162955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,4-dimetil-5-tia-2,6-diazibicikllo [4,2,0]okt-2-en-8-on előállítására
162955 25 26 amidos oldatát 65 ml 1,7-mólis vizes króm-II~ -klorid oldathoz adjuk, miközben azt 0 C°-on tartjuk és nitrogénáramban dolgozunk. Az exoterm-reakció lezajlása után 30 percig keverjük a reakciókeveréket nitrogén-atmoszférában 22 C°-on és utána beállítjuk a pH értékét 7,5-re 50%-os vizes trikáliumfoszfát-oldat hozzáadásával. 0,1 Hgmm nyomásnál bepároljuk és a maradékot metilénkloriddal digeráljuk. Az oldhatatlan maradékot leválasztjuk, az oldatot nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot (termelés 1,69 g) tetrahidrofurán és dietiléter keverékéből kristályosítva kapjuk az I képletű 4,4-dimetil-5-tia-2,7--diaza-biciklo [4.2.0] akt-2-én-8-on~t, amely 152—153 C°-on olvad; vékonyrétegkromatogram (szilikagél): Rf = 0,09 (rendszer: 8:2 arányú toluol-aeetonikeverék) és Rf = 0,25 (rendszer: 6:4 arányú toluol-aceton keverék); infravörös abszoirpciósspéktrum (metilénkloridban): jellemző sávok 3,01 /t-nál, 3,49 /t-nál, 5,63 /t-nál, 6,07 unál, 7,33 /t-nál, 7,48 /t-nál, 8,52 /t-nál, 9,27 /t-nál és 10,39 /t-nál. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 150 ml vízmentes dimetilformamid és 12 ml piridin keverékében feliszapolunk 30 g 2,2-dimetil-6-(N-fenüacetil-ammo)-penaxn-3-karbonsavas káliumot és nitrogén-atmoszférában —15 C°-on hozzáadunk 9 ml triklóracetilkloridot és 15 percig —15 C°-on keverjük. A tiszta sárga oldathoz 6,5 g szilárd nátriumazidot adunk és újból keverjük 15 percen keresztül —15 C°on, majd keverés közben 400 ml toluol és 400 ml jegesvíz keverékére öntjük. A fázisokat elválasztjuk ; a vizes fázist hűtés közben kétszer extraháljuk á 250 ml toluollal. A három szerves oldatot kétszer mossuk á 250 ml jeges vízzel, majd egyesítjük őket, nátriumszulfát fölött szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradék tartalmazza a 2,2-dimetil-6-(N-f enilacetil-amino)-penam-3-karbonsavazidot; infravörös abszorpciósspektrum (metilénkloridban): jellemző sávok 3,02 /t-nál, 4,69 /t-nál, 5,60 /t, 5,93 /t-nál, 6,70 ,/t-nál és 8,54 /t-nál; vékonyrétegkromatogram (szilikagél): Rf = 0,49 (rendszer: 8:2 arányú toluol-aoeton keverék) és Rf = 0,69 (rendszer: 6:4 arányú toluol-aceton keverék); az előbb említett és jellemzett karbonsavazid még tartalmaz oldószert, és a további szárításnál átalakul 3-izocianáto-2,2-dimetil-6-(N-fenil-acetil-amúro)-penam-má. A bepárlási maradékként kapott 2,2-dinietil-6-(N-fenilacetil-amino)-penam-3~karbonsavazid 24,3 g-ját 20 C°-on nagyvákuumban szárítjuk 24 órán keresztül. Ily módon kapjuk világosbarna hab alakjában a 3-izocianáto-2,2-dimetil-6-(N-f enilacetil-amino)-penam-ot; infravörös spektrum (metilénkloridban): jellemző sávok 3,00 /t-nál, 4,44 /t-nál, 5,59 /t-nál, 5,93 /t-nál, 6,69 /tj nál, 7,98 /t-nál és 8,35 /t-nál; vékonyrétegkromatograim (szilikagél): Rf = 0,23 (rendszer: 8:2 arányú toluol-aceton keverék), és Rf = 0,52 (rendszer: 6:4 arányú toluol-aceton keverék). A 3-izocianáto-2,2-dimetil-6-(N-fenil-acetil-amino)-penam-ot oly módon is megkapjuk, ha a 2,2,-dimetil-6-(N-fenilacetil-amino)-penam-3-5 -karbonsavazidot fél órán keresztül 70 C°-ra melegítjük nitrogén-atmoszférában. 19,3 g 3-izocianáto-2,2-dimetil-6-(N-fenilacetil-amino)-penam 200 ml benzolos oldatához 14,1 10 ml 2,2,2-triklóretanolt adunk és az exoterm reakciót beindítjuk 0,9 ml trietilamin adagolásával; a hőmérsékletet eközben hűtés segítségével 20 C°-on tartjuk. A reakciókeveréket egy órán át 20 C°~on és egy órán át 0 C°-on hagyjuk 15 állni, leszűrjük a csapadékot és benzol és hexán 1:1 arányú hideg keverékével és hexánnal (szobahőmérsékleten) mossuk. Az így kapott 2,2--dimetil-6-(N-fenilaceitíl-ammo)-3-(N-2,2,2--triklór-etoxikarbonil-amino)-penam 200—202 20 C°-on (korr.) olvad; vékonyréteg-kromatogram (szilikagél): Rf = 0,35 (rendszer: 8:2 arányú toluol-aceton keverék), és Rf = 0,66 (rendszer: 6:4 arányú toluol aceton keverék.) 25 11,0 g 2,2-dimetil-6-(N-fenilacetil-amino)-3--(N-2,2,2-triklóretoxikarbonil-amino)-pe'nam-ot feloldjuk 240 ml vízmentes metilénklorid és 25,6 ml piridin keverékében, és nitrogénatmoszférában —10 C°-on hozzáadjuk 166 ml 30 10%-os foszforpentaklorid metilénkloridos oldatát, majd ezután 30 percig 0 C°-on keverjük. Ezt követően erős hűtés közben (—10 C°-on) hozzáadunk 120 ml abszolút metanolt és még 2 órát keverünk. Most 80 ml vizet adunk hozzá, 35 beállítjuk a pH értéket (vízzel hígított próbákon ellenőrizve) 3,3-ra kb. 9 ml 2 n vizes nátriumhidroxid-oldattal és 1 órát állni hagyjuk 0 C°-on, majd 1 további órát 20 C°-on, hogy a reakció lejátszódjék. Ezután keverés közben 500 40 ml 1 m vizes dikáliumlhidrogénfoszfát-pufferoldatra öntjük és a pH értékét beállítjuk 6,5— 7,0-re 50%-os vizes trikáliumfoszfát-oldat segítségével. A vizes fázist elválasztjuk és kétszer mossuk á 200 ml metilénkloriddal; a három szer-45 ves oldatot kétszer mossuk vízzel, egyesítjük őket, nátriumszulfát fölött szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A kristályos maradékot felveszszük benzol és hexán 1:1 arányú keverékének 40 ml-ében; a keveréket 15 percig 0 C°-ra hűt-50 jük és a csapadékot leszűrjük. így kapjuk a 6--amino-2,2-dimetil-3-(N-2,2,2-triklóretoxikarbonil-amino)-penam-ot, amely 179—180 C°on (korr.) olvad; infravörös abszorpciósspektrum: jellemző sávok (metilénkloridban) 2,90 /t-55 nál, 5,58 /t-nál, 6,62 /t-nál, 7,17 /t-nál, 7,27 /t-nál, 8,32'-/t-nál, 8,46 /t-nál, 8,82 /t-nál, 9,25 /t-nál, és 9,62 /t-nál; (nujolban) 2,95 /unnál, 3,01 /t-nál, 3,11 /t-nál, 5,64 /t-nál, 5,80 /t-nál, 6,35 /t-nál, 7,60 /t-nál, 7,87 /t-nál, 8,00 /t-nál, 8,27 /t-nál, 60 8,65 /t-nál, 8,70 /t-nál, 9,16 /t-nál és 9,57 /t-nál; vékonyrétegkromatogram (szilikagél): Rf =* 0,17: (rendszer: 8:2 arányú toluol-aceton keverék) és Rf 0,43: (rendszer: 6:4) arányú toluol-aceton keverék); jellemző sárgulás ninhidrin-kollidin-65 nal (szabad aminocsoport.) 13