacsapó tányérőrlőn (vagy ha- 35 sonló malomban) megőröljük. A kapott finom port permetezőporrá, amely egy vagy több vivőanyagot, diszpergálószert, valamint nedvesítőszert tartalmaz, vagy folyékony pasztává, amely nedvesítőszert, diszpergálószert, sűrítőianyagot és 40 valamely folyékony vivőanyagot (ásványolaj vagy víz) foglal magában, dolgozzuk fel. Mivel nagyüzemi eljárásnál az I komponens olvadékként keletkezik és golyósmalomban kristályosítható, tonnás tételekben történő előállí- 45 tásnál a következő eljárást használjuk. Az aszimmetrikus klóratomokat 110—150 C°-om a folyékony 2-metiltio-4-etilamino-6-terc.butilamino-s-triazinban oldjuk. Eközben a golyósmalmot szilárd intermolekuláris vegyülettel 50 töltjük meg és 45—65 C°-ra melegítjük. A golyósinalomban az olvadékot a felső végén oly módon adagoljuk, hogy először 0,5—5% olvadék és 95—99,5% szilárd rész legyen jelen, az alsó végén pedig a 'megfelelő mennyiségű kris- 55 tályosodott intermolekuláris vegyületet elvezetjük. A kapott por, amely 90%-on felüli mennyiségben az intermolekuláris vegyületből áll, közvetlenül vagy egy visszacsapó tányérőrlőn történő előőrlés után nedvesíthető porrá vagy folyé- 60 kony pasztává dolgozható fel. Előállítás kristályosítással 2-metiltio~4-etilamino-6-terc.butilamino-s-triazin és aszimmetrikus klórtriazinok elegye- 65 nek oldószerekből, mint petroléter, alacsony forráspontú alifás vagy aromás szénhidrogénekből (klórozott szénhidrogének) való átkristályosításánál csak a kiinduló anyagokat kapjuk és nem az intermolekuláris vegyületet. Amennyiben azonban bizonyos oldószereket, így nitrileket, amidokat, alkoholokat vagy ketonokat, illetve ezeknek szénhidrogénekkel alkotott elegyeit használjuk és a kiinduló komponenseket valamennyire zsugorítjuk, az intermolekuláris vegyületek tisztán előállíthatók. Az átkristályosítás szokásos módon hajtható végre, mégpedig oly módon, hogy a két komponenst a legjobb esetben 75—85% I komponens és 25—15% klórtriazin arányban a megfelelő oldószerben a forrás hőmérsékletén oldjuk, lehűlni hagyjuk, a kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük és szárítjuk. Ezeket az anyagokat egy visszacsapó tányérőrlőn vagy ennek megfelelő malomban előre őröljük vagy közvetlenül nedvesíthető porokká vagy pasztákká dolgozzuk fel, mimellett ezeket I komponens vagy klórtriazin adagolásával a kívánt tartalomra állítjuk be. Előállítás zsugorítással A két hatóanyagot előnyösen előőrölt alakban meghatározott mennyiségi arányban, alkalmkeverőben lehetőleg homogénen összekeverjük. A keveréket ezt követően tartós átkeverés közben egy bizonyos időtartamon keresztül meghatározott megnövelt hőmérsékleten tartjuk. Ezután a keveréket, amely egy többé-kevésbé durva kristályos anyag, előnyösen folyamatos keverés közben szobahőmérsékletre lehűtjük. A zsugorítási időt és a hőmérsékletet úgy kell megválasztani, hogy a művelet befejezése után az intermolekuláris vegyület mennyisége a reakcióelegyben legalább 90%-ot tegyen ki, azaz a reakció lehetőleg mennyiségileg lejátszódjék. Ezt követően az intermolekuláris vegyületet, például egy visszacsapó tányérőrlőn finomra őröljük és a második hatóanyag még hiányzó mennyiségének, valamint formázó segédanyagoknak a hozzáadása közben homogén keverékké alakítjuk, amelyet végül valamely megfelelő malomban, például egy visszacsapó tányérőrlőben finomra őrölünk. Az intermolekuláris vegyület előállításához valamely fűthető keverő, így például a Venuletih-keverő alkalmas. Az intermolekuláris vegyületnek zsugorítás útján történő előállítása a legtöbb esetben a gyakorlatban a legjobb akkor, ha a zsugorítást egyidejűleg keverés közben végezzük. Reakciókinetikai vizsgálatok, továbbá az ideális hőmérséklet- és időérték-kutatások azt mutatják, hogy 90%-os vagy nagyobb kitermelés érhető el az intermolekuláris vegyületben, például az I komponens és a 24dór-4-etilamino>-6-terc.butilamino"S-triazin között, 50 C°-os hőmérsékleten és több napig tartó reakcióidő esetében vagy 80—90 C°-os hőmérsékleteknél 2—30 órás reakcióidő alatt. Eddig a keverés közbeni 80—90 C°-on történő 8 óra hosszat tartó zsugorítás vált be a legjobban. 5
